Munkavállalóként fontos, hogy megértsd a fizetésed szerkezetét, különösen a jutalékok és bónuszok esetében. Bár mindkettő az ösztönző fizetés formája, vannak lényeges különbségek, amelyeket figyelembe kell venni.
A jutalék a változó fizetés egy formája, amely az értékesítés százalékos arányán alapul. Például egy értékesítési képviselő 10% jutalékot kaphat minden általa végzett értékesítés után. Ez azt jelenti, hogy minél több értékesítést végez, annál magasabb jutalékot kap. A jutalékalapú bérezési struktúrákat általában olyan értékesítési munkakörökben alkalmazzák, ahol az alkalmazottak közvetlenül felelősek a bevétel generálásáért.
Ezzel szemben a bónuszok jellemzően egyszeri kifizetések, amelyeket meghatározott célok vagy célkitűzések eléréséért kapnak. A munkavállaló például bónuszt kaphat az értékesítési célok túlteljesítéséért, egy projekt határidőre történő befejezéséért vagy egy vállalati cél eléréséért. A bónuszokat gyakran használják a munkavállalók motiválására és kivételes teljesítményük jutalmazására.
A jutalék- és bónuszfizetési struktúrák közötti egyik legfontosabb különbség a kifizetés gyakorisága. A jutalékokat általában rendszeresen, például havonta vagy negyedévente fizetik ki, az alkalmazott értékesítési teljesítménye alapján. Ezzel szemben a bónuszokat általában éves vagy féléves alapon fizetik ki, és gyakran hosszabb időn keresztül mért teljesítménymutatókhoz kötik.
Egy másik különbség a jutalék- és bónuszfizetési struktúrák között az, hogy a munkavállalók milyen mértékben tudják ellenőrizni a keresetüket. A jutalékalapú bérezés esetén az alkalmazottak az értékesítési teljesítményük alapján közvetlen hatással vannak a keresetükre. A bónuszfizetés esetében azonban a munkavállalóknak kisebb befolyása lehet a keresetükre, mivel azt olyan tényezőkhöz köthetik, amelyek kívül esnek az ellenőrzésükön, például a vállalat egészére vonatkozó teljesítménymutatókhoz.
Végső soron az adott szerepkörhöz legmegfelelőbb bérezési struktúra típusa számos tényezőtől függ, többek között a munka jellegétől, a munkavállalók teljesítményük feletti ellenőrzésének mértékétől, valamint a vállalat céljaitól és célkitűzéseiktől. A jutalékos és bónuszos bérezési struktúrák közötti különbségek megértésével a munkavállalók megalapozott döntéseket hozhatnak a javadalmazásukról, és hatékonyan tárgyalhatnak a munkáltatóikkal.
A jutalék nem tekinthető bónusznak, mivel ez egy olyan kompenzációs forma, amely közvetlenül a munkavállaló értékesítési teljesítményéhez kapcsolódik. Más szóval a jutalék a munkavállaló által elért eladások százalékos aránya, és azt a megállapított jutalékmérték alapján számítják ki. A bónuszok ezzel szemben jellemzően egyszeri kifizetések, amelyeket a munkavállalók bizonyos teljesítménycélok teljesítéséért vagy bizonyos teljesítmények eléréséért kapnak jutalomként. Bár mind a jutalék, mind a bónusz használható ösztönzőként a munkavállalók motiválására, jellegük és céljuk eltérő. A jutalék a munkavállaló javadalmazási csomagjának rendszeres része, míg a bónuszok jellemzően diszkrecionálisak és eseti alapon kerülnek felajánlásra.
Adózási szempontból van különbség a jutalék és a bónusz kifizetések között. A jutalékkifizetések jellemzően a munkavállaló rendszeres jövedelmének részét képezik, és szövetségi jövedelemadó, társadalombiztosítási adó és Medicare adólevonás hatálya alá tartoznak. A bónuszok ezzel szemben kiegészítő bérnek minősülnek, és a szövetségi jövedelemadó tekintetében 22%-os átalányadó-visszatartás alá esnek, a társadalombiztosítási adó és a Medicare adóvisszatartás mellett.
Ez alól a szabály alól azonban van néhány kivétel. Például, ha a bónuszkifizetést az IRS „túlzott mértékűnek” tekinti, akkor az magasabb forráslevonási kulcs alá eshet. Ezenkívül a munkáltatóknak lehetőségük van arra, hogy a jutalék- és bónuszkifizetéseket egyetlen kifizetésbe vonják össze, de ebben az esetben a teljes kifizetés a kiegészítő bérekre vonatkozó magasabb, egységes forráslevonási kulcs alá esik.
Fontos megjegyezni, hogy az állami és helyi adótörvények is alkalmazandók lehetnek, ezért fontos, hogy konzultáljon egy adószakértővel a jutalék- és bónuszkifizetésekkel kapcsolatos konkrét útmutatásért az Ön lakóhelyén. Összességében fontos, hogy a munkáltatók megfelelően osztályozzák a jutalék- és bónuszkifizetéseket, és biztosítsák, hogy a megfelelő összegű adót vonják vissza, hogy elkerüljék a büntetéseket vagy jogi problémákat.
A jutalék nem adózik magasabb mértékben, mint más jövedelemformák, például a fizetés vagy az órabér. A jutalékjövedelmekre ugyanaz az adókulcs vonatkozik, mint a keresett jövedelem bármely más formájára. A jutalékjövedelem után fizetett adó összege azonban eltérhet a kiszámítás és a jelentés módja miatt.
Amikor egy munkavállaló jutalékot kap, azt általában hozzáadják a rendes béréhez, és az év végén a W-2 nyomtatványon jelentik. A munkavállaló teljes adóköteles jövedelmét ezután a bérek és jutalékok együttes összege alapján határozzák meg. Az e kombinált jövedelem után fizetendő adót az általános jövedelemadó-kulcsok és adókulcsok alapján számítják ki.
Egy dolgot nem szabad elfelejteni: a jutalékjövedelmet gyakran további adók terhelik, például társadalombiztosítási és egészségügyi adó, amelyet FICA-adónak is neveznek. Ezek az adók általában megoszlanak a munkáltató és a munkavállaló között, a munkáltató fizeti a felét, a munkavállaló pedig a másik felét a bérlevonásokon keresztül.
Összefoglalva, a jutalékjövedelem nem adózik magasabb adókulccsal, mint más jövedelemformák, de további adók, például FICA-adók terhelhetik. Fontos, hogy a munkavállalók megértsék, hogyan számítják ki és jelentik be jutalékjövedelmüket, és konzultáljanak adószakértővel, ha bármilyen kérdésük vagy aggályuk van az adójukkal kapcsolatban.