A betegszabadság kivétele időnként szükségszerű, de aggodalomra adhat okot, ha nem a munkajogi szabályok keretein belül történik. Vannak különböző törvények, amelyeket a munkáltatóknak és a munkavállalóknak be kell tartaniuk, amikor betegség miatt szabadságot vesznek ki a munkából. A zökkenőmentes folyamat biztosítása és a jogi problémák elkerülése érdekében fontos, hogy mindkét fél tisztában legyen ezekkel a törvényekkel.
A betegszabadságra vonatkozó egyik legfontosabb munkaügyi törvény a családi és egészségügyi szabadságról szóló törvény (FMLA). Ez a törvény évente legfeljebb 12 hét fizetés nélküli szabadságot biztosít a jogosult munkavállalók számára egészségügyi okokból, beleértve a személyes betegséget vagy súlyos egészségi állapotban lévő családtag ápolását. Az FMLA megvédi a munkavállalókat attól, hogy a szabadság ideje alatt elveszítsék állásukat, és lehetővé teszi számukra, hogy visszatérjenek saját vagy azzal egyenértékű munkakörükbe, ugyanazzal a fizetéssel és juttatásokkal. Azonban nem minden munkavállaló jogosult az FMLA-ra, ezért fontos, hogy a munkáltatóval egyeztetve megállapítsa, hogy Ön jogosult-e az FMLA-ra.
A betegszabadságra vonatkozó másik fontos munkajogi jogszabály a fogyatékossággal élő amerikaiakról szóló törvény (ADA). Ez a törvény védi a fogyatékossággal élő munkavállalókat, és megköveteli a munkáltatóktól, hogy ésszerű alkalmazkodási lehetőségeket biztosítsanak, hogy lehetővé tegyék számukra a munkaköri feladataik ellátását. Ha egy munkavállalónak a fogyatékossággal összefüggő betegség miatt szabadságra van szüksége, az ADA megkövetelheti a munkáltatótól, hogy ésszerű intézkedésként szabadságot biztosítson. Az ADA azonban azt is lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy orvosi igazolást kérjenek a szabadság szükségességének igazolására.
A munkáltatóknak saját betegszabadság-szabályzataik is lehetnek, amelyeknek meg kell felelniük az állami és szövetségi jogszabályoknak. Egyes államok törvényei előírják, hogy a munkáltatóknak fizetett betegszabadságot kell biztosítaniuk munkavállalóik számára. Ezekben az esetekben elengedhetetlen a törvény és a munkáltató betegszabadságra vonatkozó szabályzatának konkrét követelményeinek ismerete.
Összességében mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára alapvető fontosságú, hogy megértsék és betartsák a betegszabadságra vonatkozó munkajogi szabályokat. Ez biztosítja, hogy a munkavállalók megkapják a szükséges szabadidőt anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, hogy elveszítik állásukat vagy jogellenes megkülönböztetésnek lesznek kitéve. A munkáltatóknak is meg kell érteniük az e törvények szerinti kötelezettségeiket, hogy elkerüljék a jogi problémákat. E törvények betartásával a munkavállalók kivehetik a betegségből való felépüléshez vagy családtag ápolásához szükséges szabadságot, a munkáltatók pedig egészséges és produktív munkaerőt tarthatnak fenn.
A beteget jelentésre vonatkozó irányelvek vállalatonként eltérőek. A legtöbb vállalatnál azonban van egy szabványos protokoll, amelyet a munkavállalóknak követniük kell, ha betegség miatt nem tudnak munkába menni.
Általában a munkavállalóknak a lehető leghamarabb értesíteniük kell közvetlen felettesüket vagy vezetőjüket arról, hogy nem tudnak munkába menni. Ezt az értesítést a munkavállaló műszakjának kezdete előtt vagy egy meghatározott időkereten belül kell megtenni, amelyet a vállalat betegszabadságra vonatkozó szabályzata tartalmaz.
Bizonyos esetekben a munkavállalónak orvosi igazolással vagy más dokumentummal kell igazolnia betegségét. Ez is a vállalat egyedi szabályzatától függ.
