Amikor a befektetők hosszú távú befektetési lehetőségeket keresnek, gyakran keresik a következetes, kiszámítható nyereséggel rendelkező vállalatokat. Az ilyen vállalatok azonosítása azonban kihívást jelenthet, különösen akkor, ha a bevételüket egyszeri események vagy ciklikus ingadozások befolyásolják. Itt jön a képbe a normalizált nyereség fogalma. A normalizált nyereség segít a befektetőknek megbecsülni egy vállalat valódi jövedelemtermelő képességét azáltal, hogy kisimítja az átmeneti események hatását. Ebben a cikkben azt tárgyaljuk, hogyan lehet megbecsülni a normalizált nyereséget.
A normalizált eredmény becslésének első lépése a vállalat eredményciklusának azonosítása. Ez magában foglalja a múltbeli adatok elemzését a növekedési és csökkenési minták azonosítása érdekében. A befektetőknek a bevétel, az árrés és a működési költségek tendenciáit kell keresniük az üzleti tevékenység ciklikus jellegének azonosítása érdekében. Ez lehetővé teszi a befektetők számára, hogy a normalizált nyereség becslésekor kiigazítsák a ciklikus ingadozásokat.
A befektetőknek kiigazításokat kell végezniük az olyan egyszeri események miatt, amelyek hatással lehettek a vállalat eredményére. Ez magában foglalja az olyan egyszeri kiadások vagy nyereségek elszámolását, mint az átszervezési költségek, eszközértékesítések vagy jogi rendezések. Ezek a kiigazítások segítenek a nyereség kiegyenlítésében, és pontosabb képet adnak a vállalat valódi jövedelemtermelő képességéről.
A befektetőknek az iparági trendeket is elemezniük kell, hogy megértsék a vállalkozás versenyhelyzetét. Ez magában foglalja a vállalat iparágon belüli pozíciójának, valamint az iparág általános növekedési kilátásainak elemzését. E tendenciák megértése segít a befektetőknek abban, hogy az iparág hosszú távú növekedési kilátásai alapján megbecsüljék a vállalat normalizált nyereségét.
Végül a befektetőknek a normalizált nyereség becslésekor figyelembe kell venniük a menedzsment útmutatását. A menedzsment iránymutatást adhat a vállalat jövőbeli nyereségpotenciáljára vonatkozóan, amely felhasználható a normalizált nyereség becsléséhez. A befektetőknek azonban óvatosnak kell lenniük, ha kizárólag a menedzsment útmutatásaira hagyatkoznak, mivel azok lehetnek elfogultak vagy túlzottan optimisták.
Összefoglalva, a normalizált nyereség becslése a múltbeli adatok, az iparági trendek és a menedzsment útmutatásainak alapos elemzését igényli. Az egyszeri események és a ciklikus ingadozások hatásának kisimításával a befektetők megbecsülhetik egy vállalat valódi jövedelemtermelő képességét, és megalapozott befektetési döntéseket hozhatnak.
A normalizált jövedelem és a nettó jövedelem nem ugyanaz. A nettó jövedelem az a bevétel összege, amelyet egy vállalat az összes kiadásának levonása után termel, beleértve az adókat, a kamatokat és az értékcsökkenést. Ez azt a tényleges nyereséget jelenti, amelyet egy vállalat egy adott időszak alatt termel, és a vállalat pénzügyi teljesítményének mérésére használt kulcsfontosságú mérőszám.
Másrészről a normalizált jövedelem egy olyan mérőszám, amely a vállalat nettó jövedelmét kiigazítja, hogy tükrözze azokat a szokatlan vagy egyszeri eseményeket, amelyek befolyásolhatták a vállalat pénzügyi teljesítményét egy adott időszakban. Például, ha egy vállalatnál egyszeri nyereség vagy veszteség keletkezik egy eszközértékesítés, átszervezési költségek vagy egy váratlan peres ügy rendezése miatt, akkor ezt az eseményt kizárják a normalizált jövedelem számításaiból. A normalizált jövedelem arra szolgál, hogy pontosabb képet adjon egy vállalat mögöttes jövedelmezőségéről azáltal, hogy eltávolítja a pénzügyi teljesítményt torzító egyszeri eseményeket.
