A szóbeli bántalmazás és a diszkrimináció bármilyen formája rendkívül káros és bomlasztó lehet a munkahelyen. Ellenséges munkahelyi környezetet teremthet, befolyásolhatja a munkavállalói morált, és akár fizikai és érzelmi sérülésekhez is vezethet. Ezt a problémát felismerve az Egyesült Államok Egyenlő Foglalkoztatási Esélyek Bizottsága (EEOC) szabályokat vezetett be a munkahelyi szóbeli bántalmazás és diszkrimináció ellen.
Az EEOC a munkahelyi zaklatást úgy határozza meg, mint „nemkívánatos szóbeli vagy fizikai magatartás, amely megfélemlíti, megalázza vagy szabotálja a munkavállalókat, ellenséges munkahelyi környezetet teremt, és zavarja a munkavégzést”. Ez a fajta viselkedés sokféle formát ölthet, beleértve a sértegetést, fenyegetést, kiabálást, becézgetést és a szóbeli vagy fizikai bántalmazás egyéb típusait.
Az EEOC világossá tette, hogy a munkahelyi zaklatás a megkülönböztetés egyik formája, és ezért a szövetségi törvények értelmében illegális. A munkáltatók kötelesek fenntartani a diszkriminációtól és zaklatástól – beleértve a szóbeli bántalmazást is – mentes munkahelyet. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatóknak proaktív lépéseket kell tenniük a munkahelyi zaklatás vagy diszkrimináció megelőzése és kezelése érdekében.
A munkáltatóknak világos irányelvekkel és eljárásokkal kell rendelkezniük a munkahelyi zaklatás és megkülönböztetés kezelésére. Ezeknek a szabályzatoknak ismertetniük kell, hogy mi minősül zaklatásnak és diszkriminációnak, milyen következményekkel jár az ilyen viselkedés, és milyen lépéseket tehetnek a munkavállalók a zaklatás vagy diszkrimináció eseteinek bejelentésére. A munkáltatóknak azt is biztosítaniuk kell, hogy minden munkavállaló képzést kapjon ezekről a politikákról és eljárásokról.
Ha egy munkavállaló munkahelyi zaklatást vagy megkülönböztetést tapasztal, joga van panaszt tenni az EEOC-nál. Az EEOC kivizsgálja a panaszt, és megteszi a megfelelő lépéseket, ha úgy találja, hogy a munkáltató megsértette a szövetségi törvényt. Ez magában foglalhatja a munkáltató kötelezését a korrekciós intézkedések megtételére, kártérítés fizetését a munkavállalónak, és akár pert is indíthat a munkáltató ellen.
Összefoglalva, a munkahelyi zaklatás és megkülönböztetés súlyos következményekkel járhat mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. Az EEOC határozottan fellépett a munkahelyi szóbeli bántalmazás és diszkrimináció ellen, és szabályokat vezetett be a munkavállalók védelmére az ilyen káros viselkedéstől. A munkáltatóknak proaktívan kell fellépniük a munkahelyi zaklatás és diszkrimináció megelőzése és kezelése érdekében azáltal, hogy világos irányelveket és eljárásokat vezetnek be, képzik a munkavállalókat ezekről az irányelvekről, és megfelelő intézkedéseket tesznek az incidensek bekövetkezésekor.
A munkahelyi verbális diszkriminációra példa, amikor egy munkavállalót faji, nemi, vallási, életkori vagy más védett tulajdonsága alapján becsmérlő megjegyzéseknek vagy sértéseknek teszik ki. Ilyen lehet például a sértő viccelődés, a becézgetés vagy a becsmérlő jelzők használata. A verbális diszkrimináció közvetlen és közvetett módon is megnyilvánulhat, például szarkasztikus megjegyzésekkel vagy lekezelő nyelvezettel. Fontos, hogy a munkáltatók olyan munkahelyi környezetet teremtsenek, amely mentes a diszkriminációtól és a zaklatástól, és gyors és megfelelő intézkedéseket tegyenek, ha diszkriminációt jelentenek vagy észlelnek. Ilyen intézkedés lehet fegyelmi intézkedés, képzés vagy más intézkedés a jövőbeni incidensek megelőzésére.
Igen, a szóbeli bántalmazás zaklatásnak számíthat a munkahelyen. A munkahelyi zaklatásnak minősül minden olyan nemkívánatos viselkedés, amely ellenséges, megfélemlítő vagy sértő munkahelyi környezetet teremt. A szóbeli bántalmazás, például a kiabálás, a sértő vagy lekicsinylő megjegyzések zaklatásnak minősülhetnek, ha egy személy vagy személyek egy csoportja ellen irányulnak, és ellenséges munkahelyi környezetet teremtenek.
Fontos megjegyezni, hogy a zaklatásnak számos formája lehet, beleértve a fizikai, szexuális és érzelmi zaklatást, és bárkivel megtörténhet, függetlenül a nemétől, fajától, korától vagy más személyes jellemzőitől. A munkáltatók felelőssége, hogy biztonságos és tiszteletteljes munkakörnyezetet teremtsenek, és rendelkezniük kell a munkahelyi zaklatás megelőzésére és kezelésére szolgáló szabályzatokkal.
Azoknak a munkavállalóknak, akik szóbeli bántalmazást vagy a zaklatás más formáit tapasztalják, jelenteniük kell a viselkedést a felettesüknek vagy a humánerőforrás részlegnek. A munkáltatók a törvény értelmében kötelesek kivizsgálni és kezelni a zaklatással kapcsolatos állításokat, és fegyelmi intézkedéseket hozhatnak az ilyen magatartást tanúsító alkalmazottakkal szemben.
A munkahelyi környezetben történő szóbeli bántalmazás olyan nyelv vagy szavak használatára utal, amelyek célja egy munkavállaló megkárosítása, megfélemlítése vagy lekicsinylése. Ennek különböző formái lehetnek, például kiabálás, káromkodás, sértegetés vagy becsmérlő kifejezésmód a munkavállalóval szemben. A szóbeli bántalmazás történhet tartós kritikával, gúnyolódással vagy szarkazmussal is, ami ellenséges munkahelyi környezetet teremthet a munkavállaló számára.
A szóbeli bántalmazás jelentős hatással lehet a munkavállaló jólétére, ami érzelmi stresszhez, szorongáshoz és depresszióhoz vezethet. Negatívan befolyásolhatja a munkateljesítményt is, ami csökkent termelékenységhez és megnövekedett hiányzásokhoz vezethet. Ezenkívül a munkahelyi szóbeli bántalmazás mérgező munkahelyi környezetet teremthet, amely nemcsak a bántalmazott munkavállalóra, hanem a munkatársaira is hatással van, ami a morál csökkenéséhez, a fluktuáció növekedéséhez és a munkával való elégedettség csökkenéséhez vezet.
A munkáltatók felelőssége, hogy biztonságos és tiszteletteljes munkakörnyezetet tartsanak fenn alkalmazottaik számára. A szóbeli visszaélések megelőzése érdekében a munkáltatók világos irányelveket és eljárásokat alakíthatnak ki a konfliktusok kezelésére, és képzést biztosíthatnak a munkavállalók és a vezetők számára a hatékony és tiszteletteljes kommunikációról. Ösztönözhetik továbbá a nyitott ajtók politikáját, ahol a munkavállalók a megtorlástól való félelem nélkül jelenthetik a szóbeli visszaéléseket. E lépések megtételével a munkáltatók olyan munkahelyi kultúrát teremthetnek, amely értékeli a tiszteletet, a méltóságot és a professzionalizmust.