{"id":3397,"date":"2022-04-12T12:12:46","date_gmt":"2022-04-12T12:12:46","guid":{"rendered":"https:\/\/megnyitasa.com\/blog\/?p=3397"},"modified":"2022-04-12T12:12:46","modified_gmt":"2022-04-12T12:12:46","slug":"az-osi-modellretegek-a-fizikatol-az-alkalmazasig","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/megnyitasa.com\/blog\/az-osi-modellretegek-a-fizikatol-az-alkalmazasig\/","title":{"rendered":"Az OSI modellr\u00e9tegek a fizik\u00e1t\u00f3l az alkalmaz\u00e1sig"},"content":{"rendered":"

\nAz Open Systems Interconnection (OSI) modell meghat\u00e1rozza a h\u00e1l\u00f3zati keretrendszert a protokollok r\u00e9tegekben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st egyik r\u00e9tegr\u0151l a m\u00e1sikra tov\u00e1bb\u00edtva. Els\u0151sorban manaps\u00e1g oktat\u00e1si eszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k. Fogalmilag logikai halad\u00e1ssal 7 r\u00e9tegre osztja a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes h\u00e1l\u00f3zati architekt\u00far\u00e1t.\n<\/p>\n

\nAz als\u00f3 r\u00e9tegek az elektromos jelekkel, a bin\u00e1ris adatok darabjaival \u00e9s ezen adatok h\u00e1l\u00f3zatok k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val foglalkoznak. A magasabb szint a h\u00e1l\u00f3zati k\u00e9r\u00e9seket \u00e9s v\u00e1laszokat, az adatok \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t \u00e9s a h\u00e1l\u00f3zati protokollokat fedi le, a felhaszn\u00e1l\u00f3 szempontj\u00e1b\u00f3l. \n<\/p>\n

<\/p>\n

Web \/ Colleen Tighe<\/p>\n

\nAz OSI-modellt eredetileg a h\u00e1l\u00f3zati rendszerek ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek szabv\u00e1nyos architekt\u00far\u00e1jak\u00e9nt hozt\u00e1k l\u00e9tre, \u00e9s manaps\u00e1g sz\u00e1mos n\u00e9pszer\u0171 h\u00e1l\u00f3zati technol\u00f3gia t\u00fckr\u00f6zi az OSI r\u00e9teges kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t.\n<\/p>\n

Fizikai r\u00e9teg <\/h2>\n

\nAz 1. r\u00e9tegn\u00e9l az OSI modell fizikai r\u00e9tege felel\u0151s a digit\u00e1lis adatbitek v\u00e9gs\u0151 tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt a k\u00fcld\u0151 (forr\u00e1s) eszk\u00f6z fizikai r\u00e9teg\u00e9b\u0151l a h\u00e1l\u00f3zati kommunik\u00e1ci\u00f3s m\u00e9di\u00e1n kereszt\u00fcl a fogad\u00f3 (c\u00e9l) eszk\u00f6z fizikai r\u00e9teg\u00e9be.\n<\/p>\n

<\/p>\n

 Web \/ Colleen Tighe<\/p>\n

\nAz 1. r\u00e9teg technol\u00f3gi\u00e1ira p\u00e9ld\u00e1k az Ethernet k\u00e1belek \u00e9s hubok. Az eloszt\u00f3k \u00e9s m\u00e1s \u00e1tj\u00e1tsz\u00f3k szabv\u00e1nyos h\u00e1l\u00f3zati eszk\u00f6z\u00f6k, amelyek a fizikai r\u00e9tegn\u00e9l m\u0171k\u00f6dnek, csak\u00fagy, mint a k\u00e1belcsatlakoz\u00f3k.\n<\/p>\n

\nA fizikai r\u00e9tegn\u00e9l az adatokat a fizikai k\u00f6zeg \u00e1ltal t\u00e1mogatott jelz\u00e9s t\u00edpus\u00e1val tov\u00e1bb\u00edtj\u00e1k: elektromos fesz\u00fclts\u00e9gek, r\u00e1di\u00f3frekvenci\u00e1k, vagy infrav\u00f6r\u00f6s vagy k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges f\u00e9ny impulzusai.\n<\/p>\n

