Az üzleti életben fontos, hogy mindig felkészüljünk a váratlan költségekre vagy pénzügyi visszaesésekre. Ennek egyik módja, hogy tartalékot képezzen a készleteivel szemben. A tartalék a készlet egy olyan része, amelyet a jövőben esetlegesen felmerülő veszteségek fedezésére tesz félre. A leltárral szembeni tartalékképzés segíthet biztosítani, hogy vállalkozása pénzügyileg stabil és felkészült legyen az esetlegesen felmerülő kihívásokra.
A leltárral szembeni tartalékképzésnek néhány lépése van. Az első lépés az, hogy meghatározza azokat a leltári tételeket, amelyeknél a legnagyobb valószínűséggel várható értékvesztés. Ennek oka számos tényező lehet, például a lejárati idő, a szezonalitás vagy a fogyasztói kereslet változása. Miután azonosította ezeket a tételeket, a készlet egy részét tartalékként elkülönítheti.
A következő lépés annak meghatározása, hogy készletének mekkora részét kell tartalékként elkülönítenie. Ez nagymértékben függ a leltári tételekkel kapcsolatos kockázat mértékétől. Ha például van olyan nagy kockázatú tétel, amely valószínűleg jelentős értékvesztést szenvedhet el, akkor nagyobb tartalékot érdemes félretenni. Ha viszont olyan alacsony kockázatú tételekkel rendelkezik, amelyeknél nem valószínű, hogy nagy értékvesztés következik be, akkor lehet, hogy csak kis tartalékot kell képeznie.
Miután meghatározta a tartalékként elkülönítendő készlet összegét, ezt rögzítenie kell a könyvelési rendszerében. Ez biztosítja, hogy a tartalékot megfelelően elszámolja, és könnyen nyomon tudja követni a készletszinteket és a pénzügyi állapotot. Fontos, hogy rendszeresen frissítse számviteli rendszerét, hogy az tükrözze a készletszintekben vagy a tartalék összegében bekövetkezett változásokat.
A készletekkel szembeni tartalékképzés segíthet megvédeni vállalkozását a váratlan pénzügyi kihívásoktól. A nagy kockázatú leltári tételek azonosításával, tartalékképzéssel és annak megfelelő könyvelésével a rendszerben biztosíthatja, hogy vállalkozása pénzügyileg felkészült legyen az esetlegesen felmerülő akadályokra. Ne várjon addig, amíg túl késő nem lesz – kezdjen tartalékot képezni készleteivel szemben még ma, és adja meg vállalkozásának a megérdemelt pénzügyi biztonságot.
Igen, lehetséges a készletre képzett tartalékot visszafordítani. A készletre képzett tartalék egy ellenérték számla, amelyet a mérlegben rögzítenek, és arra szolgál, hogy a készlet értékét a becsült nettó realizálható értékre csökkentse. A tartalék akkor jön létre, amikor a készlet becsült értéke alacsonyabb, mint a bekerülési értéke, és jellemzően a sérült, elavult vagy lassan forgó készletek elszámolására használják.
A készletre képzett tartalék visszafordításához a vállalatnak módosítania kell a tartalékszámlát a mérlegben, ami növelné a készlet értékét. Ezt a kiigazítást általában akkor kell elvégezni, amikor a vállalat megállapítja, hogy a készlet már nem értékvesztett, és az eredeti bekerülési értéken vagy magasabb áron értékesíthető.
Fontos megjegyezni, hogy a készletre képzett tartalék feloldása hatással lehet a vállalat pénzügyi kimutatásaira, különösen a mérlegre és az eredménykimutatásra. Ha a tartalék feloldása megtörténik, a készlet értéke a mérlegben növekedni fog, ami javíthatja a vállalat pénzügyi helyzetét. Továbbá, ha a készletet magasabb áron értékesítik, a vállalat nyereséget könyvelhet el az értékesítésből, ami növelné a nettó jövedelmét.
Ha azonban a tartalékot idő előtt feloldják, vagy ha a készletet végül alacsonyabb áron adják el, a vállalatnak értékvesztés miatti veszteséget kell elszámolnia, ami csökkentené a nettó nyereséget. Ezért fontos, hogy a vállalatok gondosan mérlegeljék a készletekre vonatkozó tartalékbecslések és kiigazítások időzítését és pontosságát.
