A családi és orvosi szabadságról szóló törvény (FMLA) évente legfeljebb 12 hét fizetés nélküli szabadságot biztosít a jogosult munkavállalók számára, ha a jogosultsági okok fennállnak. A részmunkaidős alkalmazottak számára az FMLA-órák kiszámítása kissé trükkös lehet. A megfelelő fedezet és juttatások biztosítása érdekében azonban nagyon fontos, hogy helyesen végezzék el a számítást.
1. lépés: Határozza meg a munkavállaló rendes munkaidejét
A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók kevesebb órát dolgoznak, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak. Ezért először a rendes munkahetet kell megállapítani. Ennek alapja a munkavállaló által egy héten átlagosan ledolgozott órák száma kell, hogy legyen.
Az FMLA-időszak egy 12 hónapos időszak, amely a munkavállaló FMLA-szabadságának első napján kezdődik. Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében ez az időszak az általuk ledolgozott hetek számán alapul. Ha a munkavállaló heti 20 órát dolgozik, a 12 hónapos időszak 480 órából áll (20 óra x 24 hét).
A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók a rendes munkaidejük alapján jogosultak az FMLA-szabadság órák arányos részére. Az FMLA-szabadságra jogosult órák teljes számát úgy kell kiszámítani, hogy a rendes munkahetet megszorozzuk az FMLA-időszakban lévő hetek számával.
4. lépés: Az időszakos FMLA-szabadság kiszámítása
Az időszakos FMLA-szabadság az, amikor a munkavállaló kisebb szakaszokban veszi ki az FMLA-szabadságot. Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében ezt a rendes munkahét alapján kell kiszámítani. Például, ha egy munkavállaló heti 20 órát dolgozik, és heti 10 órát vesz ki időszakos FMLA szabadságot, akkor az FMLA-szabadságra való jogosultságának 50%-át használta fel.
Összefoglalva, az FMLA-órák kiszámítása a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében létfontosságú része annak biztosításának, hogy megkapják az őket megillető juttatásokat. A munkáltatóknak gondosan kell végezniük a számításokat, és biztosítaniuk kell, hogy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóik számára ugyanazt az FMLA-lefedettséget biztosítsák, mint teljes munkaidőben foglalkoztatott társaiknak. A fent vázolt lépések követésével a munkáltatók maximalizálhatják az FMLA előnyeit részmunkaidős alkalmazottaik számára.
Igen, a hétvégék beleszámítanak a 12 hetes FMLA (Family and Medical Leave Act) jogosultságba. Az FMLA az arra jogosult munkavállalók számára legfeljebb 12 hét fizetés nélküli szabadságot biztosít bizonyos családi és egészségügyi okok miatt, ideértve a gyermek születését vagy örökbefogadását, súlyos egészségi állapotban lévő családtag ápolását vagy a munkavállaló saját súlyos egészségi állapotát.
A hétvégék és ünnepnapok is beleszámítanak az FMLA-jogosultságba, mivel a törvény a 12 hetes időszakot a naptári napok száma alapján számítja ki, nem csak a munkanapok száma alapján. Ezért a hétvégék, ünnepnapok és egyéb nem munkanapok is beleszámítanak a 12 hetes FMLA-jogosultságba.
Fontos megjegyezni, hogy a 12 hetes FMLA szabadságra való jogosultság 12 hónapos időszakra vonatkozik, amely többféleképpen is mérhető, például gördülő 12 hónapos időszak vagy naptári év. A munkáltatóknak világos irányelvekkel és eljárásokkal kell rendelkezniük az FMLA-kérelmek kezelésére és a szabadságok felhasználásának nyomon követésére, hogy biztosítsák a jogszabályoknak való megfelelést.
A családi és egészségügyi szabadságról szóló törvény (FMLA) lehetővé teszi a jogosult munkavállalók számára, hogy minősített egészségügyi és családi okokból legfeljebb 12 hét fizetés nélküli szabadságot vegyenek ki. Az FMLA visszafelé gördülő módszerét arra használják, hogy kiszámítsák a munkavállalót megillető FMLA-szabadság összegét egy gördülő 12 hónapos időszak alapján.
