Egy vállalat cash flow kimutatásának elemzésekor az egyik legfontosabb figyelembe veendő összetevő a diszkontráta. A diszkontráta az a megtérülési ráta, amelyet egy befektető igényel ahhoz, hogy egy projektbe vagy vállalkozásba fektessen. Ezt a kamatlábat a jövőbeli pénzáramlások jelenértékének kiszámítására használják, ami fontos mérőszám egy vállalat pénzügyi egészségének és életképességének meghatározásához.
A diszkontráta kiszámításához néhány kulcsfontosságú inputra van szükség, többek között a kockázatmentes kamatlábra, a piaci kockázati prémiumra és a vállalat bétájára. A kockázatmentes kamatláb egy kockázatmentes befektetés, például egy amerikai államkötvény hozama. A piaci kockázati prémium az a többlethozam, amelyet a befektetők a kockázatmentes kamatlábon túl a részvénypiaci befektetésért kérnek. A béta egy részvénynek a teljes piachoz viszonyított volatilitását méri.
Diszkontráta = kockázatmentes kamatláb + (piaci kockázati prémium x béta)
Például, ha a kockázatmentes kamatláb 2%, a piaci kockázati prémium 6%, és a vállalat bétája 1,5, a diszkontrátát a következőképpen kell kiszámítani:
Ez azt jelenti, hogy egy befektetőnek 11%-os megtérülési rátára lenne szüksége ahhoz, hogy a vállalatba fektessen.
A jövőbeli pénzáramlások jelenértékének kiszámításakor a diszkontrátát arra használják, hogy minden egyes pénzáramlást visszadiszkontáljanak a jelenértékre. Ez lehetővé teszi a különböző időpontokban bekövetkező pénzáramlások összehasonlítását. A pénzáramlások diszkontálásával az elemző meg tudja határozni a pénzáramlások nettó jelenértékét (NPV), amely annak az értéknek a mérőszáma, amelyet a projekt vagy az üzlet a vállalatnak ad.
Összefoglalva, a diszkontráta megértése és kiszámítása a cash flow elemzés kritikus eleme. A megfelelő diszkontráta meghatározásával az elemzők pontosan kiszámíthatják a jövőbeli pénzáramlások jelenértékét, és meghatározhatják a projekt vagy üzlet nettó jelenértékét. Ez az információ felhasználható megalapozott befektetési döntések meghozatalához és egy vállalat pénzügyi állapotának értékeléséhez.
A diszkontált cash flow elemzésben a diszkontráta a jövőbeli cash flow-k jelenértékének meghatározásához használt kamatláb. Általában szükséges megtérülési rátának vagy tőkeköltségnek is nevezik.
A diszkontráta figyelembe veszi a pénz időértékét, ami azt jelenti, hogy a jövőben kapott dollár kevesebbet ér, mint a ma kapott dollár. Ez azért van így, mert a ma kapott pénz befektethető és idővel kamatot vagy hozamot hozhat. Ezért a jövőbeli pénzáramlásokat a jelenértékükre kell diszkontálni, hogy pontosan tükrözzék valódi értéküket.
A diszkontráta jellemzően az elemzett befektetéssel kapcsolatos kockázaton alapul. Minél magasabb a kockázat, annál magasabb lesz a diszkontráta. Ennek oka, hogy a befektetők magasabb megtérülési rátát követelnek a vállalt többletkockázat kompenzálására.
Összefoglalva, a diszkontráta a diszkontált cash flow-elemzés kulcsfontosságú eleme, mivel segít meghatározni a jövőbeli cash flow-k jelenértékét, és figyelembe veszi a pénz időértékét és a befektetéssel kapcsolatos kockázatot.
Az NPV (nettó jelenérték) diszkontráta kiszámításához először is meg kell értenie, hogy mi az NPV. Az NPV egy olyan pénzügyi mérőszám, amely a pénzbevételek jelenértékét hasonlítja össze a pénzkiáramlások jelenértékével egy adott időszak alatt. Más szóval egy befektetés értékét méri a pénz időértékének figyelembevételével, ami azt jelenti, hogy a jövőben kapott pénz kevesebbet ér, mint a ma kapott pénz.
Nos, az NPV diszkontrátájának kiszámításához olyan képletet kell használnia, amely figyelembe veszi a pénzbeáramlásokat és pénzkiáramlásokat, valamint a pénz időértékét. A képlet a következő:
NPV = (CF1 / (1+r)^1) + (CF2 / (1+r)^2) + … + (CFn / (1+r)^n)
ahol:
– NPV a nettó jelenérték
– CF1, CF2, …, CFn az egyes időszakok pénzáramlásai
– r a diszkontráta
A diszkontráta (r) kiszámításához a próba és hiba vagy iteráció nevű eljárást kell alkalmazni. Egy becsült rátával kezdünk, majd addig módosítjuk, amíg az NPV nulla nem lesz. Ez azt jelenti, hogy a pénzbevételek jelenértéke megegyezik a pénzkiáramlások jelenértékével. Az a diszkontráta, amely az NPV-t nullává teszi, a belső megtérülési ráta (IRR), amelyet diszkontrátának is neveznek.
Vannak olyan pénzügyi kalkulátorok és szoftverek is, amelyek segítségével kiszámíthatja az NPV-re vonatkozó diszkontrátát. Ezek az eszközök összetett matematikai algoritmusokat használnak a ráta pontosabb és gyorsabb kiszámításához, mint a próbálgatásos módszer.
A diszkontráta fontos fogalom a számvitelben és a pénzügyekben, és számos pénzügyi számításban használják. A diszkontráta kiszámításának elsődleges oka a jövőbeli pénzáramlások jelenértékének meghatározása. Ez azért fontos, mert a pénz időértéke miatt a jövőben bekövetkező pénzáramlások kevesebbet érnek, mint a ma bekövetkező pénzáramlások.
A diszkontráta egy olyan százalékos érték, amely a tőkeköltséget, vagy a befektetők által az adott befektetéssel kapcsolatos kockázat kompenzálásához szükséges megtérülési rátát jelenti. Olyan tényezőket vesz figyelembe, mint az infláció, a kamatlábak és a befektetéssel kapcsolatos kockázat.
A számvitelben a diszkontrátát számos számításban használják, például a jövőbeli lízingfizetések, nyugdíjkötelezettségek és egyéb hosszú távú kötelezettségek jelenértékének meghatározásához. A nettó jelenérték (NPV) kiszámításánál is használják, amely egy befektetés jövedelmezőségének mérőszáma.
A diszkontráta kiszámításával a vállalkozások megalapozott döntéseket hozhatnak a befektetésekről és a pénzügyi kötelezettségekről. Azt is lehetővé teszi számukra, hogy összehasonlítsák a különböző beruházások értékét, és kiválasszák azt, amelyik a legjobb megtérülést kínálja.
Összefoglalva, a diszkontráta kiszámítása alapvető fontosságú a számvitelben és a pénzügyekben, mivel segít meghatározni a jövőbeli pénzáramlások jelenértékét, figyelembe veszi a pénz időértékét, és segít a vállalkozásoknak megalapozott döntéseket hozni a befektetésekről és a pénzügyi kötelezettségekről.