Adatkapcsolati r\u00e9teg <\/h2>\n

\nAmikor a fizikai r\u00e9tegb\u0151l kap adatokat, az adatkapcsolati r\u00e9teg ellen\u0151rzi a fizikai \u00e1tviteli hib\u00e1kat, \u00e9s biteket csomagol az adatkeretekbe. Az adatkapcsolati r\u00e9teg a fizikai c\u00edmz\u00e9si s\u00e9m\u00e1kat is kezeli, p\u00e9ld\u00e1ul az Ethernet h\u00e1l\u00f3zatok MAC-c\u00edmeit, a h\u00e1l\u00f3zati eszk\u00f6z\u00f6k fizikai m\u00e9di\u00e1hoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00e9nek vez\u00e9rl\u00e9s\u00e9t.\n<\/p>\n

<\/p>\n

Web \/ Colleen Tighe<\/p>\n

\nMivel az Data Link r\u00e9teg a leg\u00f6sszetettebb r\u00e9teg az OSI-modellben, gyakran k\u00e9t r\u00e9szre oszlik: a Media Access Control<\/strong> alr\u00e9teg \u00e9s a Logikai kapcsolat vez\u00e9rl\u00e9se<\/strong> alr\u00e9teg.\n<\/p>\n

H\u00e1l\u00f3zati r\u00e9teg <\/h2>\n

\nA h\u00e1l\u00f3zati r\u00e9teg hozz\u00e1adja az \u00fatv\u00e1laszt\u00e1s fogalm\u00e1t a Data Link r\u00e9teg f\u00f6l\u00e9. Amikor az adatok meg\u00e9rkeznek a H\u00e1l\u00f3zati r\u00e9tegbe, az egyes kereteken bel\u00fcl tal\u00e1lhat\u00f3 forr\u00e1s- \u00e9s c\u00e9lc\u00edmeket megvizsg\u00e1lj\u00e1k annak meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hogy az adatok el\u00e9rt\u00e9k-e a v\u00e9gc\u00e9lt. Ha az adatok el\u00e9rt\u00e9k a v\u00e9gs\u0151 rendeltet\u00e9si helyet, a 3. r\u00e9teg az adatokat a Transport r\u00e9tegbe sz\u00e1ll\u00edtott csomagokba form\u00e1zza. Ellenkez\u0151 esetben a h\u00e1l\u00f3zati r\u00e9teg friss\u00edti a c\u00e9lc\u00edmet, \u00e9s lenyomja a keretet az als\u00f3 r\u00e9tegekig.\n<\/p>\n

<\/p>\n

Web \/ Colleen Tighe <\/p>\n

\nAz \u00fatv\u00e1laszt\u00e1s t\u00e1mogat\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben a h\u00e1l\u00f3zati r\u00e9teg logikai c\u00edmeket, p\u00e9ld\u00e1ul IP-c\u00edmeket tart fenn a h\u00e1l\u00f3zaton l\u00e9v\u0151 eszk\u00f6z\u00f6kh\u00f6z. A h\u00e1l\u00f3zati r\u00e9teg kezeli ezen logikai c\u00edmek \u00e9s fizikai c\u00edmek lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9t is. Az IPv4 h\u00e1l\u00f3zatban ezt a lek\u00e9pez\u00e9st az Address Resolution Protocol (ARP) protokollon kereszt\u00fcl hajtj\u00e1k v\u00e9gre; Az IPv6 a Neighbor Discovery Protocol (NDP) protokollt haszn\u00e1lja.\n<\/p>\n

Sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si r\u00e9teg <\/h2>\n

\nA Transport Layer adatokat szolg\u00e1ltat a h\u00e1l\u00f3zati kapcsolatokon kereszt\u00fcl. A TCP (Transmission Control Protocol) \u00e9s az UDP (User Datagram Protocol) a Transport Layer 4 h\u00e1l\u00f3zati protokollok leggyakoribb p\u00e9ld\u00e1i. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si protokollok sz\u00e1mos opcion\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9get t\u00e1mogathatnak, bele\u00e9rtve a hib\u00e1k helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, az \u00e1raml\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1st \u00e9s az \u00fajrak\u00fcld\u00e9s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t.\n<\/p>\n

<\/p>\n

Web \/ Colleen Tighe<\/p>\n

Munkamenet r\u00e9teg <\/h2>\n

\nA munkamenet r\u00e9teg kezeli a h\u00e1l\u00f3zati kapcsolatokat elind\u00edt\u00f3 \u00e9s lebont\u00f3 esem\u00e9nyek sorrendj\u00e9t \u00e9s folyamat\u00e1t. Az 5. r\u00e9tegn\u00e9l t\u00f6bbf\u00e9le dinamikusan l\u00e9trehozhat\u00f3 \u00e9s az egyes h\u00e1l\u00f3zatokon futtathat\u00f3 kapcsolatok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra van kialak\u00edtva.\n<\/p>\n

<\/p>\n

Web \/ Colleen Tighe  <\/p>\n

Bemutat\u00f3 r\u00e9teg <\/h2>\n

\nA Prezent\u00e1ci\u00f3s r\u00e9teg az OSI-modell b\u00e1rmelyik darabj\u00e1nak a legegyszer\u0171bb funkci\u00f3ja. A 6. r\u00e9tegn\u00e9l az \u00fczenetadatok, p\u00e9ld\u00e1ul a form\u00e1tumkonverzi\u00f3k \u00e9s a felette l\u00e9v\u0151 Alkalmaz\u00e1s r\u00e9teg t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges titkos\u00edt\u00e1s \/ visszafejt\u00e9s szintaxis feldolgoz\u00e1s\u00e1val foglalkozik.\n<\/p>\n

<\/p>\n

Web \/ Colleen Tighe  <\/p>\n

Alkalmaz\u00e1si r\u00e9teg <\/h2>\n

\nAz Alkalmaz\u00e1s r\u00e9teg h\u00e1l\u00f3zati szolg\u00e1ltat\u00e1sokat ny\u00fajt a v\u00e9gfelhaszn\u00e1l\u00f3i alkalmaz\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra. A h\u00e1l\u00f3zati szolg\u00e1ltat\u00e1sok a felhaszn\u00e1l\u00f3 adataival m\u0171k\u00f6d\u0151 protokollok. P\u00e9ld\u00e1ul egy webb\u00f6ng\u00e9sz\u0151 alkalmaz\u00e1sban az Application layer protokoll HTTP csomagolja a weboldal tartalm\u00e1nak k\u00fcld\u00e9s\u00e9hez \u00e9s fogad\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges adatokat. Ez a 7 r\u00e9teg adatot szolg\u00e1ltat a Presentation r\u00e9teghez (\u00e9s adatokat nyer onnan).\n<\/p>\n

<\/p>\n

Web \/ Colleen Tighe  <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az Open Systems Interconnection (OSI) modell meghat\u00e1rozza a h\u00e1l\u00f3zati keretrendszert a protokollok r\u00e9tegekben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st egyik r\u00e9tegr\u0151l a m\u00e1sikra tov\u00e1bb\u00edtva. Els\u0151sorban manaps\u00e1g oktat\u00e1si eszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k. Fogalmilag logikai halad\u00e1ssal 7 r\u00e9tegre osztja a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes h\u00e1l\u00f3zati architekt\u00far\u00e1t. Az als\u00f3 r\u00e9tegek az elektromos jelekkel, a bin\u00e1ris adatok darabjaival \u00e9s ezen adatok h\u00e1l\u00f3zatok k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val foglalkoznak. A … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":78,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[2],"tags":[],"class_list":["post-3397","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-wiki"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3397","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/users\/78"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3397"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3397\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3397"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3397"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3397"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}