A könyvvizsgálat létfontosságú tevékenység, amely segít biztosítani a pénzügyi kimutatások pontosságát és megbízhatóságát. Ez egy szisztematikus folyamat, amely magában foglalja a bizonyítékok összegyűjtését a pénzügyi kimutatások értékeléséhez és a pénzügyi kimutatások pontosságáról való véleményalkotáshoz. Ebben a cikkben a bizonyítékok szerepét tárgyaljuk a könyvvizsgálati folyamatban.
A bizonyítékok azok az információk, amelyeket a könyvvizsgálók a véleményük alátámasztására használnak. Ezek különböző formákat ölthetnek, beleértve a dokumentumokat, nyilvántartásokat és megfigyeléseket. A könyvvizsgáló feladata, hogy elegendő és megfelelő bizonyítékot gyűjtsön a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleményének alátámasztására. A bizonyítékgyűjtési folyamatnak a pénzügyi kimutatások kockázatértékelésén kell alapulnia, és a könyvvizsgálónak az eljárásokat az azonosított konkrét kockázatokhoz kell igazítania.
A könyvvizsgálók által alkalmazott könyvvizsgálati eljárásokat úgy tervezték meg, hogy megbízható és a pénzügyi kimutatások szempontjából releváns bizonyítékokat szerezzenek. Ezek az eljárások magukban foglalhatnak vizsgálatokat, megfigyelést, ellenőrzést és elemző eljárásokat. A vizsgálatok során kérdéseket tesznek fel a vezetésnek és más alkalmazottaknak a pénzügyi kimutatásokkal és a kapcsolódó tevékenységekkel kapcsolatban. A megfigyelés magában foglalja az elvégzett tevékenységek fizikai megtekintését, mint például a leltárszámlálás vagy a készpénzkezelési eljárások. Az ellenőrzés magában foglalja a dokumentumok vagy nyilvántartások, például szerződések vagy bankszámlakivonatok vizsgálatát. Az elemző eljárások során a pénzügyi információkat összehasonlítják az elvárásokkal vagy az iparági átlagokkal.
A könyvvizsgálónak értékelnie kell az összegyűjtött bizonyítékokat, hogy megállapítsa azok elégségességét és megfelelőségét. Az elégségesség az összegyűjtött bizonyítékok mennyiségére, míg a megfelelőség a bizonyítékok minőségére vonatkozik. A könyvvizsgálónak biztosítania kell, hogy elegendő bizonyítékot gyűjtött a véleményének alátámasztásához, és hogy a bizonyíték megbízható és releváns a pénzügyi kimutatások szempontjából.
Összefoglalva, a bizonyítékok a könyvvizsgálati folyamat kritikus elemei. A könyvvizsgáló feladata, hogy elegendő és megfelelő bizonyítékot gyűjtsön a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleményének alátámasztására. A könyvvizsgálati eljárásokat úgy tervezték meg, hogy megbízható és releváns bizonyítékot szerezzenek, és a könyvvizsgálónak értékelnie kell az összegyűjtött bizonyítékot, hogy megállapítsa annak elégségességét és megfelelőségét. A megfelelő könyvvizsgálati eljárások alkalmazásával és a bizonyítékok megfelelő értékelésével a könyvvizsgálók megbízható és pontos véleményt adhatnak a pénzügyi kimutatásokról.
Az 5 könyvvizsgálati eljárás a következő:
1. Kockázatértékelési eljárások: Ezek az eljárások az ügyfél pénzügyi kimutatásaihoz kapcsolódó kockázatok felmérésére szolgálnak. A könyvvizsgáló elemzi az ügyfél pénzügyi kimutatásait, üzleti tevékenységét és belső kontrollrendszerét, hogy azonosítsa azokat a kockázatokat, amelyek a pénzügyi kimutatásokban lényeges hibás állításokhoz vezethetnek.
2. A kontrollok tesztelése: Ez az eljárás az ügyfél belső kontrolljai hatékonyságának értékelésére szolgál. A könyvvizsgáló teszteli a kontrollokat annak biztosítása érdekében, hogy azok rendeltetésszerűen működjenek, valamint a rendszer esetleges hiányosságainak azonosítása érdekében.
