A mai digitális korban az online kommunikáció mindennapi életünk elengedhetetlen része. Az e-mail küldéstől a pénzügyi tranzakciók lebonyolításáig az internet megkönnyítette számunkra a kommunikációt és a tranzakciókat a világ minden sarkából érkező emberekkel. A kiberbűnözés terjedésével azonban egyre fontosabbá vált az online kommunikáció biztonságának biztosítása. Ennek egyik módja a biztonságos internetes protokollok használata.
A biztonságos internetprotokollok olyan szabályrendszerek, amelyek az interneten történő adatátvitel módját szabályozzák. Céljuk, hogy biztosítsák az adatok titkosítását és biztonságát a jogosulatlan hozzáféréstől. Az egyik leggyakrabban használt biztonságos internetes protokoll a Secure Sockets Layer (SSL) vagy Transport Layer Security (TLS). Az SSL/TLS protokollok végponttól végpontig tartó titkosítást biztosítanak, ami azt jelenti, hogy az adatok titkosítása a feladó eszközétől a vevő eszközéig tart. Ez szinte lehetetlenné teszi a hackerek számára, hogy az adatokat menet közben lehallgassák és dekódolják.
Egy másik biztonságos internetes protokoll a Secure Shell (SSH), amelyet általában távoli bejelentkezésre és fájlátvitelre használnak. Az SSH nyilvános kulcsú titkosítási rendszert használ a felhasználók hitelesítésére és az adatok titkosítására a szállítás során. Ez biztosítja, hogy csak az engedélyezett felhasználók férhetnek hozzá a rendszerhez, és az adatok biztonságban vannak a jogosulatlan hozzáféréstől.
Az IPsec (Internet Protocol Security) egy másik biztonságos internetes protokoll, amelyet általában virtuális magánhálózatok (VPN) védelmére használnak. Az IPsec biztonságos alagutat biztosít két eszköz között, lehetővé téve az adatok titkosítását és biztonságos továbbítását. Ez különösen fontos azon vállalkozások számára, amelyeknek érzékeny adatokat kell továbbítaniuk az interneten keresztül.
Ezeken a protokollokon kívül számos más biztonságos internetes protokollt is használnak az online kommunikáció védelmére. Ezek a protokollok kritikus szerepet játszanak az online kommunikáció védelmében és a számítógépes bűnözés megelőzésében. A biztonságos internetes protokollok használatával a magánszemélyek és a vállalkozások megvédhetik érzékeny adataikat a jogosulatlan hozzáféréstől, és biztosíthatják online kommunikációjuk biztonságát. A biztonságos internetprotokollok használata elengedhetetlen bármilyen online tevékenység során, az e-mailek küldésétől a pénzügyi tranzakciók lebonyolításáig, hogy adatai biztonságban legyenek a kiberbűnözőktől.
Számos kiberbiztonsági protokollt alkalmazhatnak a vállalkozások, hogy megvédjék rendszereiket és adataikat a kiberfenyegetésektől. Íme négy általánosan használt kiberbiztonsági protokoll:
1. Tűzfal: A tűzfal olyan hálózati biztonsági rendszer, amely figyeli és ellenőrzi a bejövő és kimenő hálózati forgalmat. Akadályként működik a vállalat belső hálózata és a külső hálózatok, például az internet között. A tűzfal lehet hardver- vagy szoftveralapú, és arra szolgál, hogy megakadályozza a hálózathoz való illetéktelen hozzáférést.
2. Titkosítás: A titkosítás az adatok titkos kóddá alakítása a jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében. Az érzékeny információk, például jelszavak, hitelkártyaszámok és személyes adatok védelmére használják. A titkosítási algoritmusok matematikai függvényeket használnak az adatok titkosítására, így azok olvashatatlanná válnak bárki számára, aki nem rendelkezik a titkosítási kulccsal.
3. Kétfaktoros hitelesítés: A kétfaktoros hitelesítés (2FA) olyan biztonsági rendszer, amely egy rendszerhez vagy alkalmazáshoz való hozzáféréshez kétféle hitelesítési módot igényel. Általában ez magában foglal valamit, amit a felhasználó tud, például egy jelszót, és valamit, amivel rendelkezik, például egy biztonsági tokent vagy egy okostelefon-alkalmazást. Ez egy további biztonsági réteget ad a rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés megakadályozására.
