A csapat motiválása bármely szervezet irányításának alapvető szempontja. Ha az alkalmazottak motiváltnak érzik magukat, akkor produktívabbak, elkötelezettebbek, és jobban befektetnek a vállalat sikerébe. Ezzel szemben, ha az alkalmazottak demotiváltak, kevésbé hajlandóak a jó teljesítményhez szükséges erőfeszítéseket tenni, ami negatívan befolyásolhatja a szervezet eredményét.
A szervezeti motivációnak számos különböző elmélete létezik, amelyeket a vezetők felhasználhatnak csapataik motiválására. Az egyik legnépszerűbb a Maslow-féle szükséglethierarchia, amely szerint a munkavállalóknak szükségleteik hierarchiája van, amelyeket ki kell elégíteniük ahhoz, hogy motiváltak legyenek a jó teljesítményre. Ezek a szükségletek közé tartoznak a fiziológiai szükségletek, a biztonsági szükségletek, a szociális szükségletek, a megbecsülési szükségletek és az önmegvalósítási szükségletek. Ezeknek a szükségleteknek a megértésével és a kielégítésükre való törekvéssel a vezetők motiváltabb és elkötelezettebb csapatot hozhatnak létre.
A szervezeti motiváció másik népszerű elmélete Herzberg kétfaktoros elmélete, amely szerint kétféle tényező befolyásolhatja a munkavállalók motivációját: a higiéniai tényezők és a motivátorok. A higiéniai tényezők közé olyan dolgok tartoznak, mint a fizetés, a munkahely biztonsága és a munkakörülmények, amelyek szükségesek az elégedetlenség megelőzéséhez, de nem feltétlenül vezetnek motivációhoz. A motivátorok közé viszont olyan tényezők tartoznak, mint az elismerés, a fejlődési lehetőségek és a teljesítményérzet, amelyek fokozott motivációhoz és elkötelezettséghez vezethetnek.
A szervezeti motiváció egyik további elmélete az elváráselmélet, amely szerint a munkavállalók akkor motiváltak, ha úgy vélik, hogy erőfeszítéseik teljesítményhez vezetnek, a teljesítmény jutalomhoz vezet, és a jutalom értékes lesz számukra. Azzal, hogy megértik, mi motiválja az egyes alkalmazottakat egyénileg, a vezetők a jutalmakat és az elismerést az egyes személyek igényeihez igazíthatják, ezáltal növelve motivációjukat.
Összefoglalva, a csapat motiválása létfontosságú minden szervezet sikeréhez. Ha megérti a szervezeti motiváció különböző elméleteit, és alkalmazza azokat a vezetési stílusára, elkötelezettebb és produktívabb csapatot hozhat létre. Akár az alkalmazottak alapvető szükségleteinek kielégítésére, akár a motivátorok biztosítására, akár a jutalmak egyéni preferenciákhoz igazítására összpontosít, számos módja van a csapat motiválásának és a siker elérésének.
A motivációnak számos elmélete alakult ki az évek során. Íme a motiváció négy fő elmélete:
1. Maslow szükségletek hierarchiája elmélet: Ez az elmélet azt állítja, hogy az egyéneknek van egy szükséglethierarchiájuk, amelyet igyekeznek kielégíteni. A szükségletek a fiziológiai szükségletektől, mint az élelem és a menedék, a biztonsági szükségletek, mint a munkahely biztonsága és az egészség, a szociális szükségletek, mint a szeretet és az összetartozás, a megbecsülési szükségletek, mint az önbecsülés és az elismerés, és az önmegvalósítási szükségletek, mint a teljes potenciál elérése, terjednek.
2. Herzberg kétfaktoros elmélete: Ez az elmélet azt javasolja, hogy kétféle tényező befolyásolja a munkavállalói motivációt: a higiéniai tényezők és a motivátorok. A higiéniai tényezők olyan alapvető szükségletek, mint a fizetés, a munkahely biztonsága és a munkakörülmények. A motivátorok olyan tényezők, mint az elismerés, a teljesítmény és a személyes fejlődés, amelyek fokozhatják a munkavállalói motivációt.
3. Elváráselmélet: Ez az elmélet azon a meggyőződésen alapul, hogy az embereket a kívánatos eredmény elérésének elvárása motiválja. Ezen elmélet szerint a munkavállaló akkor lesz motivált a jobb teljesítményre, ha úgy véli, hogy erőfeszítései pozitív eredményhez, például előléptetéshez vagy fizetésemeléshez vezetnek.
4. Méltányossági elmélet: Ez az elmélet szerint a munkavállalókat a munkahelyi méltányosság érzékelése motiválja. A munkavállalók saját inputjaikat (például erőfeszítés, készségek és tapasztalat) és outputjaikat (például fizetés és elismerés) összehasonlítják a kollégáikéval. Ha a munkavállaló úgy érzékeli, hogy az ő inputjai és outputjai egyenlőtlenek a kollégáihoz képest, akkor demotivált lesz.
