Vállalkozás tulajdonosaként vagy vezetőjeként elengedhetetlen, hogy tisztában legyen cége pénzügyi helyzetével. Ennek egyik döntő szempontja a bérköltségek ismerete, és az, hogy ezek hogyan befolyásolják a bruttó nyereséghányadot. A bérköltségek és a bruttó nyereség aránya olyan kritikus mérőszám, amely segít meghatározni vállalkozása pénzügyi egészségét.
A bérköltségek és a bruttó nyereség aránya egy egyszerű számítás, amely összehasonlítja a bérköltségeket a bruttó nyereséggel. Az arány kiszámításához ossza el a teljes bérköltségét a bruttó nyereségével. Az így kapott százalékos arány megmutatja, hogy bruttó nyereségének mekkora részét fordítja bérköltségekre.
Például, ha 100 000 $ bruttó nyeresége és 30 000 $ bérköltsége van, akkor a bérköltségek és a bruttó nyereség aránya 30%. Ez azt jelenti, hogy a bruttó nyereség 30%-át az alkalmazottai fizetésére fordítja. Bár erre az arányra nincs mágikus szám, a vállalkozásoknak törekedniük kell arra, hogy bérköltségeiket a bruttó nyereség 30%-a alatt tartsák.
Miért fontos a bérköltség és a bruttó nyereség aránya? Először is, segíthet azonosítani a vállalkozásán belüli potenciális pénzügyi problémákat. Ha a bérköltségei túl magasak, az azt jelezheti, hogy vállalkozása nem termel elegendő bevételt a kiadások fedezésére. Ez pénzforgalmi problémákhoz vezethet, és végső soron negatívan befolyásolhatja az Ön eredményét.
Másodszor, ennek az aránynak a megértése segíthet abban, hogy megalapozottabb döntéseket hozzon a felvételi gyakorlatával kapcsolatban. Ha az arány magas, akkor lehet, hogy újra kell értékelnie a személyzeti szintjét, és meg kell határoznia, hogy szükség van-e a munkaerő csökkentésére vagy a fizetések kiigazítására.
Végül, a bérköltség és a bruttó nyereség aránya értékes eszköz ahhoz, hogy összehasonlítsa vállalkozását az iparági standardokkal. Ha összehasonlítja az arányt az iparágában működő hasonló vállalkozásokkal, megállapíthatja, hogy a bérköltségei összhangban vannak-e a normával. Ez az információ hasznos lehet a költségvetés meghatározásakor és a jövőbeli kiadások előrejelzésekor.
Összefoglalva, a bérszámfejtés és a bruttó nyereség arányának nyomon követése kritikus fontosságú minden cégtulajdonos vagy menedzser számára. A bérköltségek kordában tartásával biztosíthatja, hogy vállalkozása pénzügyileg egészséges és fenntartható maradjon.
A bérköltség-értékesítési arány egy olyan pénzügyi mérőszám, amelyet egy vállalat bérköltségei és árbevételei közötti kapcsolat mérésére használnak. Ezt az arányt úgy számítják ki, hogy a vállalat összes bérköltségét elosztják az adott időszakban elért összes árbevételével. Az így kapott szám az árbevételnek azt a százalékos arányát mutatja, amelyet bérköltségekre fordítanak.
A magas bérköltség/értékesítés arány azt jelzi, hogy a vállalat a bevételének jelentős részét költi az alkalmazottak bérére, juttatásaira és egyéb kapcsolódó kiadásokra. Ez vagy az alkalmazottak magas szintű kompenzációjára, vagy az erőforrások nem hatékony felhasználására utalhat. Másrészt az alacsony bérköltség/értékesítés arány arra utal, hogy a vállalat hatékonyan kezeli a bérköltségeit az árbevételéhez viszonyítva.
A bérköltség/értékesítés arány hasznos eszköz a befektetők, hitelezők és más érdekelt felek számára a vállalat pénzügyi helyzetének értékeléséhez. Arra is használható, hogy összehasonlítsák az ugyanazon iparágon vagy ágazaton belüli különböző vállalatok teljesítményét. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezt az arányt nem szabad elszigetelten tekinteni, és más pénzügyi mérőszámokkal és minőségi tényezőkkel együtt kell figyelembe venni a befektetési vagy hitelezési döntések meghozatalakor.
Nem, a bérköltségek nem számítanak bele a bruttó nyereségbe. A bruttó nyereség a vállalkozás által elért teljes bevétel, csökkentve az eladott áruk költségével (COGS) vagy az eladott áruk vagy szolgáltatások előállítási vagy beszerzési költségeivel. A bérköltségek az alkalmazottaknak a munkájukért fizetett béreket, fizetéseket és egyéb kompenzációkat jelentik, és működési költségnek minősülnek. A működési költségeket levonják a bruttó nyereségből a nettó nyereség kiszámításához, amely az összes költség figyelembevétele után elért nyereség. Ezért, bár a bérköltségek fontos kiadást jelentenek egy vállalkozás számára, nem számítanak a bruttó nyereség részének.
Az, hogy a bérszámfejtésnek az árbevétel hány százalékát kell kitennie a gyártásnak, különböző tényezőktől függően változhat, például a vállalat méretétől, a gyártott termékek típusától és a gyártási folyamat automatizáltsági szintjétől függően. Általában a bérköltségek egy gyártó vállalat kiadásainak jelentős részét teszik ki, és a bérköltségek általános viszonyítási alapja a teljes árbevétel 20-30%-a körül van. Ez az arány azonban a vállalat sajátos körülményeitől függően lehet magasabb vagy alacsonyabb is. A gyártó vállalatok számára fontos, hogy gondosan kezeljék bérköltségeiket annak érdekében, hogy versenyképesek és nyereségesek maradjanak iparágukban.
A 40%-os bruttó nyereséghányad általában jó aránynak tekinthető, de ez végső soron az adott iparágtól és a konkrét vállalkozástól függ. Például egy nagy forgalmú kiskereskedelmi vállalkozásnak alacsonyabb lehet a bruttó nyereséghányadosa, míg egy speciális szolgáltatónak magasabb lehet a bruttó nyereséghányadosa. Emellett olyan tényezők, mint a működési költségek, adók és egyéb költségek is befolyásolhatják egy vállalkozás általános jövedelmezőségét. Ezért, bár a 40%-os bruttó nyereséghányad pozitív jel lehet, fontos figyelembe venni más pénzügyi mutatókat és tényezőket is, amikor egy vállalkozás általános pénzügyi egészségét értékeljük.