4. Vírusirtó szoftver: A vírusirtó szoftver egy olyan program, amelyet arra terveztek, hogy felismerje, megakadályozza és eltávolítsa a rosszindulatú szoftvereket a számítógépről vagy hálózatról. A rosszindulatú szoftverek közé tartoznak a vírusok, kémprogramok és más rosszindulatú szoftverek, amelyek kárt tehetnek a rendszerben vagy ellophatják az érzékeny adatokat. A vírusirtó szoftverek aláírásalapú és viselkedésalapú felismerési módszereket használnak a rosszindulatú programok azonosítására és eltávolítására a rendszerből.
Az 5 internetes protokoll a következő:
1. Átviteli vezérlő protokoll (TCP): Ez a protokoll felelős a hálózaton lévő eszközök közötti kapcsolatok létrehozásáért és fenntartásáért. Biztosítja, hogy az adatok megbízhatóan és a megfelelő sorrendben kerüljenek továbbításra.
2. Internet protokoll (IP): Ez a protokoll felelős az adatcsomagok továbbításáért az interneten keresztül. Az IP-címek a hálózaton lévő eszközök azonosítására szolgálnak, az IP-csomagok pedig az adatok forrására és rendeltetési helyére vonatkozó információkat tartalmaznak.
3. Hypertext Transfer Protocol (HTTP): Ezt a protokollt a világhálón keresztüli adatátvitelre használják. Lehetővé teszi a webböngészők számára, hogy weboldalakat és más erőforrásokat kérjenek és fogadjanak a webkiszolgálóktól.
4. Fájlátviteli protokoll (FTP): Ezt a protokollt a hálózaton lévő eszközök közötti fájlátvitelre használják. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy fájlokat töltsenek fel és töltsenek le távoli kiszolgálókra, illetve távoli kiszolgálókról.
5. SMTP (Simple Mail Transfer Protocol): Ezt a protokollt e-mail üzenetek küldésére és fogadására használják. Lehetővé teszi az e-mail kliensek számára az e-mail szerverekkel való kommunikációt, valamint az üzenetek interneten keresztüli küldését és fogadását.
Manapság számos hálózati protokollt használnak, de a hét leggyakrabban használt a következő:
1. Átviteli vezérlő protokoll (TCP): Ez egy kapcsolatorientált protokoll, amely megbízható adatátvitelt biztosít az eszközök között. Az adatokat csomagokra bontja és elküldi a hálózaton keresztül, garantálva, hogy minden csomag a megfelelő sorrendben érkezik.
2. Internet protokoll (IP): Ez a protokoll felelős az adatok útválasztásáért az interneten lévő eszközök között. Minden eszközhöz egyedi IP-címet rendel, lehetővé téve az adatok küldését és fogadását a hálózaton keresztül.
3. Hypertext Transfer Protocol (HTTP): Ez a protokoll a weboldalak interneten keresztüli továbbítására szolgál. Meghatározza, hogyan kommunikáljanak egymással a webkiszolgálók és a webböngészők.
4. Simple Mail Transfer Protocol (SMTP): Ezt a protokollt a szerverek közötti e-mail üzenetek küldésére használják. Meghatározza, hogy az e-mail üzeneteket hogyan kell formázni és továbbítani az interneten.
5. Fájlátviteli protokoll (FTP): Ezt a protokollt a fájlok szerverek és kliensek közötti átvitelére használják. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy fájlokat töltsenek fel és töltsenek le az interneten keresztül.
6. Tartománynévrendszer (DNS): Ez a protokoll a tartománynevek IP-címekre történő lefordítására szolgál. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy IP-címek helyett tartománynevek segítségével férjenek hozzá a weboldalakhoz.
7. Secure Sockets Layer (SSL): Ezt a protokollt az interneten keresztüli adatátvitel biztosítására használják. A jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében titkosítja az adatokat, és biztosítja az adatok biztonságos továbbítását az eszközök között.