A számvitel létfontosságú szempont minden üzleti tevékenységben. A pénzügyi tranzakciók rögzítésének, osztályozásának és összegzésének folyamata, amely a döntések meghozatalához hasznos információkat szolgáltat. A számvitelben számos egyenlet létezik, amelyek keretet biztosítanak a tranzakciók rögzítéséhez. Az egyik alapvető egyenlet a számviteli egyenlet, amely egy vállalat pénzügyi helyzetének ábrázolása. Megmutatja az eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke közötti kapcsolatot.
Aktívum = Kötelezettségek + Saját tőke
Amikor egy vállalkozás előlegeket vásárol, ez a tranzakció befolyásolja a számviteli egyenletet. A készletbeszerzés azt jelenti, hogy a vállalat készleteket vásárol, de nem fizet érte azonnal. Ehelyett a vállalat egy későbbi időpontban fizet a készletekért. Ez a tranzakció a számviteli egyenlet eszköz- és forrásoldalát egyaránt érinti.
Az eszközoldalon a vállalat készletkészlete megnő. Az előlegre vásárolt készleteket a „készletek” nevű eszközszámla növekedéseként könyvelik el. A készletszámla egy forgóeszköz-számla, és a vállalat tulajdonában lévő készletek értékét képviseli.
A forrásoldalon a vállalat szállítói tartozásai növekedni fognak. A kötelezettségek egy forrásszámla, amely azt az összeget jelenti, amellyel a vállalat a beszállítóinak tartozik. Amikor a vállalat készleteket vásárol számla ellenében, akkor kötelezettséget vállal arra, hogy a jövőben fizetni fog ezekért a készletekért. Ezt a kötelezettséget a szállítói kötelezettségek számla növekedéseként könyvelik.
A készletbeszerzésnek a számviteli egyenlet saját tőke oldalára gyakorolt hatása közvetett. A saját tőke a vállalat eszközeinek és kötelezettségeinek különbsége. Amikor a vállalat készleteket vásárol, az eszközök ugyanannyival nőnek, mint a kötelezettségek. Ezért nincs közvetlen hatása a saját tőkére.
Összefoglalva, a készletbeszerzés befolyásolja a számviteli egyenletet azáltal, hogy növeli a vállalat eszközeit és kötelezettségeit. Az elővételben vásárolt készleteket a készletek eszközszámla növekedéseként, míg a szállítóknak járó összeget a kötelezettségek kötelezettségszámla növekedéseként könyvelik. A számviteli egyenlet saját tőke oldalára gyakorolt hatás közvetett. A tranzakciók számviteli egyenletre gyakorolt hatásának megértése alapvető fontosságú a pontos pénzügyi beszámoláshoz és döntéshozatalhoz egy vállalkozásban.
Ha a készleteket számlára vásárolják, az azt jelenti, hogy a vállalkozás megkapta a készleteket, de még nem fizette ki azokat készpénzben. Ehelyett a szállító hitelt nyújtott a vállalkozásnak, és egy későbbi időpontban várja a fizetést.
Ennek a tranzakciónak a könyvelésben történő rögzítéséhez a vállalkozás a következő naplóbejegyzést hajtja végre:
Terheli a készleteket: Ez növeli a Készletek eszközszámlát, tükrözve azt a tényt, hogy a vállalkozásnak most több készlete van.
Tartozások jóváírása: Ez növeli a Kötelezettségek számláját, ami azt a tényt tükrözi, hogy a vállalkozás tartozik a szállítónak a kapott készletekért.
Amikor a vállalkozás egy későbbi időpontban kifizeti a készleteket, a következő naplóbejegyzést rögzíti:
Tartozások terhelése: Ez csökkenti a kötelezettségek számláját, tükrözve azt a tényt, hogy a vállalkozás már kifizette a szállítónak járó összeget.
Hitel Készpénz: Ez csökkenti a Készpénz eszközszámlát, tükrözve azt a tényt, hogy a tartozás kiegyenlítésére készpénzt fizettek ki.
Összességében a készletek számlára történő beszerzése lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy azonnali fizetés nélkül is hozzájussanak a szükséges tételekhez, de fontos nyomon követni a szállítói számlákat, és biztosítani az időben történő fizetést, hogy elkerüljék a szállítói kapcsolatok megromlását.
Igen, a számlás készletbeszerzés hatással van az eredménykimutatásra. Amikor a készleteket számlára vásárolják, az azt jelenti, hogy a vállalat beszerezte a készleteket, de még nem fizette ki azokat. Ez a szállítói kötelezettségek növekedését eredményezi, ami a mérlegben egy kötelezettségszámla.
Az eredménykimutatásban a készletbeszerzés a vásárolt készletek jellegétől függően az eladott áruk költsége vagy a működési költségek kategóriában költségként kerül elszámolásra. A ráfordítást abban az időszakban számolják el, amelyben a készleteket megvásárolták, függetlenül attól, hogy a kifizetés megtörtént-e már.
Ezért a készletek előlegként történő beszerzése abban az időszakban csökkenti a nettó eredményt, amikor azokat megvásárolták. Fontos, hogy a vállalatok nyomon kövessék a szállítói számláikat, és biztosítsák, hogy időben kifizessék a beszállítóikat, hogy elkerüljék a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt negatív hatást.
A készletek számlára történő beszerzése nem csökkenti közvetlenül a saját tőkét. Amikor egy vállalat készleteket vásárol számla ellenében, az azt jelenti, hogy készleteket vásárol, de nem fizet érte azonnal. Ez kötelezettséget keletkeztet szállítói tartozás formájában, amely a szállítónak a készletekért járó összeget jelenti.
A saját tőke a vállalat eszközeiben a kötelezettségek levonása után fennmaradó részesedést jelenti. Ezért a vállalat saját tőkéjét nem befolyásolja a készletek előlegre történő beszerzése, mivel ez nem közvetlen kiadás, amely csökkenti a vállalat nettó eszközeit. Ha azonban a vállalat nem fizeti ki az előlegeket, az a kötelezettségek egyenlegének növekedését eredményezi, ami a kötelezettségek növelésével közvetve csökkenti a saját tőkét.
Összefoglalva, a készletbeszerzés közvetlenül nem csökkenti a saját tőkét, de közvetve csökkentheti a saját tőkét, ha a vállalat nem fizeti ki a készleteket.