A hitelkockázati fedezeti mutató a bankok és más pénzügyi intézmények számára kritikus mérőszám. Lehetővé teszi számukra, hogy meghatározzák, mekkora tartalékalapot kell félretenniük a kifizetetlen hitelekből eredő potenciális veszteségek fedezésére. Az arány hasznos a bank általános pénzügyi egészségi állapotának és a gazdasági sokkokkal szembeni ellenálló képességének értékelésében is.
A hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok fedezeti arányának kiszámítása több lépést foglal magában. Az első lépés a fennálló hitelek teljes összegének meghatározása. Ez magában foglalja az összes hitelt, függetlenül attól, hogy azok rövid vagy késedelmesek. A második lépés a bank által a lehetséges veszteségek fedezésére elkülönített tartalékok teljes összegének kiszámítása. A harmadik lépés az, hogy az összes tartalékot elosztjuk a fennálló hitelek teljes összegével.
Tegyük fel például, hogy egy banknak 100 millió dollárnyi fennálló hitele van, és 10 millió dollárnyi tartalékot különített el a lehetséges veszteségek fedezésére. A hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok fedezeti aránya 10% lenne (10 millió dollár osztva 100 millió dollárral).
A magas hitelezési veszteségekre képzett céltartalék fedezeti arány azt jelzi, hogy a bank jól felkészült a kifizetetlen hitelekből eredő potenciális veszteségek fedezésére. Ez különösen fontos a gazdasági bizonytalanság idején, amikor nagyobb valószínűséggel fordulnak elő hitelkiesések. Az alacsony arány ezzel szemben arra utal, hogy a bank esetleg nem rendelkezik elegendő tartalékkal a hitelkiesésekből eredő veszteségek fedezésére.
Számos tényező befolyásolhatja a bank hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok fedezeti arányát. Például a gazdaságban bekövetkező változások, a kamatlábak és a hitelezési gyakorlatok mind befolyásolhatják az arányt. Emellett a számviteli standardokban vagy szabályozásokban bekövetkezett változások is befolyásolhatják az arány kiszámításának és jelentésének módját.
Összefoglalva, a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok fedezeti mutatója kritikus mérőszám a bankok és más pénzügyi intézmények számára. Lehetővé teszi számukra, hogy felmérjék általános pénzügyi egészségi állapotukat és a gazdasági sokkokkal szembeni ellenálló képességüket. Az arány kiszámításához meg kell határozni a fennálló hitelek teljes összegét, a potenciális veszteségek fedezésére elkülönített tartalékok teljes összegét, és a tartalékokat el kell osztani a fennálló hitelekkel. A magas arány azt jelzi, hogy a bank jól felkészült a lehetséges veszteségek fedezésére, míg az alacsony arány arra utal, hogy a bank esetleg nem rendelkezik elegendő tartalékkal a hitelkiesésből eredő veszteségek fedezésére.
Az NPL (nemteljesítő hitelek fedezeti aránya) egy olyan pénzügyi mutatószám, amely azt méri, hogy egy bank mennyire képes fedezni a nemteljesítő hiteleit a hitelezési veszteségtartalékkal. Ezt úgy számítják ki, hogy a bank összes hitelezési veszteségtartalékát elosztják a bank összes nemteljesítő hitelével.
Az NPL fedezeti arány kiszámításának képlete a következő:
NPL fedezeti arány = Összes hitelezési veszteségtartalék / Összes nemteljesítő hitel
Tegyük fel például, hogy egy banknak 10 millió dollárnyi hitelezési veszteségtartaléka és 20 millió dollárnyi nemteljesítő hitele van. A fenti képlet segítségével a következőképpen számíthatjuk ki az NPL fedezeti arányt:
NPL fedezeti arány = 10 millió USD / 20 millió USD = 0,5 vagy 50%
Ez azt jelenti, hogy a banknak elegendő tartaléka van a nemteljesítő hitelek 50%-ának fedezésére. A magasabb NPL fedezeti arány azt jelzi, hogy a bank jobban képes fedezni a nemteljesítő hiteleit, és ezért a bank pénzügyi egészségének pozitív mutatójának tekinthető.
A hitelezési veszteségráta a hitelek azon százalékos arányát méri, amelyet egy hitelező várhatóan nemteljesítés és egyéb tényezők miatt elveszít. Általában úgy számítják ki, hogy a hitelezési veszteségek összegét elosztják a fennálló hitelek teljes összegével.
A hitelezési veszteségráta kiszámításához kövesse az alábbi lépéseket:
1. Határozza meg a fennálló hitelek teljes összegét: Ezt úgy lehet kiszámítani, hogy összeadjuk a hitelező könyveiben szereplő összes fennálló hitel egyenlegét.
2. Határozza meg a hitelezési veszteségek összegét: Ezt úgy lehet kiszámítani, hogy összeadjuk a nemteljesítő vagy várhatóan nemteljesítő hitelek teljes összegét, valamint a hitelező hitelportfólióján esetlegesen felmerülő egyéb veszteségeket.
3. Ossza el a hitelezési veszteségek összegét a fennálló hitelek teljes összegével: Ez adja meg a hitelezési veszteségrátát százalékban kifejezve.
Például, ha egy hitelezőnek 100 millió dollárnyi fennálló hitele van, és várhatóan 1 millió dollár veszteséget szenved el a nemteljesítések és egyéb tényezők miatt, akkor a hitelezési veszteség mértéke 1% (1 millió dollár / 100 millió dollár).
Fontos megjegyezni, hogy a hitelezési veszteségráták a kínált hitelek típusától, a hitelfelvevők hitelképességétől és egyéb tényezőktől függően nagymértékben változhatnak. A hitelezők a hitelezési veszteségrátákat kulcsfontosságú mérőszámként használják a kockázatértékeléshez és annak meghatározásához, hogy mekkora tartalékot kell képezniük a lehetséges veszteségek fedezésére.
A hitelezési veszteségekre képzett céltartalék azt az összeget jelenti, amelyet egy pénzintézet félretesz a hitelfelvevők által esetleg vissza nem fizetett hitelek esetleges veszteségeinek fedezésére. Ezt a céltartalékot általában a bank vagy pénzintézet nyilvánosan elérhető pénzügyi kimutatásaiban jelentik.
Egy bank hitelezési veszteségekre képzett céltartalékát az éves vagy negyedéves pénzügyi kimutatásaiban találhatja meg. Ezek a kimutatások megtalálhatók a bank honlapján, valamint az intézményt felügyelő szabályozó hatóság honlapján. Az Egyesült Államokban például a Federal Reserve és a Federal Deposit Insurance Corporation (FDIC) egyaránt hozzáférést biztosít a bankok pénzügyi kimutatásaihoz.
A bank pénzügyi kimutatásaiban a hitelezési veszteségekre képzett céltartalék jellemzően az eredménykimutatásban költségtételként szerepel. A mérlegben lábjegyzetként vagy külön soron is szerepelhet, a hitel- és lízingveszteségekre képzett értékvesztések kategóriájában.
Érdemes megjegyezni, hogy a hitelezési veszteségekre képzett céltartalék negyedévről negyedévre vagy évről évre változhat, olyan tényezők függvényében, mint a gazdaság általános állapota, az egyes hitelportfóliók teljesítménye és a szabályozási követelmények változásai. Ezért fontos a pénzügyi kimutatások több időszakának áttekintése, hogy képet kapjunk a bank általános hitelezési veszteségekre képzett céltartalék trendjeiről.