A motivációnak számos elmélete létezik, de a három fő elmélet a következő:
1. Maslow szükségletek hierarchiája elmélet: Ez az elmélet azt sugallja, hogy az embereknek van egy sor alapvető szükségletük, amelyeket ki kell elégíteniük ahhoz, hogy motiváltak legyenek a teljes potenciáljuk eléréséhez. Ezek a szükségletek egy hierarchiába rendeződnek, amelynek alján a fiziológiai szükségletek (mint például az élelem, a víz és a menedék), a tetején pedig az önmegvalósítás (az egyén teljes potenciáljának megvalósítására irányuló szükséglet) áll.
2. Herzberg kétfaktoros elmélete: Ez az elmélet szerint kétféle tényező motiválja a munkavállalókat: a higiéniai tényezők és a motivátorok. A higiéniai tényezők olyan alapvető szükségletek, amelyeket ki kell elégíteni az elégedetlenség elkerülése érdekében, mint például a fizetés, a munkakörülmények és a munkahely biztonsága. A motivátorok olyan tényezők, amelyek a munkával való elégedettséghez vezetnek, mint például az elismerés, a teljesítmény és a személyes fejlődés.
3. Elváráselmélet: Ez az elmélet azt sugallja, hogy a motiváció az egyén cselekedeteinek kimenetelére vonatkozó elvárásain alapul. Ezen elmélet szerint az egyének akkor lesznek motiváltak a cselekvésre, ha úgy gondolják, hogy cselekedeteik kívánatos eredményhez vezetnek. Az elváráselmélet három fő összetevőn alapul: az elvárás (az a meggyőződés, hogy az erőfeszítés teljesítményhez fog vezetni), az instrumentalitás (az a meggyőződés, hogy a teljesítmény eredményekhez fog vezetni) és a valencia (az eredményeknek tulajdonított érték).
A motiváció a Szervezeti viselkedés fontos aspektusa, mivel segít megérteni, hogy a munkavállalók miért viselkednek bizonyos módon, és mi készteti őket arra, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsák. A motivációs elméleteknek számos típusa létezik, amelyeket különböző tudósok javasoltak az évek során. Néhány a legnépszerűbbek közül:
1. Maslow szükségletek hierarchiája elmélet: Ez az elmélet azt javasolja, hogy az embereknek különböző szintű szükségleteik vannak, amelyeket ki kell elégíteniük ahhoz, hogy motiváltak legyenek. Maslow szerint ezek a szükségletek egy hierarchiába rendeződnek, amelynek alján a legalapvetőbb szükségletek (fiziológiai), a tetején pedig a legfejlettebb szükségletek (önmegvalósítás) állnak.
2. Herzberg kétfaktoros elmélete: Ez az elmélet a munkavállalók motivációját befolyásoló tényezők két típusát azonosítja – a higiéniai tényezőket és a motivátorokat. A higiéniai tényezők azok, amelyek az elégedetlenség megelőzéséhez szükségesek, mint például a tisztességes fizetés és a biztonságos munkakörülmények. A motivátorok azok, amelyek a munkával való elégedettséghez vezetnek, mint például az elismerés és a fejlődési lehetőségek.
3. Elváráselmélet: Ez az elmélet szerint a munkavállalókat az a meggyőződés motiválja, hogy erőfeszítéseik egy kívánt eredményhez vezetnek. Ezen elmélet szerint a motiváció három tényező függvénye: az elvárás (az a meggyőződés, hogy az erőfeszítés teljesítményhez vezet), az instrumentalitás (az a meggyőződés, hogy a teljesítmény jutalomhoz vezet) és a valencia (a munkavállaló által a jutalomnak tulajdonított érték).
4. Méltányossági elmélet: Ez az elmélet azt javasolja, hogy a munkavállalók akkor motiváltak, ha úgy érzékelik, hogy másokhoz képest igazságos bánásmódban részesülnek. Ezen elmélet szerint a munkavállalók összehasonlítják a bemeneteiket (erőfeszítés, készségek, tapasztalat) a saját eredményeikkel (jutalmak, elismerés) és a hasonló helyzetben lévő mások eredményeivel.
5. A célmeghatározás elmélete: Ez az elmélet szerint a munkavállalókat az motiválja, ha konkrét és kihívást jelentő célokat tűznek ki maguk elé. Ezen elmélet szerint a céloknak specifikusnak, mérhetőnek, elérhetőnek, relevánsnak és időhöz kötöttnek (SMART) kell lenniük.
Ezek a szervezeti viselkedés területén a legnépszerűbb motivációs elméletek. Mindegyik elméletnek megvannak a maga erősségei és gyengeségei, és a szervezetek ezen elméletek kombinációját használhatják alkalmazottaik motiválására.