Amikor a biztosításra gondolunk, általában a lehetséges veszteségek vagy károk elleni védelemre gondolunk. De elgondolkodott már azon, hogyan kezelik a biztosítótársaságok a pénzügyeiket? A biztosítási számviteli kifejezések összetettek lehetnek, de értékes betekintést nyújtanak e társaságok pénzügyi egészségi állapotába. A biztosítási ágazatban a pénzügyi teljesítmény egyik legfontosabb mérőszáma a kombinált mutató.
A kombinált arány egy olyan kulcsfontosságú mérőszám, amely egy biztosítótársaság kockázatvállalási tevékenységének jövedelmezőségét méri. Ezt úgy számítják ki, hogy összeadják a társaság kárhányadát (a felmerült veszteségek és a megkeresett díjak aránya) és a költséghányadát (a biztosítási költségek és a megkeresett díjak aránya). A 100% alatti kombinált arány azt jelzi, hogy a biztosítótársaság biztosítástechnikai nyereséget termel, míg a 100% feletti kombinált arány azt jelzi, hogy a társaság biztosítástechnikai veszteséget termel.
Egy biztosítótársaság jövedelmezőségét nem kizárólag a biztosítási tevékenység határozza meg. A befektetési bevételek is jelentős szerepet játszanak. A biztosítótársaságok a kötvénytulajdonosoktól beszedett díjakat befektetik, hogy további jövedelmet termeljenek. A befektetésekből származó jövedelmet hozzáadják a biztosítástechnikai nyereséghez vagy veszteséghez, hogy meghatározzák a társaság teljes jövedelmezőségét.
Számos más biztosítási számviteli kifejezést is fontos megérteni a biztosítótársaság pénzügyi helyzetének elemzésekor. A veszteségtartalék például az a pénzösszeg, amelyet egy biztosítótársaság félretesz a jövőbeli káresemények fedezésére. Ez a tartalék biztosításmatematikai becsléseken alapul, és folyamatosan kiigazításra kerül az új káresemények bejelentésével és rendezésével.
Egy másik fontos kifejezés a díjtartalék, amely az a pénzösszeg, amelyet a biztosító társaság félretesz a már bekövetkezett, de még be nem jelentett jövőbeli káresemények fedezésére. Ez a tartalék szintén biztosításmatematikai becsléseken alapul, és az új információk rendelkezésre állásával kiigazításra kerül.
Ezen biztosítási számviteli kifejezések és a kombinált arányhoz való viszonyuk megértése értékes betekintést nyújthat a biztosítótársaságok pénzügyi helyzetébe. Az alacsony kombinált arány azt jelzi, hogy a biztosító biztosítástechnikai nyereséget termel, és jól felkészült az esetleges veszteségek kezelésére. A biztosító pénzügyi egészségének értékelésekor azonban fontos figyelembe venni a biztosító befektetési bevételeit és a veszteség- és díjtartalékok megfelelőségét is.
Összefoglalva, a biztosítási számviteli kifejezések összetettek lehetnek, de fontos betekintést nyújtanak a biztosítótársaságok pénzügyi egészségi állapotába. A kombinált mutató egy kulcsfontosságú mérőszám, amely egy biztosító kockázatvállalási tevékenységének jövedelmezőségét méri. További fontos fogalmak, amelyeket meg kell érteni, a veszteségtartalék és a díjtartalék. E kifejezések elemzésével a befektetők és a kötvénytulajdonosok mélyebb megértést nyerhetnek egy biztosító pénzügyi egészségi állapotáról, és megalapozottabb döntéseket hozhatnak.
A kombinált mutató egy olyan mérőszám, amelyet a biztosítótársaságok jövedelmezőségük meghatározására használnak. A 100% alatti kombinált arány azt jelzi, hogy a társaság kockázatvállalási nyereséget termel, míg a 100% feletti kombinált arány azt jelzi, hogy a társaság többet fizet ki kárigényekre és költségekre, mint amennyit a díjakon keresztül bevesz.
Általában a 95% alatti kombinált arány kiválónak, míg a 95% és 100% közötti kombinált arány jónak minősül. A 100% feletti kombinált arány azt jelzi, hogy a társaság nem nyereséges a kockázatvállalási tevékenységéből, és a befektetési bevételekre támaszkodik, hogy a különbözetet pótolja.
Fontos megjegyezni, hogy a kombinált mutató jelentősen eltérhet üzletáganként és földrajzi régiónként, így az egyik biztosítótársaság jó kombinált mutatója nem biztos, hogy megegyezik egy másik biztosító jó kombinált mutatójával. Ezenkívül más tényezőket, például a társaság méretét, költségeit és befektetési bevételeit is figyelembe kell venni a pénzügyi teljesítmény értékelésénél.
A kombinált arány egy olyan mérőszám, amelyet a biztosítási ágazatban a biztosítótársaság jövedelmezőségének értékelésére használnak. Ezt a biztosító kárhányadának és költséghányadának összeadásával számítják ki. A kárhányad a biztosító által kifizetett káresemények aránya a biztosítottaktól beszedett díjakhoz képest. A költséghányad a biztosító működési költségeinek – amely magában foglalja a béreket, jutalékokat és egyéb adminisztratív költségeket – és a beszedett díjaknak az aránya.
A 100% alatti kombinált arány azt jelzi, hogy a biztosító nyereséget ért el, míg a 100% feletti arány azt jelzi, hogy a biztosító veszteséges volt. Például, ha egy biztosító kombinált arányszáma 95%, ez azt jelenti, hogy minden egyes dollárnyi beszedett díj után a biztosító 95 centet fizetett ki káreseményekre, és 5 centet költött működési költségekre.
A kombinált arány azért fontos a biztosítók számára, mert betekintést nyújt a társaság pénzügyi egészségi állapotába. A 100% feletti kombinált arány azt jelzi, hogy a biztosító többet fizet ki káreseményekre és költségekre, mint amennyit díjakból beszed, ami pénzügyi nehézségekhez és esetleges fizetésképtelenséghez vezethet. Másrészt a 100% alatti kombinált arány azt jelzi, hogy a biztosító több díjat szed be, mint amennyit kártérítésként és költségként kifizet, ami nyereségességhez és pénzügyi stabilitáshoz vezethet.
A biztosítótársaságok a kombinált arányt arra használják, hogy értékeljék kockázatvállalási teljesítményüket és stratégiai döntéseket hozzanak, például a díjak módosítására, a költségek csökkentésére és a kockázatvállalási hajlandóságuk megváltoztatására. Összességében a kombinált arány a biztosítási ágazatban a biztosítótársaságok pénzügyi teljesítményének és stabilitásának értékelésére használt kulcsfontosságú mérőszám.