Az alkalmazottak fluktuációja és lemorzsolódása két olyan kifejezés, amelyet gyakran felváltva használnak az üzleti világban. A két fogalom között azonban fontos különbségek vannak, amelyek jelentős hatással lehetnek egy vállalat eredményére.
Az alkalmazottak fluktuációja azt az arányt jelenti, amellyel az alkalmazottak elhagyják a vállalatot, és helyükre új alkalmazottakat vesznek fel. Ezt számos tényező okozhatja, például az alacsony fizetés, a rossz munkakörülmények, a karrierépítési lehetőségek hiánya vagy a mérgező munkahelyi környezet. A magas fluktuációs ráta a vállalaton belüli alapvető problémák jele lehet, és a termelékenység csökkenéséhez, a morál csökkenéséhez, valamint a munkaerő-felvétellel és képzéssel kapcsolatos költségek növekedéséhez vezethet.
A lemorzsolódás másrészt azt a természetes folyamatot jelenti, amikor az alkalmazottak nyugdíjba vonulás, áthelyezés vagy más személyes okok miatt elhagyják a vállalatot. Bár a lemorzsolódás szintén a tapasztalt munkatársak elvesztését eredményezheti, általában kevésbé tekinthető zavarónak, mint a fluktuáció, mivel nem a vállalaton belüli negatív tényezők okozzák.
Mind a fluktuáció, mind a lemorzsolódás jelentős költségekkel járhat egy vállalat számára. A toborzással, képzéssel és az új alkalmazottak felvételével kapcsolatos közvetlen költségeken túlmenően a magas fluktuációs ráta olyan közvetett költségeket is eredményezhet, mint a termelékenység csökkenése, a morál csökkenése és az ügyfelek elégedettségének csökkenése. Ezek a költségek gyorsan összeadódhatnak, és jelentős hatással lehetnek a vállalat eredményére.
A fluktuáció és a lemorzsolódás csökkentése érdekében a vállalatoknak olyan pozitív munkakörnyezet kialakítására kell összpontosítaniuk, amely elősegíti a munkavállalók elkötelezettségét és megtartását. Ez magában foglalhatja a versenyképes kompenzációs csomagok nyújtását, a karrierépítési lehetőségek biztosítását, valamint a támogató és befogadó munkakultúra megteremtését. A munkavállalókba való befektetéssel és a pozitív munkahelyi kultúra megteremtésével a vállalatok csökkenthetik a fluktuációval és a lemorzsolódással kapcsolatos költségeket, és javíthatják az általános termelékenységet és jövedelmezőséget.
Összefoglalva, bár a fluktuáció és a lemorzsolódás felcserélhető fogalmaknak tűnhet, a kettő között fontos különbségek vannak, amelyek jelentős hatással lehetnek egy vállalat eredményére. A fluktuációval és lemorzsolódással kapcsolatos költségek csökkentése érdekében a vállalatoknak olyan pozitív munkakörnyezet kialakítására kell összpontosítaniuk, amely elősegíti a munkavállalók elkötelezettségét és megtartását. A munkavállalókba való befektetéssel és a pozitív munkahelyi kultúra megteremtésével a vállalatok javíthatják a termelékenységet, csökkenthetik a költségeket és javíthatják az általános nyereségességet.
A munkavállalók irányításával összefüggésben a lemorzsolódás és a megtartás két fontos kifejezés, amelyeket gyakran felváltva használnak, de eltérő jelentéssel bírnak.
A lemorzsolódás a szervezetet idővel önként vagy akaratlanul elhagyó munkavállalók számának természetes és fokozatos csökkenését jelenti. Ennek különböző okai lehetnek, például nyugdíjba vonulás, felmondás, megszűnés vagy haláleset. A lemorzsolódást gyakran minden szervezet elkerülhetetlen aspektusának tekintik, és a körülményektől függően pozitív és negatív hatással is lehet a szervezetre.