Az FMLA visszafelé gördülő módszer kiszámításához a munkáltatónak először meg kell állapítania, hogy a munkavállaló jogosult-e az FMLA-szabadságra. A munkavállaló akkor jogosult, ha legalább 12 hónapja dolgozik a munkáltatónál, és az FMLA-szabadság kezdetét megelőző 12 hónapban legalább 1250 órát dolgozott.
A jogosultság megállapítását követően a munkáltatónak meg kell határoznia azt a 12 hónapos időszakot, amely alapján kiszámítják a munkavállaló FMLA-szabadságra való jogosultságát. Ezt általában a munkavállaló FMLA-szabadságának kezdetétől számított 12 hónapra visszamenőleg kell elvégezni.
Például, ha egy munkavállaló FMLA-szabadsága 2022. január 1-jén kezdődik, akkor az FMLA-szabadságra való jogosultság kiszámításához használt 12 hónapos időszak 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tart.
A munkavállaló FMLA-szabadságra való jogosultságának kiszámításához a munkáltatónak meg kell határoznia, hogy a munkavállaló mennyi szabadságot vett már ki a 12 hónapos időszak alatt. A munkáltató ezt követően a 12 hetes jogosultságból levonja a már kivett szabadságot.
Például, ha egy munkavállaló a 12 hónapos időszak alatt már 8 hét FMLA-szabadságot vett ki, akkor 4 hét FMLA-szabadság marad neki.
Az FMLA visszafelé gördülő módszer annak biztosítására szolgál, hogy a munkavállalók egy adott 12 hónapos időszakban ne legyenek jogosultak 12 hétnél több FMLA-szabadságra. A gördülő 12 hónapos időszak alkalmazásával a munkáltatók nyomon követhetik a munkavállaló FMLA-szabadságra való jogosultságát az idő múlásával, és biztosíthatják, hogy a munkavállaló nem vesz ki több szabadságot, mint amennyire jogosult.
A szakaszos FMLA, vagyis a családi és egészségügyi szabadságról szóló törvény olyan szövetségi törvény, amely előírja a munkáltatók számára, hogy a jogosult munkavállalók számára évente legfeljebb 12 hét fizetés nélküli szabadságot biztosítsanak bizonyos családi és egészségügyi okok miatt. Az időszakos FMLA lehetővé teszi a jogosult munkavállalók számára, hogy orvosi kezelés vagy más megfelelő okok miatt kisebb szakaszokban vegyenek ki szabadságot.
A szakaszos FMLA kiszámításához a jogosult munkavállalónak először meg kell felelnie az FMLA-ellátás feltételeinek. Ez magában foglalja, hogy legalább 12 hónapja dolgozik a munkáltatónál, az előző 12 hónapos időszakban legalább 1250 órát dolgozott, és olyan helyen dolgozik, ahol a munkáltatónak 75 mérföldes körzetben legalább 50 alkalmazottja van.
Ha egy munkavállaló jogosult az időszakos FMLA-ra, az igénybe vehető szabadság mennyiségét a szokásos munkarendje alapján számítják ki. Például, ha egy munkavállaló heti 40 órát dolgozik, évente 480 óra időszakos FMLA-szabadságra jogosult (12 hét x heti 40 óra). Ha a munkavállaló részmunkaidőben vagy rugalmas munkarendben dolgozik, az időszakos FMLA-szabadságra való jogosultságát ennek megfelelően arányosítják.
Fontos megjegyezni, hogy az időszakos FMLA szabadságot az orvosi szükségletnek megfelelő szakaszokban kell kivenni. Ha például egy munkavállalónak kemoterápiás kezelés miatt kell szabadságot kivennie, a kezelés ütemezésétől függően néhány órás vagy néhány napos szakaszokban veheti ki a szabadságot. Ha azonban egy munkavállalónak krónikus betegségben szenvedő családtagja ápolása miatt kell szabadságot kivennie, előfordulhat, hogy nagyobb részletekben, például egy-egy hétre kell szabadságot kivennie.
A munkáltatóknak nyomon kell követniük a munkavállaló időszakos FMLA szabadságát, és biztosítaniuk kell, hogy a munkavállaló ne lépje túl a jogosultságát. A szabadság ideje alatt továbbra is biztosítaniuk kell az egészségbiztosítási fedezetet és egyéb juttatásokat.