Fontos, hogy a munkavállalók megismerjék a vállalat betegszabadságra vonatkozó szabályzatát, és szorosan kövessék azt. Ennek elmulasztása fegyelmi eljárást vagy a betegszabadságra járó juttatások elvesztését vonhatja maga után. Ezenkívül a munkavállalóknak figyelemmel kell lenniük a betegség miatti hiányzások bejelentésére vonatkozó követelményekre, például arra, hogy minden egyes nap, amikor távol lesznek, be kell telefonálniuk, vagy tájékoztatniuk kell az állapotukról.
Amikor egy munkavállaló beteget jelent, a főnöke csak korlátozott mértékben kérdezheti meg jogszerűen. A fogyatékossággal élő amerikaiakról szóló törvény (ADA) és a családi és egészségügyi szabadságról szóló törvény (FMLA) értelmében a munkáltatók nem tehetnek fel bizonyos személyes kérdéseket, amelyek nem kapcsolódnak a munkavállalónak a munkaköri feladatai ellátására való képességéhez. Néhány dolog, amit egy főnök jogszerűen nem kérdezhet meg, amikor egy munkavállaló beteget jelent:
1. A betegség jellege: A munkáltatók nem kérdezősködhetnek a munkavállaló egészségi állapotának vagy betegségének konkrét részleteiről. Csak olyan információkat kérdezhetnek, amelyek relevánsak a munkavállaló azon képessége szempontjából, hogy el tudja-e látni a munkaköri feladatait.
2. A munkavállaló kórtörténetére vonatkozó információk: A munkáltatók nem kérhetnek információt a munkavállaló kórtörténetéről, beleértve a korábbi betegségeket vagy egészségügyi állapotokat.
3. Azt, hogy a munkavállaló terhes-e: A terhességi diszkriminációról szóló törvény értelmében a munkáltatók nem diszkriminálhatják azokat a munkavállalókat, akik terhesek vagy nemrégiben szültek. Azt sem kérdezhetik meg a munkavállalóktól, hogy terhesek-e vagy terveznek-e teherbe esni.
4. Részletek a munkavállaló magánéletéről: A munkáltatók nem kérdezhetik a munkavállalókat a magánéletükről, beleértve a családi állapotukat, a szexuális irányultságukat vagy bármilyen más olyan személyes információt, amely nem kapcsolódik a munkaköri feladataikhoz.
Összefoglalva, a munkáltatók jogilag korlátozottan kérdezhetnek, amikor egy munkavállaló beteget jelent. Csak olyan információkat kérdezhetnek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a munkavállaló azon képességéhez, hogy el tudja látni a munkaköri feladatait. Minden olyan személyes kérdés, amely nem kapcsolódik a munkavállaló munkájához, tilos.
A válasz erre a kérdésre a vállalati politikától és a munkavállaló betegszabadságának konkrét körülményeitől függően változhat. Általában a munkavállalóknak joguk van betegszabadságot kivenni, ha valóban betegek vagy sérültek. Ezt általában a munkaügyi törvények és a vállalati politikák jogként biztosítják. Ha azonban kiderül, hogy a munkavállaló visszaél a betegszabadsággal, vagy valódi ok nélkül jelentkezik beteget jelenteni, a munkáltató fegyelmi intézkedéseket hozhat, például figyelmeztetést adhat ki, vagy akár meg is szüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát.
Fontos megjegyezni, hogy a munkavállalónak gyakran orvosi igazolást vagy más igazolást kell benyújtania betegségéről vagy sérüléséről, amikor betegszabadságot vesz ki. A megfelelő dokumentáció benyújtásának elmulasztása fegyelmi eljárást vonhat maga után.
Összefoglalva, a beteget jelenteni általában elfogadható, ha a munkavállaló valóban beteg vagy sérült, és ha betartja a vállalat betegszabadságra vonatkozó eljárásait. Ha azonban a munkavállaló visszaél a betegszabadsággal, vagy nem tartja be a vállalati szabályzatot, fegyelmi eljárás indulhat ellene. Mindig a legjobb, ha egyeztet a munkáltató HR osztályával, vagy áttanulmányozza a vállalat szabályzatát, hogy megértse a betegszabadság igénybevételére vonatkozó konkrét szabályokat és előírásokat.