A munkahelyi diszkrimináció és zaklatás a két legalattomosabb és legkárosabb probléma, amely bármely szervezetben felmerülhet. Mindkettő mérgező munkahelyi környezethez, csökkent termelékenységhez és magas fluktuációhoz vezethet. A diszkrimináció és a zaklatás számos formát ölthet, a nyílt cselekedetektől kezdve a finom megjegyzésekig és viselkedésformákig, amelyek ellenséges munkahelyi környezetet teremthetnek. A munkáltatók számára alapvető fontosságú, hogy proaktív intézkedéseket tegyenek a diszkrimináció és a zaklatás megelőzése érdekében, és gyors lépéseket tegyenek, ha ilyen előfordul.
A munkahelyi diszkrimináció számos formát ölthet, beleértve az életkor, a nem, a faj, a vallás, a nemzeti származás és a fogyatékosság miatti megkülönböztetést. Ez a fajta megkülönböztetés sokféleképpen megnyilvánulhat, beleértve az egyenlőtlen fizetést, az előléptetés elmulasztását vagy a jogellenes elbocsátást. A megkülönböztetés lehet finomabb is, mint például az, hogy nem vesznek részt fontos megbeszéléseken, vagy kizárják őket társasági eseményekről.
A munkahelyi zaklatás gyakran kapcsolódik a megkülönböztetéshez, de ettől függetlenül is előfordulhat. A zaklatásnak számos formája lehet, beleértve a szexuális zaklatást, a zaklatást vagy a szóbeli bántalmazást. A zaklatás különösen káros lehet, mivel olyan ellenséges munkahelyi környezetet teremthet, amelyből nehéz kiszabadulni. A zaklatást megtapasztaló munkavállalók szorongástól, depressziótól és más mentális egészségügyi problémáktól szenvedhetnek, ami hatással lehet a munkateljesítményükre.
A munkáltatóknak törvényi kötelességük, hogy biztonságos és befogadó munkahelyet biztosítsanak minden munkavállaló számára. Ez magában foglalja a diszkrimináció és a zaklatás megelőzésére irányuló proaktív intézkedések meghozatalát, és gyors fellépést, ha ilyen előfordul. A munkáltatóknak világos irányelvekkel kell rendelkezniük, amelyek meghatározzák, mi minősül diszkriminációnak és zaklatásnak, és mit kell tenniük a munkavállalóknak, ha ilyet tapasztalnak vagy látnak. A munkáltatóknak rendszeres képzést is kell nyújtaniuk a munkavállalóknak ezekről a politikákról, és biztosítaniuk kell, hogy minden munkavállaló tisztában legyen a jogaival.
Összefoglalva, a munkahelyi megkülönböztetés és zaklatás komoly kérdés, amely jelentős hatással lehet egy szervezetre. A munkáltatóknak proaktív intézkedéseket kell tenniük a megkülönböztetés és a zaklatás megelőzése érdekében, és gyors intézkedéseket kell hozniuk, ha ilyen előfordul. A biztonságos és befogadó munkahely megteremtésével a munkáltatók javíthatják a munkavállalók morálját, növelhetik a termelékenységet, és csökkenthetik a fluktuáció arányát. Alapvető fontosságú, hogy a munkáltatók kiemelten kezeljék a munkavállalók jólétét és biztonságát, hogy mindenki számára pozitív munkakörnyezetet biztosítsanak.
A munkahelyi diszkrimináció 4 típusa a következő:
1. Kor szerinti megkülönböztetés: Ez a fajta diszkrimináció akkor fordul elő, amikor a munkáltató vagy a munkatársak életkoruk alapján diszkriminálnak valakit. Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés az ADEA (Age Discrimination in Employment Act) értelmében jogellenes, és a 40 éves vagy annál idősebb munkavállalókra vonatkozik.
