A szupermarketek minden városban mindennapos látványosságnak számítanak. A világ minden táján alapvető élelmiszer- és egyéb háztartási cikkek beszerzési forrásai az emberek számára. De elgondolkodott már azon, hogy mennyi pénzt keresnek ezek a szupermarketek? Mekkora a haszonkulcsuk? Ebben a cikkben megvizsgáljuk a szupermarketek jövedelmezőségét és azt, hogy milyen tényezők befolyásolják a haszonkulcsukat.
A haszonkulcs egyszerűen a bevételnek az a százaléka, amelyet egy vállalat az összes költség levonása után nyereségként megtart. A szupermarketek esetében a haszonkulcsukat számos tényező befolyásolja, mint például az elhelyezkedés, a verseny és a termékek árazása. A sűrűn lakott vagy nagy gyalogosforgalmú területeken található szupermarketek haszonkulcsa a nagyobb értékesítési volumen miatt valószínűleg magasabb.
A verseny szintén fontos tényező, amely befolyásolja a szupermarketek haszonkulcsát. Ha egy adott területen nagy a verseny, a szupermarketek árháborúhoz folyamodhatnak, csökkentve haszonkulcsukat a vásárlók vonzása érdekében. Ennek oka, hogy a vásárlók hajlamosak a legalacsonyabb árakat kínáló szupermarketet választani, és a szupermarketeknek versenyezniük kell a vásárlóik megtartásáért.
A termékárképzés egy másik fontos tényező, amely befolyásolja a szupermarketek haszonkulcsát. A szupermarketeknek egyensúlyt kell teremteniük a versenyképes árak és a haszonkulcsuk fenntartása között. A megfelelő árképzés meghatározásához figyelembe kell venniük a termékek beszerzésének költségeit, beleértve a szállítási, tárolási és egyéb általános költségeket.
E tényezők mellett a szupermarketeknek meg kell küzdeniük a növekvő munkaerő-, bérleti és közüzemi költségekkel is. A munkaerőköltségek különösen jelentősek, mivel a szupermarketek hatékony működéséhez nagyszámú munkaerőre van szükség. Ide tartoznak a pénztárosok, a raktárosok és más alkalmazottak, akik a szupermarket működésének különböző aspektusait kezelik.
Mennyi tehát egy szupermarket átlagos haszonkulcsa? Az iparági szakértők szerint a szupermarketek átlagos haszonkulcsa 1-3% között mozog. Ez azonban a fent említett tényezőktől függően nagymértékben változhat. A magasabb jövedelmű, kevesebb versennyel és magasabb árú termékekkel rendelkező területeken működő szupermarketek haszonkulcsa akár 5% is lehet.
Összefoglalva, a szupermarket-ipar egy nyereséges üzletág, de a haszonkulcsot különböző tényezők befolyásolhatják. A szupermarketeknek egyensúlyt kell teremteniük az árképzési stratégiájuk és a működési költségeik között, hogy megőrizzék nyereségességüket. Bár a szupermarketek átlagos haszonkulcsa alacsonynak tűnhet, fontos megjegyezni, hogy a szupermarketek nagy volumenű, alacsony haszonkulcsú modellel működnek. A szupermarketek nyereségüket nagy mennyiségű termék eladásával érik el, nem pedig a termékenkénti magas haszonkulcsra támaszkodva.
Az élelmiszerboltok jellemzően alacsony haszonkulccsal működnek, aminek több oka is van. Az egyik fő ok az, hogy az élelmiszeriparban nagy a verseny, sok különböző kiskereskedő verseng a vásárlókért. Ez a verseny nyomást gyakorol az üzletekre, hogy alacsonyan tartsák az árakat a vásárlók vonzása és megtartása érdekében.
Emellett az élelmiszerek a legtöbb ember számára szükségleti cikknek számítanak, így a fogyasztók gyakran árérzékenyebbek az élelmiszerek esetében, mint más típusú vásárlásoknál. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerüzleteknek alacsonyan kell tartaniuk az áraikat, hogy versenyképesek maradjanak és megtartsák a vásárlókat.
Egy másik hozzájáruló tényező az eladott áruk költsége (COGS). A COGS azoknak a termékeknek a költségét jelenti, amelyeket az üzlet a beszállítóktól vásárol. Az élelmiszeriparban a COGS meglehetősen magas lehet, különösen az olyan romlandó termékek esetében, mint a friss termékek és a hús, amelyek rövid eltarthatósági idővel rendelkeznek. Ezeket a termékeket gyakran alacsonyabb haszonkulccsal értékesítik, hogy minimalizálják a romlásból és a hulladékból eredő veszteségeket.
Végül, az élelmiszerüzleteknek magasak az általános költségei is, beleértve a bérleti díjat, a közüzemi díjakat, a munkaerőt és a marketingköltségeket. Ezek a költségek felemészthetik a nyereséget, ha az árakat nem tartják alacsonyan.
Összességében a nagy verseny, az árérzékeny vásárlók, a magas önköltség és a magas általános költségek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az élelmiszerüzletek jellemzően alacsony haszonkulccsal működnek.
Az élelmiszerboltok nyereséget termelnek azáltal, hogy a termékeket a bekerülési költségüknél magasabb áron adják el. A haszonkulcs a terméktől és az áruház árképzési stratégiájától függően változhat. Egyes élelmiszerüzletekben azonban általában magasabb a haszonkulcs, mint másoknál.
Az egyik legnagyobb haszonkulccsal rendelkező élelmiszerüzlet a friss termékek. Bár a friss termékek árrése nem olyan magas, mint a listán szereplő többi terméké, a friss termékek értékesítési volumene olyan magas, hogy ez ellensúlyozza a kisebb haszonkulcsot.
Egy másik magas haszonkulccsal rendelkező termék a készételek. Ide tartozhatnak a csemegehúsok, saláták, szendvicsek és egyéb előre csomagolt vagy megrendelésre készült termékek. Mivel az üzlet felárat számíthat fel a kényelmi tényezőért, a haszonkulcs elég magas lehet.
Az olyan rágcsálnivalók, mint a chipsek, édességek és üdítők szintén magas haszonkulccsal rendelkeznek. Ezeket a termékeket viszonylag olcsón lehet előállítani, de az egyes eladott egységek árrése igen magas lehet.
Végül a speciális termékek, például a bio, gluténmentes vagy vegán termékek magasabb haszonkulccsal rendelkezhetnek. Ezeknek a termékeknek az előállítása gyakran többe kerül, de az üzlet felárat számíthat fel az egészségügyi vagy diétás előnyökért.
Érdemes megjegyezni, hogy ezeknek a termékeknek a haszonkulcsa üzletenként eltérő lehet, és olyan tényezők is befolyásolják, mint az elhelyezkedés, a verseny és az ellátási lánc költségei.