A készletkészlet-tartalékkal szembeni ellentételezés az az ellenérték számla, amelyet arra használnak, hogy a készletek értékét a vállalat mérlegében a becsült nettó realizálható értékre csökkentsék. Ezt az ellentételezési számlát általában „készletek elavulására képzett értékcsökkenési leírásnak” vagy „készletre képzett tartaléknak” nevezik.
A készletre képzett tartalékot a készletek elavulása, sérülése vagy más módon történő eladhatatlanná válása miatt esetlegesen felmerülő veszteségek elszámolására hozzák létre. Ezt a tartalékot a múltbeli adatok és az aktuális piaci feltételek alapján számítják ki, és általában a vállalat teljes készletértékének százalékában fejezik ki.
Amikor a készletre képzett tartalékot létrehozzák, a vállalat megterheli a készletre képzett tartalékszámlát, és jóváírja az eladott áruk bekerülési értékét. Ez ténylegesen csökkenti a vállalat készletének értékét a mérlegben, valamint az eredménykimutatásban kimutatott bevétel összegét.
Idővel, ahogy a készletet eladják vagy elidegenítik, a vállalat jóváírja a készlet tartalékszámlát és megterheli az eladott áruk bekerülési értékét. Ez csökkenti a készletkészlet-tartalékszámla egyenlegét, és növeli az eredménykimutatásban szereplő bevételt.
Összefoglalva, a készletkészlet-tartalékkal szembeni ellentételezés az az ellenérték számla, amelyet arra használnak, hogy a készlet értékét a vállalat mérlegében a becsült nettó realizálható értékre csökkentsék. Ezt a számlát a készletek elavulása vagy eladhatatlanná válása miatti potenciális veszteségek elszámolására hozzák létre, és a készletek értékesítésével vagy elidegenítésével idővel kiigazítják.
A készletek elavulási tartalékának kiszámítása fontos feladat minden olyan vállalkozás számára, amely készletekkel foglalkozik. Ennek során meg kell becsülni a jövőben elavulttá vagy eladhatatlanná váló készletek mennyiségét, és félre kell tenni pénzeszközöket a lehetséges veszteségek fedezésére.
Az alábbiakban a leltári elavulási tartalék kiszámításának lépéseit ismertetjük:
1. Határozza meg azokat a leltári tételeket, amelyeknél fennáll az elavulás veszélye. Ide tartozhatnak a már nem keresett termékek, a szavatossági idejük végéhez közeledő tételek vagy az újabb modellekkel felváltott áruk.
2. Becsülje meg, hogy az egyes készletelemek hány százaléka fog valószínűleg elavulttá válni. Ez alapulhat korábbi értékesítési adatokon, piaci trendeken vagy más releváns tényezőkön.
3. Szorozza meg a valószínűleg elavulttá váló leltári tételek százalékos arányát azok aktuális költségével. Ez megadja az elavulás veszélyének kitett készlet becsült értékét.
4. Adja össze az összes olyan leltári tétel becsült értékét, amelynél fennáll az elavulás veszélye. Ez adja meg a készlet elavulási tartalékának becsült összértékét.
5. Döntsön a készlet elavulási tartalékra elkülönítendő megfelelő tartalék százalékos arányáról. Ez a vállalat kockázattűrő képességétől, az iparági szabványoktól és egyéb tényezőktől függ.
6. Szorozza meg a készletek elavulási tartalékának becsült összértékét a tartalék százalékos értékével. Ez adja meg a tartalékra elkülönítendő összeg nagyságát.
7. Rögzítse a készletek elavulási tartalékát a vállalat pénzügyi kimutatásaiban, és rendszeresen frissítse azt, hogy tükrözze a készletszintek és a piaci feltételek változásait.
Összefoglalva, a készletek elavulási tartalékának kiszámítása magában foglalja az elavulás veszélyének kitett készletelemek azonosítását, a potenciális értékvesztésük becslését, és a veszteségek fedezésére szolgáló pénzeszközök elkülönítését. Ez minden vállalkozás számára a készletgazdálkodás és a pénzügyi tervezés fontos szempontja.