Egy sikeres gyártási vállalkozás működtetésének egyik legfontosabb szempontja annak biztosítása, hogy a termelési költségeket alacsonyan tartsuk a minőség fenntartása mellett. A termelési költségek kiszámításának egyik kulcstényezője az egységenkénti közvetlen munkaerőköltség megértése. Ez a termék minden egyes egységének előállításához szükséges munkaerő költsége. E költség ismerete segítheti a vállalkozásokat abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az árképzéssel, a termelési volumennel és a személyzeti szintekkel kapcsolatban. Íme egy útmutató az egységenkénti közvetlen munkaerőköltség kiszámításához.
Az egységenkénti közvetlen munkaerőköltség kiszámításának első lépése a termék előállításához kapcsolódó munkaerőköltségek azonosítása. Ez magában foglalja a gyártósoron dolgozó alkalmazottaknak fizetett béreket, valamint az ezekhez a bérekhez kapcsolódó juttatásokat és adókat. Fontos, hogy a termeléssel kapcsolatos összes bérköltséget, beleértve a túlórapénzt, a szabadságpénzt és a betegszabadságot is, figyelembe vegyük.
Ezután számítsa ki a termelésben részt vevő összes alkalmazott által ledolgozott összes munkaórát. Ez magában foglalja mind a közvetlen munkaerőt (a közvetlenül a gyártósoron dolgozó alkalmazottak), mind a közvetett munkaerőt (a termelést támogató, de nem közvetlenül a gyártósoron dolgozó alkalmazottak). Ezt a számot egy adott időszakra, például egy hétre vagy egy hónapra kell kiszámítani.
A következő lépés a gyártott egységek számának meghatározása ugyanabban az időszakban, amelyet az összes ledolgozott munkaóra kiszámításához használtak. Ennek a számnak tartalmaznia kell az összes legyártott egységet, beleértve azokat is, amelyeket selejteztek vagy más módon visszautasítottak. Ezt a számot kell felhasználni az egységenkénti közvetlen munkaerőköltség kiszámításához.
Végül ossza el az összes munkaerőköltséget a gyártott egységek számával. Ez adja meg az egységenkénti közvetlen munkaerőköltséget. Például, ha egy héten a teljes bérköltség 10 000 USD volt, és 1000 darabot gyártottak, akkor az egységenkénti közvetlen bérköltség 10 USD lesz.
Az egy egységre jutó közvetlen munkaerőköltség megértése alapvető fontosságú egy termelő vállalkozás irányításának. Ennek a költségnek a nyomon követésével a vállalkozások megalapozott döntéseket hozhatnak az árképzésről, a termelési volumenről és a személyzeti szintekről. Fontos megjegyezni, hogy a közvetlen munkaerőköltségek csak egy részét képezik a termelés teljes költségének, de jelentős tényezőt jelentenek, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Az egységenkénti költség kiszámítása fontos folyamat minden olyan vállalkozás számára, amely árut vagy szolgáltatást állít elő. Az egységenkénti költség segíthet egy vállalatnak meghatározni termékei jövedelmezőségét, meghatározni az árakat, és döntéseket hozni a termelési folyamatok optimalizálásáról.
Az egységenkénti költség kiszámításához figyelembe kell vennie az összes költséget, amely a termék egyetlen egységének előállításához szükséges. Ez magában foglalja a közvetlen költségeket, mint például a nyersanyagok, a munkaerő és a gyártási általános költségek, valamint a közvetett költségeket, mint például a bérleti díj, a közüzemi díjak és az adminisztratív költségek.
Az egységenkénti költség kiszámításának képlete a következő:
Teljes költség / előállított egységek száma
Például, ha egy vállalat 1000 darabot gyárt, és a teljes előállítási költség 10 000 dollár, akkor az egységenkénti költség a következő:
10 000 $ / 1 000 db = 10 $/egység
Lényeges megjegyezni, hogy az egységenkénti költség a termelési volumentől függően változhat. A termelési volumen növekedésével az egységenkénti költség csökkenhet a méretgazdaságosság miatt, amikor a termelés fix költségei több egységre oszlanak el. Másrészt, ha a termelési volumen csökken, az egységenkénti költség növekedhet, mivel ugyanazok az állandó költségek kevesebb egységre oszlanak meg.
Összefoglalva, az egységenkénti költség kiszámítása kulcsfontosságú szempont minden olyan vállalkozásnál, amely árut vagy szolgáltatást állít elő. Az egységenkénti költség megértésével a vállalat megalapozott döntéseket hozhat az árképzéssel, a termelési folyamatokkal és az általános nyereségességgel kapcsolatban.
Az egységenkénti közvetlen anyagköltség kiszámításához a következő lépéseket kell követnie:
1. Határozza meg a gyártási folyamatban felhasznált közvetlen anyagok összköltségét. Ez magában foglalhatja a nyersanyagok költségét, a fuvardíjakat és minden egyéb, az anyagbeszerzéssel kapcsolatos kiadást.
2. Határozza meg a gyártási folyamat során előállított egységek teljes számát. Ez úgy számítható ki, hogy a teljes termelési teljesítményt elosztjuk az előállított egységek számával.
3. Osszuk el a közvetlen anyagok teljes költségét az előállított egységek teljes számával, hogy meghatározzuk az egységenkénti közvetlen anyagköltséget.
Tegyük fel például, hogy egy vállalat 10 000 dollár értékű közvetlen anyagot használt fel 1000 darab előállításához. Az egységenkénti közvetlen anyagköltség kiszámításához a közvetlen anyagok teljes költségét (10 000 USD) el kell osztani az előállított egységek teljes számával (1 000 db), ami az egységenkénti közvetlen anyagköltséget 10,00 USD-nek adja. Ez azt jelenti, hogy a vállalat által előállított minden egyes egység 10,00 dollár közvetlen anyagköltséggel jár.
A közvetlen munkaerőköltség az áruk vagy szolgáltatások előállításában közvetlenül részt vevő munkaerő költsége. Ez annak a munkaerőnek a költsége, amely közvetlenül részt vesz a gyártási folyamatban vagy a szolgáltatásnyújtásban. A közvetlen munkaerőköltségre példa a termék előállításában vagy szolgáltatás nyújtásában közvetlenül részt vevő munkavállalóknak fizetett bérek és fizetések. Például, ha egy vállalat autót gyárt, akkor az autó összeszerelését, festését, a motor és más alkatrészek beszerelését végző munkásoknak fizetett bérek közvetlen munkaerőköltségnek minősülnek. Hasonlóképpen, ha egy vállalat tanácsadási szolgáltatásokat nyújt, az ügyfeleknek szolgáltatást nyújtó tanácsadóknak fizetett bérek közvetlen munkaerőköltségnek minősülnek. A közvetlen munkaerőköltségek a vállalat eladott áruk költségének (COGS) vagy a nyújtott szolgáltatások költségének (COSR) fontos összetevői, és ezeket használják a vállalat bruttó árrésének kiszámításakor.