Amikor a biztosítás megvásárlásáról van szó, két lehetőség van – nagykereskedelmi biztosítási ügynökségek és kiskereskedelmi biztosítási ügynökségek. A biztosítási ügynökségek e két típusa közötti különbség ismerete segít Önnek abban, hogy megalapozott döntést hozzon a biztosítási szolgáltató kiválasztásakor.
A nagykereskedelmi biztosítási ügynökségek olyan vállalkozások, amelyek nem közvetlenül a fogyasztóknak, hanem más biztosítási ügynökségeknek adnak el biztosítási kötvényeket. Ezek a nagykereskedelmi ügynökségek közvetítőként működnek a biztosítótársaságok és a kiskereskedelmi ügynökségek között. Nem lépnek közvetlenül kapcsolatba az ügyfelekkel, hanem a kiskereskedelmi ügynökségekkel való kapcsolatépítésre összpontosítanak, és biztosítják számukra az ügyfeleik kiszolgálásához szükséges biztosítási kötvényeket. A nagykereskedelmi biztosítási ügynökségeket jellemzően összetett biztosítási kötvények esetében veszik igénybe, például a nagyvállalatok vagy kormányzati szervek által igényelt biztosítások esetében.
Másrészről a lakossági biztosítási ügynökségek olyan vállalatok, amelyek közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik a biztosítási kötvényeket. Ezek jellemzően kisvállalkozások, amelyek helyi piacokon működnek, és az ügyfelekkel való kapcsolatépítésre összpontosítanak, hogy személyre szabott biztosítási megoldásokat nyújtsanak számukra. A kiskereskedelmi ügynökségek a biztosítási kötvények széles skáláját kínálják, beleértve az autóbiztosítást, a lakásbiztosítást, az életbiztosítást és az egészségbiztosítást.
A nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi biztosítási ügynökségek közötti egyik legfontosabb különbség az általuk kínált biztosítási kötvények típusa. A nagykereskedelmi biztosítási ügynökségek arra összpontosítanak, hogy speciális biztosítási kötvényeket kínáljanak más biztosítási ügynökségeknek, míg a kiskereskedelmi biztosítási ügynökségek a kötvények széles skáláját kínálják az egyéni ügyfeleknek. Ezenkívül a kiskereskedelmi biztosítási ügynökségek általában személyesebbek és kapcsolatközpontúak, míg a nagykereskedelmi biztosítási ügynökségek más vállalkozásokkal való kapcsolatépítésre összpontosítanak, hogy kiterjesszék hatókörüket.
Egy másik különbség a biztosítási ügynökségek e két típusa között a működésük módja. A nagykereskedelmi biztosítási ügynökségek jellemzően ésszerűsített folyamatot alkalmaznak a biztosítási kötvények értékesítésére, mivel nem kell közvetlenül kapcsolatba lépniük az ügyfelekkel. Ehelyett inkább a kiskereskedelmi ügynökségekkel való kapcsolatépítésre összpontosítanak, és biztosítják számukra az ügyfeleik kiszolgálásához szükséges kötvényeket. A kiskereskedelmi biztosítási ügynökségek viszont jellemzően több interakciót igényelnek az ügyfelekkel, mivel meg kell érteniük egyedi biztosítási igényeiket, és személyre szabott megoldásokat kell nyújtaniuk.
Összefoglalva, bár a nagy- és kiskereskedelmi biztosítási ügynökségek egyaránt fontos szereplői a biztosítási ágazatnak, különböző célokat szolgálnak. A kiskereskedelmi ügynökségek arra összpontosítanak, hogy közvetlenül a fogyasztóknak nyújtsanak biztosítási kötvényeket, míg a nagykereskedelmi ügynökségek közvetítőként működnek a biztosítótársaságok és a kiskereskedelmi ügynökségek között. A kétféle ügynökség közötti különbségek megértése segít az Ön igényeinek megfelelő biztosítási szolgáltató kiválasztásában.
A lakossági biztosítási ügynök olyan engedéllyel rendelkező szakember, aki közvetítőként működik a biztosítótársaságok és az ügyfelek között. A lakossági ügynökök általában biztosítási ügynökségeknél vagy brókercégeknél dolgoznak, és feladata a biztosítási kötvények értékesítése egyéni fogyasztók és kisvállalkozások számára. Segítenek az ügyfeleknek abban, hogy megértsék biztosítási igényeiket, és olyan biztosítási kötvényeket találnak számukra, amelyek megfelelő fedezetet nyújtanak elfogadható áron. A lakossági ügynökök folyamatos ügyfélszolgálatot is ellátnak, válaszolnak a kérdésekre, feldolgozzák a kárigényeket és kezelik a kötvények megújítását. Az általuk eladott biztosítások után jutalékot kapnak, és általában a munkáltatójuk által meghatározott értékesítési célokat kell teljesíteniük. A lakossági ügynököknek engedéllyel kell rendelkezniük azokban az államokban, ahol tevékenykednek, és be kell tartaniuk minden vonatkozó biztosítási előírást.
