A keresleti görbe a mikroökonómia egyik alapfogalma. Egy áru vagy szolgáltatás ára és a fogyasztók által keresett mennyiség közötti kapcsolatot mutatja be. A lineáris keresleti görbe ennek a kapcsolatnak a grafikus ábrázolása, ahol a keresett mennyiség egyenesen arányos az áru vagy szolgáltatás árával.
A lineáris keresleti görbe egy egyenes vonal, amely balról jobbra lefelé lejt, és azt jelzi, hogy az áru vagy szolgáltatás árának növekedésével a fogyasztók által keresett mennyiség csökken. Ez a kereslet törvényén alapul, amely kimondja, hogy egy áru vagy szolgáltatás árának növekedésével a keresett mennyiség csökken, minden más tényező változatlansága mellett.
A lineáris keresleti görbe hasznos eszköz a vállalkozások és a közgazdászok számára a fogyasztói magatartás és a piaci trendek elemzéséhez. Az ár és a keresett mennyiség közötti kapcsolat megértésével a vállalatok megalapozott döntéseket hozhatnak az árképzési stratégiákról, a termelési szintekről és a marketingtevékenységekről.
A lineáris keresleti görbe egyik legfontosabb jellemzője, hogy állandó meredekséggel vagy rugalmassággal rendelkezik. A rugalmasság arra utal, hogy a keresett mennyiség milyen mértékben reagál az árváltozásra. A lineáris keresleti görbéről azt mondjuk, hogy tökéletesen rugalmas, ha az ár legkisebb változása a keresett mennyiség végtelen mértékű változásához vezet. Ha egy lineáris keresleti görbe tökéletesen rugalmatlan, akkor az ár változása nincs hatással a keresett mennyiségre.
A lineáris keresleti görbe másik fontos szempontja a metszéspontja, amely a nulla ár mellett keresett mennyiséget jelenti. Ezt a metszéspontot keresleti vagy piaci potenciálnak nevezik, és hasznos viszonyítási alapot nyújt a potenciális piac méretének becsléséhez.
Összefoglalva, a lineáris keresleti görbe egy alapvető, de fontos eszköz az ár és a keresett mennyiség közötti kapcsolat megértéséhez. Ez egy alapvető fogalom a mikroökonómiában, és a vállalkozások és a közgazdászok használják a fogyasztói magatartás és a piaci trendek elemzésére. A kereslet rugalmasságának és a görbe metszéspontjának megértésével a vállalatok megalapozott döntéseket hozhatnak az árképzési stratégiákról, a termelési szintekről és a marketingtevékenységekről.
A lineáris keresleti függvény egy olyan matematikai modell, amely a keresett áru vagy szolgáltatás mennyisége és az ára közötti kapcsolatot ábrázolja. A lineáris keresleti függvényben az áru vagy szolgáltatás iránti kereslet az ár csökkenésével nő, és fordítva.
Egy példa a lineáris keresleti függvényre a következő:
Q = a – bP
ahol Q a keresett mennyiséget, P az áru vagy szolgáltatás árát, a és b pedig a keresleti görbe helyzetét és meredekségét meghatározó konstansok.
Ha például egy vállalkozás olyan terméket értékesít, amelynek lineáris keresleti függvénye van, meg tudja becsülni, hogy különböző árak mellett hány darabot adnak el a termékből. Ha a vállalkozás túl magas árat határoz meg, előfordulhat, hogy nem ad el annyi darabot, mintha az ár alacsonyabb lenne. Másrészt, ha a vállalkozás túl alacsonyan határozza meg az árat, előfordulhat, hogy nem termel annyi nyereséget, hogy fedezze a költségeit. Ezért a lineáris keresleti függvény megértése segíthet a vállalkozásoknak abban, hogy megalapozott árképzési döntéseket hozzanak, amelyek optimalizálják a bevételt és a nyereséget.
A keresleti görbe általában nem lineáris. Ennek oka, hogy az ár és a keresett mennyiség közötti kapcsolat nem mindig állandó. Ahogy egy áru vagy szolgáltatás ára emelkedik, a keresett mennyiség általában csökken, de a csökkenés mértéke nem mindig azonos.
Például, ha egy luxusautó ára 10%-kal emelkedik, a keresett mennyiség több mint 10%-kal csökkenhet, mivel a fogyasztók olcsóbb alternatívákra válthatnak. Ezzel szemben, ha egy olyan szükségleti cikk, mint az élelmiszer ára 10%-kal emelkedik, a keresett mennyiség kevesebb mint 10%-kal csökkenhet, mivel a fogyasztóknak kevés alternatívája van, és továbbra is szükségük van élelmiszerre.
Ezért a keresleti görbe alakja az adott piactól és az értékesített áru vagy szolgáltatás típusától függően változhat. Bizonyos esetekben a keresleti görbe viszonylag meredek lehet, ami azt jelzi, hogy az ár kis mértékű változása a keresett mennyiség nagymértékű változását eredményezi. Más esetekben a keresleti görbe viszonylag lapos lehet, ami azt jelzi, hogy a keresett mennyiség változásához nagyobb árváltozásokra van szükség.
A keresleti és kínálati görbét általában lineárisnak tekintik, mert a csökkenő határhaszon törvényén alapul. Ez az elv azt sugallja, hogy ahogy nő egy áru vagy szolgáltatás kínálata, úgy csökken az egyes további egységekből származó határhaszon (vagy elégedettség). Hasonlóképpen, ahogy nő a kereslet egy áru vagy szolgáltatás iránt, úgy csökken az egyes további egységekből származó határhaszon (vagy elégedettség) is.
Ezért amikor egy adott áru vagy szolgáltatás kínálata és kereslete közötti kapcsolatot ábrázoljuk, általában egy lineáris görbét látunk, mivel a kínált vagy keresett mennyiség növekedésével a határhasznosság egyenletes ütemben csökken. Ezt a lineáris kapcsolatot a kereslet és kínálat törvényének is nevezik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a kereslet és kínálat görbéje nem lineáris. Például olyan esetekben, amikor egy adott termékből vagy szolgáltatásból hiány vagy többlet van, nem lineáris kapcsolatot láthatunk a kereslet és kínálat között. Emellett más tényezők is befolyásolhatják a kereslet és kínálat közötti kapcsolatot, például a fogyasztói preferenciák változása, a technológiai fejlődés vagy a kormányzati szabályozás.