3. Tartalmi elemzési eljárások: Ezeket az eljárásokat a pénzügyi információk plauzibilitásának és pontosságának értékelésére használják. A könyvvizsgáló elemzi a pénzügyi adatokat, hogy azonosítson minden olyan szokatlan tendenciát, ingadozást vagy összefüggést, amely a pénzügyi kimutatásokban szereplő esetleges hibás állításokra utalhat.
4. Az ügyletek érdemi vizsgálata: Ezt az eljárást az egyes tranzakciók pontosságának és teljességének tesztelésére használják. A könyvvizsgáló az ügyletekből mintát választ ki, és ellenőrzi, hogy a rögzített információk pontosak és teljesek.
5. Az egyenlegek érdemi vizsgálata: Ez az eljárás a számlaegyenlegek pontosságának és teljességének tesztelésére szolgál. A könyvvizsgáló mintát választ a számlaegyenlegekből, és ellenőrzi, hogy a rögzített információ pontos és teljes.
A könyvvizsgálati bizonyítékok négy típusa a következő:
1. Fizikai bizonyítékok – ide tartoznak a tárgyi eszközök, például a készletek, berendezések és ingatlanok. A könyvvizsgáló fizikailag megvizsgálhatja ezeket az eszközöket, hogy ellenőrizze azok meglétét, állapotát és a bejelentett összegek pontosságát.
2. Dokumentumalapú bizonyítékok – ide tartoznak az olyan papírok, mint a számlák, nyugták, szerződések és bankszámlakivonatok. A könyvvizsgáló felülvizsgálhatja ezeket a dokumentumokat, hogy ellenőrizze a tranzakciókat, összegeket és egyéb pénzügyi információkat.
3. Tanúvallomással alátámasztott bizonyítékok – ide tartoznak az alkalmazottak, vezetők vagy harmadik fél szakértőinek nyilatkozatai. A könyvvizsgáló interjút készíthet ezekkel a személyekkel, hogy információkat gyűjtsön a vállalat működéséről, a pénzügyi beszámolásról és a belső kontrollokról.
4. Elemző bizonyítékok – ez magában foglalja a különböző időszakokból vagy különböző forrásokból származó pénzügyi információk összehasonlítását. A könyvvizsgáló analitikus eljárásokat alkalmazhat olyan tendenciák, anomáliák vagy szokatlan tranzakciók azonosítására, amelyek további vizsgálatot igényelhetnek.
A könyvvizsgálatban a könyvvizsgálati bizonyíték és a könyvvizsgálati eljárások két fontos fogalom, amelyeket gyakran felváltva használnak, de eltérő jelentéssel bírnak.
A könyvvizsgálati bizonyíték azokra az információkra és dokumentációkra utal, amelyeket a könyvvizsgálók a könyvvizsgálat során összegyűjtenek és értékelnek. Ezek a bizonyítékok lehetnek pénzügyi kimutatások, bankszámlakivonatok, számlák, bizonylatok és egyéb dokumentumok, amelyek egy szervezet pénzügyi tranzakcióit támasztják alá. A könyvvizsgálati bizonyítékokat annak megállapítására használják, hogy egy szervezet pénzügyi kimutatásai pontosak és megbízhatóak-e.
Másrészt a könyvvizsgálati eljárások azokat a lépéseket jelentik, amelyeket a könyvvizsgálók a könyvvizsgálati bizonyítékok összegyűjtése és értékelése érdekében tesznek. Ezek az eljárások magukban foglalhatnak vizsgálatokat, megfigyeléseket, ellenőrzéseket és analitikai eljárásokat. A könyvvizsgálati eljárások célja, hogy a könyvvizsgáló elegendő bizonyítékkal rendelkezzen ahhoz, hogy véleményt alkothasson egy szervezet pénzügyi kimutatásairól.
Összefoglalva, a könyvvizsgálati bizonyíték az az információ és dokumentáció, amelyet a könyvvizsgálók összegyűjtenek és értékelnek, míg a könyvvizsgálati eljárások azok a lépések, amelyeket a könyvvizsgálók a könyvvizsgálati bizonyíték összegyűjtése és értékelése érdekében tesznek. Mindkét fogalom alapvető fontosságú a könyvvizsgálati folyamatban, és annak biztosítására szolgálnak, hogy egy szervezet pénzügyi kimutatásai pontosak és megbízhatóak legyenek.