Az Excel az adatelemzés és -megjelenítés hatékony eszköze. Az adatvizualizáció egyik legfontosabb szempontja az adatok pontos ábrázolása grafikonon. Bizonyos esetekben az adatok nagyságrendje nagymértékben változhat, ami megnehezíti a pontos ábrázolást lineáris skálán. Itt jön jól a logaritmikus skála. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogyan készíthet logaritmikus skálákat az Excelben.
Először is definiáljuk, hogy mi is az a logaritmikus skála. A logaritmikus skála olyan skála, ahol a tengelyen lévő értékek exponenciálisan nőnek vagy csökkennek. Más szóval, minden egyes növekmény a tengelyen egy állandó tényezővel való szorzást vagy osztást jelent. Ez eltér a lineáris skálától, ahol minden egyes növekmény egy fix összeget jelent.
Ahhoz, hogy logaritmikus skálát hozzunk létre az Excelben, először ki kell választanunk a módosítani kívánt diagramot. Miután kiválasztottuk a diagramot, a jobb gombbal kattinthatunk a módosítani kívánt tengelyre, és kiválaszthatjuk a „Tengely formázása” lehetőséget. Ekkor megjelenik egy menü, ahol a „Tengelybeállítások” fül alatt kiválaszthatjuk a „Logaritmikus skála” lehetőséget.
Miután kiválasztottuk a logaritmikus skálát, beállíthatjuk a logaritmus bázisát, amely meghatározza a tengely egyes növekményei közötti szorzási vagy osztási tényezőt. Az Excel alapértelmezett bázisa 10, de ezt bármilyen más, általunk kívánt értékre beállíthatjuk. Ha például 2-es bázist szeretnénk használni, akkor a „Base” mezőbe beírhatjuk a „2” értéket.
Fontos megjegyezni, hogy a logaritmikus skálák nem minden adattípushoz megfelelőek. Legjobban olyan adatokhoz illeszkednek, amelyek nagyságrendje nagymértékben változik, mint például a népességméretek vagy a jövedelemszintek. Ha az adatok egyenletesen oszlanak el egy tartományban, a lineáris skála megfelelőbb lehet.
Összefoglalva, a logaritmikus skálák hatékony eszközt jelentenek az adatok grafikonon való pontos ábrázolásához, és az Excel segítségével könnyen létrehozhatók. A logaritmus bázisának beállításával szabályozhatjuk a tengely egyes növekményei közötti szorzás vagy osztás tényezőjét. Fontos azonban, hogy a logaritmikus skálákat megfelelően és csak olyan adatokhoz használjuk, amelyek nagyságrendje nagymértékben változik.
A számvitelben és a könyvelésben a logaritmikus skálát az adatok olyan módon történő ábrázolására használják, amely megkönnyíti azok elemzését és értelmezését. A logaritmus skála egy nemlineáris skála, amely a logaritmusokon alapul, amelyek olyan matematikai függvények, amelyek azt az exponenciát jelölik, amelyre egy adott bázisszámot emelni kell egy adott érték előállításához.
Egy szám logaritmus skálájának kiszámításához használhatja a logaritmus funkciót egy számológépen vagy egy táblázatkezelő programban. A leggyakrabban használt logaritmusbázisok a 10 (log10) és az e (ln), amely a természetes logaritmus.
Ha például 1000 logaritmusát szeretné kiszámítani 10-es bázissal (log10), akkor a számológépbe vagy a táblázatkezelő programba a „log10(1000)”-t kell beírnia. Az eredmény 3 lenne, ami azt jelenti, hogy 1000 egyenértékű a 3 hatványára emelt 10-zel.
Hasonlóképpen, ha 10 000 logaritmusát szeretnénk kiszámítani e bázissal (ln), akkor az „ln(10000)”-t kell beírni a számológépbe vagy a táblázatkezelő programba. Az eredmény körülbelül 9,21 lenne, ami azt jelenti, hogy 10 000 egyenértékű a 9,21 hatványára emelt e-vel.
A számvitelben és a könyvelésben a logaritmikus skálát gyakran használják az adatok időbeli változásainak megjelenítésére vagy különböző adathalmazok összehasonlítására. A logaritmikus skála használatával az értékek kis változásai könnyebben megkülönböztethetők, a nagy változások pedig az összkép torzítása nélkül jeleníthetők meg.
A logaritmikus skála az Excelben egy olyan skálatípusra utal, amelyet numerikus adatok ábrán vagy grafikonon történő megjelenítésére használnak. Logaritmikus skála esetén az adatpontokat egy olyan skálán ábrázoljuk, amely nem lineárisan, hanem exponenciálisan növekszik. Ez azt jelenti, hogy a skála két pontja közötti távolság az értékek növekedésével nő, és a grafikon meredekebbé válik.
A logaritmikus skálát gyakran használják pénzügyi és számviteli diagramokban, ahol az ábrázolt adatok értéke nagymértékben változhat. Például a részvényárak időbeli alakulását bemutató grafikon logaritmikus skálát használhat, hogy jobban ábrázolja az értékváltozásokat olyan részvények esetében, amelyek árai széles skálán mozognak. Logaritmikus skála nélkül a diagram nem tükrözné pontosan a különböző árú részvények közötti értékkülönbségeket.
Az Excelben a logaritmikus skála használatához jelölje ki a módosítani kívánt diagramot vagy ábrát, majd kattintson a jobb gombbal a függőleges tengelyre. A legördülő menüből válassza a „Formátum tengely” lehetőséget, majd a „Skála típusa” opció közül válassza a „Logaritmikus skála” lehetőséget. Az Excel ezután a diagram skáláját logaritmikus skálára állítja.
A számvitelben és a könyvelésben a logaritmikus skálák használatát gyakran alkalmazzák olyan adatok ábrázolására, amelyek széles értéktartományt fednek le, mint például a pénzügyi adatok. A logaritmikus skála ábrázolásához kövesse az alábbi lépéseket:
1. Határozza meg a grafikonon ábrázolni kívánt értéktartományt.
2. Válassza ki a logaritmikus skála bázisát. Gyakori választás a 10-es bázis, az e-bázis (természetes logaritmus) vagy a 2-es bázis.
3. Logaritmikus számológép vagy matematikai képlet segítségével határozza meg a tartomány legkisebb és legnagyobb értékének logaritmusát a választott bázis felhasználásával.
4. Ossza a logaritmikus értékek tartományát egyenlő intervallumokra, ahogyan egy lineáris skála esetében tenné.
5. Ábrázolja az értékeket a grafikonon, a logaritmikus értékeket y-tengelyként és a megfelelő x-tengelyes értékeket használva.
Ha például egy vállalat bevételét szeretné ábrázolni egy 10 éves időszak alatt, és a bevétel 1 000 és 1 000 000 000 USD között mozog, akkor a 10-es bázisú logaritmikus skálát választhatja. Az 1 000 $ logaritmusa 3, az 1 000 000 $ logaritmusa pedig 6. Lehet, hogy a tartományt 5 egyenlő intervallumra osztja, így az y-tengely 3-tól 6-ig 0,6-os lépésekben haladna. Ezután a bevételi értékeket az x-tengelyen, a logaritmikus értékeket pedig az y-tengelyen ábrázolná.