A Whistleblowing a szervezeten belüli illegális vagy etikátlan tevékenységek leleplezése. Nehéz döntés lehet, mivel gyakran a munkahely, a hírnév, sőt néha a személyes biztonság kockáztatásával jár. Ez azonban döntő fontosságú lépés az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az etikus magatartás fenntartásában a vállalkozásokon belül. Íme néhány figyelemre méltó példa az üzleti életben történő bejelentésre.
Enron-botrány
Az Enron-botrány a történelem egyik leghírhedtebb vállalati csalási ügye. 2001-ben az Enron, egy texasi székhelyű energiaipari vállalat lelepleződött a pénzügyi kimutatások manipulálása miatt, hogy a vállalat nyereségesebbnek tűnjön, mint amilyen valójában volt. Sherron Watkins, az Enron egykori alelnöke volt az egyik bejelentő, aki fényt derített a botrányra. Emlékeztetőt írt a vezérigazgatónak, amelyben figyelmeztette őt a vállalaton belüli számviteli szabálytalanságokra és etikátlan gyakorlatokra. Cselekedetei végül az Enron csődjéhez és a csalásban részt vevő több vezető bebörtönzéséhez vezettek.
Wells Fargo csalás
2016-ban a Wells Fargo olyan botrányba keveredett, amelynek során több millió hamis bankszámlát hoztak létre az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül. A csalás célja az volt, hogy elérjék az értékesítési célokat és bónuszokat kapjanak az alkalmazottak. Az ügyet azonban egy bejelentő fedezte fel, aki jelentette az etikátlan gyakorlatot a bank etikai forródrótján. A bejelentőt később elbocsátották a vállalattól, de tettei nyomán a Consumer Financial Protection Bureau vizsgálatot indított, és a Wells Fargo 185 millió dolláros kártérítést fizetett.
Cambridge Analytica botrány
2018-ban a Cambridge Analytica, egy politikai tanácsadó cég lelepleződött, amiért több millió Facebook-felhasználó személyes adatait gyűjtötte össze a beleegyezésük nélkül. Az adatokat ezután a 2016-os amerikai elnökválasztás befolyásolására használták fel. Christopher Wylie, a Cambridge Analytica egykori alkalmazottja kiderítette a cég etikátlan gyakorlatát és az adatokkal való visszaéléseket. Tettei az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormányának vizsgálatához és a Cambridge Analytica bezárásához vezettek.
Boeing 737 Max
2019-ben öt hónapon belül két Boeing 737 Max repülőgép zuhant le, összesen 346 ember halálát okozva. A vizsgálat kiderítette, hogy egy hibás szoftverrendszer volt felelős a balesetekért. Több bejelentő, köztük volt Boeing-mérnökök és FAA-tisztviselők is előálltak, hogy leleplezzék a vállalat kultúráját, amely a profitot a biztonsági szempontok elé helyezi. Tevékenységük kongresszusi vizsgálathoz és a világ összes Boeing 737 Max repülőgépének repülési tilalmához vezetett.
Összefoglalva, a bejelentés kulcsfontosságú lépés a vállalatok felelősségre vonásában. Ezek a példák azt mutatják, hogy egyetlen ember döntése, hogy felemeli a szavát, jelentős hatással lehet az etikátlan gyakorlatok leleplezésére és az egyéneknek és a társadalom egészének okozott károk megelőzésére. Fontos azonban, hogy a bejelentőket megvédjük a megtorlástól, és biztosítsuk számukra a biztonságuk és jólétük biztosításához szükséges támogatást.
A bejelentés az üzleti életben azt jelenti, hogy egy alkalmazott vagy egy szervezeten belüli más személy a szervezeten belüli illegális, etikátlan vagy más módon nem megfelelő cselekedeteket vagy gyakorlatokat jelent az illetékes hatóságoknak vagy külső érdekelt feleknek. A bejelentőket gyakran az a vágy motiválja, hogy leleplezzék a szabálytalanságokat, megvédjék a közérdeket vagy megelőzzék a másoknak okozott károkat.
A bejelentésnek különböző formái lehetnek, beleértve a belső csatornáknak, például a vállalat etikai forródrótjának történő bejelentést, vagy a külső hatóságoknak, például kormányzati szerveknek vagy a médiának történő bejelentést. A jogsértés jellegétől és a joghatóságtól függően a bejelentőket törvény vagy vállalati szabályzat védheti a megtorlással szemben.
A bejelentés ellentmondásos kérdés lehet az üzleti életben, mivel potenciálisan árthat a szervezet és tagjai hírnevének. Ugyanakkor értékes eszközként is szolgálhat a visszaélések felderítésében és kezelésében, a szervezeti kultúra javításában, valamint az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdításában.
A vállalkozások irányelveket és eljárásokat hozhatnak létre a bejelentők ösztönzésére és védelmére, például anonim bejelentési csatornák biztosításával vagy jutalmak felajánlásával a visszaélések bejelentéséért. Fontos, hogy a vállalkozások olyan kultúrát teremtsenek, amely értékeli az etikus viselkedést, és arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy szóljanak, ha helytelen cselekedetek tanúi.
A bejelentő olyan személy, aki leleplezi a szervezeten belüli illegális vagy etikátlan tevékenységeket. Az egyik leghíresebb whistleblower Edward Snowden, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottja, aki 2013-ban titkos információkat szivárogtatott ki a médiának a kormányzati megfigyelési programokról. Snowden tettei globális beszélgetést indítottak el a magánéletről, a kormányzati felügyeletről és a nemzetbiztonságról. Egyesek hősként üdvözölték, mások pedig árulóként elítélték. Snowden tettei messzemenő következményekkel jártak, többek között a kormányzati megfigyelési politikák megváltoztatásával, valamint a magánélet és az adatvédelem fontosságára való figyelemfelhívással.
A whistleblowing egy szervezeten belüli illegális, etikátlan vagy káros tevékenységek bejelentésére használt kifejezés. Ha azonban egy munkavállaló felszólal a munkáltatója ellen, megtorlással szembesülhet. A megtorlásnak számos formája lehet, például:
1. Felmondás: A megtorlás legsúlyosabb formája a felmondás. A munkáltató dönthet úgy, hogy a bejelentés miatt felmond a munkavállalónak, és a jogi következmények elkerülése érdekében más okot ad meg a felmondásra.
2. Lefokozás: A munkáltató a megtorlás egyik formájaként lefokozhatja a munkavállalót. Ez történhet a munkavállaló hatalmi pozíciójából való eltávolítása vagy a fizetésének csökkentése érdekében.
3. Zaklatás: A munkáltató zaklathatja a bejelentő munkavállalót. Ennek számos formája lehet, például szóbeli bántalmazás, a megbeszélésekről való kizárás vagy a munkájának szabotálása.
4. Jogi lépések: A munkáltató jogi lépéseket tehet a bejelentő munkavállaló ellen. Ez magában foglalhatja rágalmazási per indítását vagy azt, hogy a munkavállaló megsértette a titoktartási megállapodást.
5. Feketelista: A munkáltató feketelistára teheti a munkavállalót a jövőbeli munkalehetőségektől, ha negatív referenciákat ad vagy hamis információkat oszt meg a munkavállalóról.
Fontos, hogy a munkáltatók rendelkezzenek a bejelentők védelmét szolgáló szabályzatokkal. A politikáknak biztosítaniuk kell, hogy a bejelentőket ne érje megtorlás, és hogy megvédjék őket a negatív következményektől.