Az MGA és a nagykereskedő egyaránt közvetítő a biztosítási ágazatban, de eltérő szerepük és felelősségük van.
Az MGA a Managing General Agent rövidítése. Az MGA egy olyan engedéllyel rendelkező biztosítási ügynök vagy ügynökség, amelyet egy biztosítótársaság felhatalmazott arra, hogy a biztosító nevében biztosítási kötvényeket kössön és kezeljen. Más szóval, az MGA a biztosítótársaság kiterjesztéseként jár el, és felelős a biztosítási kötvények kötéséért, árazásáért, marketingjéért és kiszolgálásáért. Az MGA-k jogosultak a biztosítási fedezetek megkötésére, a kötvények kibocsátására és a kárigények kezelésére, de nem vállalnak pénzügyi kockázatot. Szolgáltatásaikért általában jutalékot vagy díjat kapnak.
Másrészről a nagykereskedő olyan bróker vagy közvetítő, amely arra szakosodott, hogy biztosítási termékeket adjon el más biztosítási ügynököknek vagy brókereknek, nem pedig a végfelhasználóknak. A nagykereskedő több biztosítótársasággal dolgozik együtt, és olyan biztosítási termékeket kínál, amelyek a hagyományos csatornákon keresztül nem feltétlenül állnak rendelkezésre. A nagykereskedők segítenek a biztosítási ügynököknek és brókereknek megtalálni a legjobb biztosítási termékeket ügyfeleik számára, és tárgyalásokat folytatnak a feltételekről, díjakról és jutalékokról a nevükben. Ők maguk nem kötnek vagy szolgálnak ki biztosítási kötvényeket, de jutalékot kapnak minden egyes eladott kötvény után.
Összefoglalva, bár mind az MGA-k, mind a nagykereskedők közvetítők a biztosítási ágazatban, egy MGA jogosult biztosítási kötvényeket kötni és kezelni egy biztosító nevében, míg egy nagykereskedő arra szakosodott, hogy biztosítási termékeket adjon el más biztosítási ügynököknek vagy brókereknek.
A többletbiztosítási vagy nagykereskedelmi biztosítási bróker több szempontból is különbözik a tipikus biztosítási ügynöktől vagy brókerektől. Először is, a többletbiztosítási vagy nagykereskedelmi biztosítási alkusz jellemzően olyan nem szabványos vagy magas kockázatú biztosítási kötvényekkel foglalkozik, amelyeket a hagyományos biztosítótársaságok nem kínálnak. Ide tartozhatnak a speciális iparágakra vagy egyedi kockázatokra vonatkozó biztosítások.
Másodszor, a többletbiztosítási vagy nagykereskedelmi alkuszok rendelkeznek engedéllyel a többletbiztosítási piacra. Ez egy olyan piac, amely a hagyományos biztosítási piacon kívül működik, és amelyet állami törvények szabályoznak. Ahhoz, hogy ezen a piacon dolgozhassanak, az alkuszoknak többletbiztosítási engedélyt kell szerezniük, ami a hagyományos biztosítási engedélyhez szükséges képzéseken és oktatáson túl további képzést igényel.
Harmadszor, a többletbiztosítási vagy nagykereskedelmi brókerek általában nem dolgoznak közvetlenül az ügyfelekkel. Ehelyett olyan lakossági biztosítási ügynökökkel vagy brókerekkel dolgoznak, akik közvetlen kapcsolatban állnak az ügyfelekkel. A nagykereskedelmi bróker szakértelmet nyújt a nagy kockázatú biztosítási kötvények elhelyezésében és a biztosítókkal folytatott tárgyalásokban, hogy a legjobb fedezetet és díjakat érjék el a kiskereskedelmi ügyfeleik számára.
Végül, a többletbiztosítási vagy nagykereskedelmi brókerek díjazási struktúrája eltér a hagyományos biztosítási ügynökök vagy brókerekétől. Ahelyett, hogy jutalékot kapnának minden egyes eladott kötvény után, a többletbiztosítási vagy nagykereskedelmi brókerek díjat kapnak a szolgáltatásaikért, ami általában a lakossági ügyfél által fizetett díj egy százalékát jelenti.
Összességében a többletbiztosítási vagy nagykereskedelmi biztosítási alkuszok fontos szerepet játszanak a biztosítási ágazatban, mivel olyan speciális és magas kockázatú biztosítási kötvényekhez biztosítanak hozzáférést, amelyek a hagyományos csatornákon keresztül nem feltétlenül érhetők el.