2. Nemi megkülönböztetés: Ez a fajta megkülönböztetés akkor fordul elő, amikor egy munkáltató vagy munkatárs neme alapján diszkriminál valakit. Ide tartozhat a szexuális zaklatás, az egyenlő munkáért járó egyenlőtlen fizetés, valamint az előléptetések vagy lehetőségek nemi alapon történő megtagadása. A nemi alapon történő megkülönböztetés az 1964. évi polgári jogi törvény VII. címe alapján jogellenes.
3. Faji megkülönböztetés: Ez a fajta megkülönböztetés akkor fordul elő, amikor egy munkáltató vagy munkatárs faji vagy etnikai hovatartozás alapján diszkriminál valakit. Ez magában foglalhatja a foglalkoztatás, előléptetés vagy lehetőségek megtagadását faji alapon, vagy ellenséges munkahelyi környezet kialakítását. A faji megkülönböztetés az 1964. évi polgárjogi törvény VII. címe alapján jogellenes.
4. Fogyatékossággal kapcsolatos megkülönböztetés: Ez a fajta diszkrimináció akkor fordul elő, amikor egy munkáltató vagy munkatárs diszkriminál valakit a fogyatékossága miatt. Ez magában foglalhatja a foglalkoztatás, az elhelyezés vagy a lehetőségek megtagadását a fogyatékosság alapján, vagy ellenséges munkahelyi környezet kialakítását. A fogyatékossággal kapcsolatos megkülönböztetés a fogyatékossággal élő amerikaiakról szóló törvény (ADA) értelmében jogellenes.
A zaklatás három, általánosan elismert formája a következő:
1. Szóbeli zaklatás: A szóbeli zaklatás a nem megfelelő vagy sértő nyelvhasználatra utal, beleértve a becsmérlő megjegyzéseket, sértéseket vagy szidalmakat. Ez magában foglalhatja a nem kívánt közeledést, a személy fajára, nemére, vallására vagy szexuális irányultságára vonatkozó megjegyzéseket, vagy bármilyen más típusú szóbeli bántalmazást, amely ellenséges vagy megfélemlítő munkahelyi környezetet teremt.
2. Fizikai zaklatás: A fizikai zaklatás minden nemkívánatos fizikai érintkezést jelent, beleértve az érintést, a tapogatást vagy a fizikai támadást. Ide tartozhatnak a nem kívánt ölelések, csókok vagy más fizikai gesztusok, amelyek miatt az egyén kényelmetlenül vagy bizonytalanul érzi magát.
3. Nem verbális zaklatás: A nem verbális zaklatás minden olyan viselkedésre vonatkozik, amely ellenséges vagy megfélemlítő munkahelyi környezetet teremt, de nem jár szóbeli vagy fizikai érintkezéssel. Ide tartozhatnak a gesztusok, arckifejezések vagy más nem verbális jelzések, amelyek célja az egyén megfélemlítése, megalázása vagy lekicsinylése.
Fontos, hogy a munkáltatók intézkedéseket tegyenek a munkahelyi zaklatás minden formájának megelőzésére és kezelésére, hogy biztonságos és tiszteletteljes munkakörnyezetet biztosítsanak minden munkavállaló számára.
A munkahelyi diszkrimináció számos formában előfordulhat, és a szövetségi és állami törvények értelmében illegális. A munkahelyi megkülönböztetés egyik leggyakoribb példája, amikor a munkáltató tisztességtelenül bánik a munkavállalóval faji, nemi, életkori, vallási, vallási, terhességi, nemzeti származás, fogyatékosság vagy bármely más védett tulajdonsága miatt. Ha például egy vezető faji vagy nemi hovatartozása miatt nem léptet elő egy képzett munkavállalót magasabb pozícióba, az diszkriminációnak minősül. A megkülönböztetés további példái közé tartozik a fogyatékossággal élő munkavállalónak való ésszerű alkalmazkodás elmulasztása, a zaklatás, az azonos munkáért járó egyenlőtlen díjazás, valamint a megkülönböztetésről panaszt tevő munkavállalóval szembeni megtorlás. Fontos, hogy a munkáltatók rendelkezzenek a megkülönböztetést tiltó szabályzatokkal, és panasz esetén azonnal intézkedjenek.