A behajthatatlan követelések költsége elkerülhetetlen realitás a legtöbb vállalkozás számára, különösen azok számára, amelyek hitelt nyújtanak ügyfeleiknek. Amikor egy ügyfél nem fizeti ki a fennálló egyenlegét, a vállalkozásnak veszteségként le kell írnia a tartozást, ami a követelésekkel kapcsolatos költségként kerül besorolásra. De hogyan kell besorolni a behajthatatlan követelések költségét a cash flow szempontjából? A válasz erre a kérdésre kulcsfontosságú a pontos pénzügyi elemzés és előrejelzés szempontjából.
Először is fontos megérteni a két fő módszert a behajthatatlan követelések költségének besorolására: a közvetlen leírás módszerét és az értékvesztés módszerét. A közvetlen leírási módszer magában foglalja a behajthatatlan követelések költségének elszámolását, amint a vállalkozás megállapítja, hogy a követelés behajthatatlan. Ez a módszer pontosabb képet ad a vállalkozásnál ténylegesen felmerült veszteségekről, de időszakonként jelentős ingadozásokat eredményezhet a cash flow-ban.
Az értékhelyesbítés módszere ezzel szemben azt jelenti, hogy megbecsüljük az adott időszakban valószínűleg felmerülő követelés-veszteségek összegét, és ezt az összeget tartalékként rögzítjük a mérlegben. Ez a módszer következetesebb mérőszámot biztosít a behajthatatlan követelések költségeinek a cash flow szempontjából, de előfordulhat, hogy nem tükrözi pontosan a vállalkozásnál ténylegesen felmerült veszteségeket.
Függetlenül az alkalmazott módszertől, a behajthatatlan követelések költségét a cash flow szempontjából nem készpénz jellegű ráfordításként kell besorolni. Ez azt jelenti, hogy nem szerepel a működési tevékenységből származó pénzbevételek vagy pénzkiáramlások számításánál. Ehelyett a működési tevékenységből származó cash flow kiszámításakor vissza kell adni a nettó eredményhez.
A behajthatatlan követelések költségeinek megfelelő besorolása kritikus fontosságú a pontos pénzügyi elemzés és előrejelzés szempontjából. A pontatlan besorolás a vállalkozás pénzügyi teljesítményének félreértelmezéséhez és potenciális pénzforgalmi problémákhoz vezethet. Fontos, hogy a vállalkozások megértsék a behajthatatlan követelés ráfordítások osztályozásának különböző módszereit, és kiválasszák azt a módszert, amely a legjobban tükrözi egyedi körülményeiket. Emellett a vállalkozásoknak szorosan együtt kell működniük könyvelőikkel és pénzügyi tanácsadóikkal annak biztosítása érdekében, hogy a behajthatatlan követelések költségei megfelelően legyenek besorolva és szerepeljenek a cash flow kimutatásokban.
A behajthatatlan követelések költsége nem jelenik meg közvetlenül a cash flow-kimutatásban. A pénzforgalmi kimutatás a vállalat adott időszak alatti pénzbeáramlásait és pénzkiáramlásait rögzíti. A behajthatatlan követelések költsége egy olyan költségtétel, amely az eredménykimutatásban jelenik meg, amely a vállalat bevételeit és kiadásait rögzíti egy adott időszakra vonatkozóan.
A behajthatatlan követelések költsége olyan kiadás, amely akkor merül fel, amikor a vállalat nem tudja behajtani az ügyfeleitől kapott pénzösszeget. Ezt a költséget az eredménykimutatásban a bevétel csökkentéseként tartják nyilván. Más szóval csökkenti a vállalat által az adott időszakban elért bevétel összegét.
A behajthatatlan követelések költsége azonban közvetve befolyásolja a cash flow-kimutatást. Ha egy vállalatnak behajthatatlan követelés költsége merül fel, az azt jelenti, hogy nem kapott készpénzt a vevőitől. Ez csökkenti a vállalat pénzbeáramlását, és negatív hatással lehet a cash flow kimutatására.
Továbbá, ha egy vállalat leírja a követeléseket, az csökkenti a vállalat követelésállományát. A követeléseknek ez a csökkenése növelheti a vállalat működési tevékenységből származó pénzáramlását, mivel ez a pénzbeszedések növekedését jelenti.
Összefoglalva, bár a behajthatatlan követelések költsége nem jelenik meg közvetlenül a cash flow kimutatásban, közvetve hatással lehet a vállalat cash flow-jára azáltal, hogy csökkenti a pénzbeáramlást és befolyásolja a követelések állományát.
A behajthatatlan követelések költségét a számvitel és könyvelés kategóriában működési költségként sorolják be. Azért tekinthető ráfordításnak, mert az üzleti tevékenység költségét jelenti, és a követelések értékének csökkenését tükrözi. A behajthatatlan követelések költsége akkor merül fel, amikor egy vállalat nem tudja behajtani a vevő vagy ügyfél által neki járó tartozást. Ezt a költséget általában az eredménykimutatásban külön tételként rögzítik, és levonják az ugyanabban az időszakban elért bevételből. Fontos, hogy a vállalkozások pontosan rögzítsék a behajthatatlan követelések költségeit, hogy valós és pontos képet kapjanak pénzügyi helyzetükről, és megalapozott döntéseket hozhassanak a jövőbeli hitelezési és hitelezési gyakorlatról.
Igen, a behajthatatlan követelések ráfordítása működési tevékenység. A számvitelben és a könyvelésben a behajthatatlan követelések költsége az a pénzösszeg, amelyet egy vállalat behajthatatlanként leír az ügyfeleitől. Ez a költség az eredménykimutatásban a bevétel csökkenéseként és a behajthatatlan követelések költsége számlájának növekedésében jelenik meg.
Mivel a behajthatatlan követelések költsége közvetlenül kapcsolódik a vállalat értékesítéséhez és a követelésekhez, működési tevékenységnek minősül. A működési tevékenységek azok a napi tevékenységek, amelyeket a vállalat a bevétel elérése érdekében végez, és a pénzforgalmi kimutatásban a működési szakaszban szerepelnek.
Összefoglalva, a behajthatatlan követelések költsége működési tevékenységnek minősül, mivel közvetlenül kapcsolódik a vállalat értékesítéséhez és követeléseihez, amelyek a vállalat szokásos üzletmenetének részét képezik.
Igen, a behajthatatlan követelések költsége a közvetett módszer szerinti cash flow kimutatásban szerepel. A behajthatatlan követelések költsége olyan kiadás, amely akkor keletkezik, amikor a vevők nem fizetik ki tartozásukat. Ez a követelések csökkenését és a behajthatatlan követelések költségének növekedését eredményezi.
A közvetett módszer szerint a követelésveszteséget a cash flow-kimutatás működési tevékenységekre vonatkozó részében a nettó eredményhez adják vissza. Ez azért van így, mert a behajthatatlan követelések ráfordítása nem készpénz jellegű ráfordítás, amely csökkenti a nettó eredményt, de nem befolyásolja a pénzáramlást.
A bedőlt követelések költségének a nettó eredményhez történő visszaadására vonatkozó kiigazítás a nettó eredmény és a működési tevékenységből származó nettó pénzbevétel egyeztetésében jelenik meg. Erre a kiigazításra azért van szükség, hogy a cash flow-kimutatásban a működési tevékenységből származó pénzáramlások megfelelően jelenjenek meg.
Összefoglalva, a behajthatatlan követelések költségét a közvetett módszer szerint a cash flow kimutatásban a nettó eredmény módosításaként a működési tevékenységek szakaszban szerepeltetik.