Összefoglalva, a nettó jövedelem az a tényleges nyereség, amelyet egy vállalat egy adott időszakban elér, míg a normalizált jövedelem egy olyan mérőszám, amely korrigálja a szokatlan vagy egyszeri eseményeket, hogy pontosabb képet adjon a vállalat mögöttes jövedelmezőségéről.
A normalizált alap EPS (Earnings Per Share) egy olyan pénzügyi mérőszám, amely egy vállalat jövedelmezőségét értékeli részvényenkénti alapon. Ez egy olyan mutatója a vállalat eredményének, amely figyelembe veszi bizonyos egyszeri vagy rendhagyó tényezők hatását, mint például az eszközök eladásából származó nyereség vagy veszteség, szerkezetátalakítási költségek és egyéb egyszeri kiadások vagy bevételek.
Az alap EPS normalizálása úgy történik, hogy a vállalat eredményét kiigazítják az olyan egyszeri vagy szabálytalan események figyelembevételével, amelyek torzíthatják a vállalat eredményét. A normalizált EPS-t úgy számítják ki, hogy a korrigált nettó nyereséget elosztják a forgalomban lévő részvények számával.
Az EPS normalizálásának fő oka, hogy pontosabb képet adjon a vállalat folyamatos nyereségességéről. Azáltal, hogy eltávolítjuk az egyszeri vagy rendhagyó tényezőket, amelyek torzíthatják a vállalat nyereségét, a befektetők jobban tudják értékelni a vállalat teljesítményét az idők folyamán, és megalapozottabb befektetési döntéseket tudnak hozni.
Összefoglalva, a normalizált alap EPS egy olyan pénzügyi mérőszám, amelyet egy vállalat jövedelmezőségének részvényenkénti értékelésére használnak, miután kiigazították azokat az egyszeri vagy szabálytalan eseményeket, amelyek torzíthatják a vállalat nyereségét.
A normalizált EBITDA a kamatok, adók, értékcsökkenés és amortizáció előtti nyereséget jelenti, amelyet kiigazítanak olyan szokatlan vagy egyszeri eseményekkel, amelyek befolyásolhatták a vállalat pénzügyi teljesítményét. A normalizált EBITDA-t úgy számítják ki, hogy az EBITDA-számot úgy módosítják, hogy abból kizárják a szokatlan vagy egyszeri tételek, például az átszervezési költségek, az eszközértékesítésből származó nyereségek vagy veszteségek, illetve egyéb egyszeri kiadások vagy bevételek hatásait.
Az EBITDA viszont egy olyan pénzügyi mutatószám, amely a vállalat jövedelmezőségét méri úgy, hogy a működési költségeket levonja a bevételből. Ezt úgy számítják ki, hogy a vállalat nettó jövedelméhez hozzáadják a kamatokat, adókat, értékcsökkenést és amortizációt.
A normalizált EBITDA és az EBITDA közötti különbség az, hogy a normalizált EBITDA figyelembe vesz minden olyan szokatlan vagy egyszeri tételt, amely befolyásolhatta a vállalat pénzügyi teljesítményét egy adott időszakban. Ez azért fontos, mert ezek az egyszeri események torzíthatják az EBITDA értékét, és megnehezíthetik egy vállalat pénzügyi teljesítményének pontos összehasonlítását az idő múlásával vagy a versenytársakkal. Az ilyen tételekkel való korrekció révén a normalizált EBITDA pontosabb mérőszámot biztosít a vállalat alapvető jövedelmezőségéről és pénzügyi egészségéről.
Összefoglalva, bár mind az EBITDA, mind a normalizált EBITDA fontos pénzügyi mérőszámok, amelyeket az üzleti tervezésben és stratégiában használnak, a normalizált EBITDA pontosabb képet ad a vállalat pénzügyi teljesítményéről, mivel kiigazítja azokat a szokatlan vagy egyszeri tételeket, amelyek befolyásolhatták a vállalat nyereségességét.