Másfelől a megtartás egy szervezet azon képességére utal, hogy munkavállalóit elkötelezettnek és motiváltnak tartja, hogy hosszú távon a szervezetnél maradjanak. A megtartás a munkavállalók irányításának proaktív megközelítése, és olyan munkakörnyezet és kultúra kialakítását jelenti, amely elősegíti a munkavállalók elégedettségét, termelékenységét és lojalitását. A megtartás különböző stratégiákkal érhető el, például versenyképes javadalmazás és juttatások nyújtásával, a karrierépítés és fejlődés lehetőségeinek biztosításával, a munkatársak eredményeinek elismerésével és jutalmazásával, valamint a munkatársakkal való nyílt kommunikációs csatornák fenntartásával.
Összefoglalva, a lemorzsolódás az alkalmazottak idővel történő elvesztésének passzív folyamata, míg a megtartás az alkalmazottak elkötelezettségének és a szervezet iránti elkötelezettségének aktív folyamata. Mind a lemorzsolódás, mind a megtartás fontos szempont minden olyan szervezet számára, amely stabil és produktív munkaerőt kíván fenntartani.
Az alkalmazottak lemorzsolódása a szervezetben dolgozók számának természetes és fokozatos csökkenését jelenti egy bizonyos idő alatt, olyan tényezők miatt, mint a felmondások, nyugdíjazások vagy egyéb okok. Ezt dolgozói fluktuációnak vagy dolgozói elvándorlásnak is nevezik.
A lemorzsolódás lehet önkéntes, amikor a munkavállalók önszántukból hagyják el a szervezetet, vagy nem önkéntes, amikor a munkavállalókat a szervezet felmondja vagy elbocsátja. Bár a lemorzsolódás bizonyos szintje minden szervezetben várható, a túlzott vagy nem tervezett lemorzsolódás negatív következményekkel járhat, mint például a termelékenység csökkenése, az intézményi tudás elvesztése, valamint az új alkalmazottak toborzásával és képzésével kapcsolatos költségek növekedése.
Az alkalmazottak lemorzsolódásának hatékony kezelése proaktív megközelítést igényel, mint például a lemorzsolódás okainak azonosítása és az ezek kezelésére irányuló stratégiák végrehajtása. Ez magában foglalhat olyan intézkedéseket, mint a versenyképes javadalmazás és juttatások nyújtása, a karrierépítési és fejlődési lehetőségek biztosítása, a pozitív munkakörnyezet megteremtése, valamint a munkavállalói elkötelezettség és a megtartási erőfeszítések fokozása. A munkavállalók lemorzsolódásának hatékony kezelésével a szervezetek stabil és produktív munkaerőt tarthatnak fenn, és biztosíthatják a hosszú távú sikert.
A 80%-os lemorzsolódási arány azt jelenti, hogy a munkavállalók 80%-a elhagyta vagy felmondott egy szervezetet egy adott időszak alatt, általában egy év alatt. A lemorzsolódási ráta egy olyan mérőszám, amelyet annak meghatározására használnak, hogy a munkavállalók milyen ütemben hagynak el egy szervezetet. Általában az adott időszak alatt kilépett összes alkalmazott százalékában számítják ki.
Egy 80%-os lemorzsolódási arány riasztó lehet bármely szervezet számára, mivel magas fluktuációs arányt jelez, ami negatívan befolyásolhatja a szervezet termelékenységét, morálját és jövedelmezőségét. Emellett megnövekedett toborzási és képzési költségeket, valamint a tapasztalt alkalmazottak értékes tudásának és készségeinek elvesztését is eredményezheti.
A magas lemorzsolódási arányok kezelése érdekében a szervezeteknek azonosítaniuk kell a munkavállalók távozásának okait, és megfelelő intézkedéseket kell tenniük a megtartásuk érdekében. Ez magában foglalhatja a munkavállalók elkötelezettségének javítását, a munka és a magánélet jobb egyensúlyának biztosítását, a versenyképes fizetések és juttatások biztosítását, a fejlődési lehetőségek biztosítását és a pozitív munkakultúra megteremtését. A lemorzsolódási arányok csökkentésével a szervezetek javíthatják a tehetséges alkalmazottak megtartását, növelhetik a termelékenységet, és végső soron elérhetik üzleti céljaikat.