Az Excel egy hatékony eszköz, amely matematikai funkciók széles skáláját kínálja az adatok manipulálásához. E funkciók között szerepel a különbségtartomány hozzáadásának képessége, amely hasznos eszköz az adatok elemzéséhez és az eltérések kiszámításához. Néhány egyszerű lépéssel hozzáadhatja a különbségtartományt az Excelben, és értékes betekintést nyerhet az adatokba.
1. lépés: Válassza ki az összehasonlítani kívánt két tartományt
A különbségtartomány hozzáadása előtt ki kell választania az összehasonlítani kívánt két tartományt. Ezeknek a tartományoknak tartalmazniuk kell az elemezni kívánt adatokat. A tartományok kiválasztásához kattintson az első tartomány első cellájára, majd húzza a kurzort a második tartomány utolsó cellájára.
2. lépés: Nevezze el a tartományokat
Mindig érdemes elnevezni a tartományokat, hogy később könnyebben lehessen rájuk hivatkozni. A tartományok elnevezéséhez kattintson a felső menüsor „Formulák” lapjára, és válassza a „Név definiálása” lehetőséget a legördülő menüből. Adjon nevet minden tartománynak, majd kattintson az „OK” gombra.
3. lépés: A különbség kiszámítása
Most, hogy kijelölte és elnevezte a tartományokat, ideje kiszámítani a köztük lévő különbséget. Egy új cellába írja be az „=Tartomány1-Tartomány2” képletet (a „Tartomány1” és a „Tartomány2” helyébe a tartományoknak adott neveket írja). Nyomja meg az „Enter” billentyűt a különbség kiszámításához.
4. lépés: Az eredmény formázása
Az utolsó lépés az eredmény formázása, hogy az könnyen olvasható és értelmezhető legyen. Jelölje ki a különbségképletet tartalmazó cellát, és kattintson a felső menüsor „Kezdőlap” lapjára. Innen kiválaszthatja, hogy a cellát pénznemként, százalékban vagy bármilyen más, az adatainak megfelelő formátumban kívánja-e formázni.
E négy egyszerű lépést követve könnyedén hozzáadhatja a különbségtartományt az Excelben, és értékes betekintést nyerhet adataiba. Akár értékesítési adatokat, pénzügyi kimutatásokat vagy bármilyen más típusú adatot elemez, a különbségtartomány hozzáadása segíthet a trendek felismerésében, a kiugró értékek azonosításában és a megalapozott döntések meghozatalában. Gyerünk tehát, próbálja ki – pillanatok alatt az Excel mestere lesz!
A számvitelben és a könyvelésben a „tartomány” kifejezés általában numerikus értékek sorozatára utal. Egy tartományt nem lehet egészben összeadni vagy kivonni, mivel az nem egyetlen érték. A tartományon belüli egyes értékeken azonban végezhet matematikai műveleteket.
Ha például egy adott időszakra vonatkozó értékesítési számadatok tartománya áll rendelkezésére, akkor összeadhatja őket, hogy megkapja az adott időszak teljes értékesítését. Hasonlóképpen, ha van egy kiadási tartomány, akkor kivonhatja azokat a teljes bevételből, hogy megkapja az adott időszak nettó jövedelmét.
Összefoglalva, egy tartományt egészében nem tud összeadni vagy kivonni, de a tartományon belüli egyes értékeken matematikai műveleteket végezhet, hogy értelmes pénzügyi eredményekhez jusson.
Két érték különbségének kiszámítása az Excelben gyakori feladat a könyvelésben és a könyvelésben. Íme a különbség kiszámításának lépései az Excelben:
1. Először is nyissa meg az Excel táblázatot, és jelölje ki azt a cellát, ahol a különbséget szeretné megjeleníteni.
2. Ezután írja be a képletet a cellába a következő szintaxissal: =érték1 – érték2
3. Az „érték1”-et helyettesítsük az első értékkel, az „érték2”-t pedig a második értékkel, amelynek a különbségét meg akarjuk találni.
4. Ha például az A1 és B1 cellában lévő értékek közötti különbséget szeretné megkeresni, a képlet a következő: =A1-B1
5. Írja be a következő képletet: =A1-B1
. Miután beírta a képletet, nyomja meg az Enter billentyűt a különbség kiszámításához.
6. Az eredmény az 1. lépésben kiválasztott cellában jelenik meg.
7. A képletet a táblázat más celláiba is átmásolhatja, hogy más értékkészletekre is kiszámítsa a különbséget.
Így számolhatja ki két érték különbségét az Excelben. Ez egy egyszerű folyamat, amellyel időt takaríthat meg, és segíthet nyomon követni a pénzügyi adatokat.
A számvitelben és a könyvelésben a kivonási SUM-ot általában negatív számnak nevezik. A kivonási SUM írásához a kivonni kívánt szám elé egy mínuszjelet (-) kell tennie. Ha például 1000 dollárból 500 dollárt akar kivonni, akkor ezt a következőképpen írja le:
$1,000 – $500 = -$500
A negatív jel azt jelzi, hogy a kivonás eredménye negatív szám. A számvitelben a negatív számokat a kiadások vagy veszteségek jelölésére használják. Például, ha egy vállalatnak 500 $ veszteség keletkezik, azt a pénzügyi kimutatásokban -500 $-nak kell feltüntetni. A negatív számok pontos rögzítése a számvitelben elengedhetetlen a pénzügyi kimutatások helyességének és megbízhatóságának biztosítása érdekében.
A számvitelben és a könyvelésben a mínusz összegek egyszerűen olyan negatív számok vagy összegek, amelyeket kivonunk egy másik számból vagy összegből. A mínuszösszegek elvégzéséhez a számításokban a kivonási műveletet (-) kell használni.
Például, ha van egy tranzakciója, amelyben irodaszereket vásárolt 500 dollárért, majd 100 dollár értékben visszaadta a készleteket, akkor a tranzakció nettó összege mínusz összeg lesz. A nettó összeg kiszámításához az 500 dolláros eredeti vásárlási összegből le kell vonni a visszaadott 100 dolláros összeget.
500 $ – 100 $ = 400 $
Ebben a példában a mínusz összeg 100 $, ami a visszaküldött összeget jelenti. Ha ezt az összeget levonja az eredeti vásárlási összegből, meghatározhatja a tranzakció nettó összegét, amely 400 $.
Fontos, hogy a mínusz összegeket megfelelően rögzítse a számviteli és könyvelési nyilvántartásaiban a pontos pénzügyi beszámoló biztosítása érdekében. Az eredeti vásárlási összeget terhelő tételként (a kiadás növekedése), a visszaadott összeget pedig jóváírásként (a kiadás csökkenése) rögzítené. A nettó összeget rögzítené a tranzakció végső összegeként.