A pénzforgalmi kimutatás egy kulcsfontosságú pénzügyi kimutatás, amely a vállalat adott időszakban beáramló és kiáramló pénzeszközeiről számol be. Betekintést nyújt a vállalat likviditásába, fizetőképességébe és általános pénzügyi helyzetébe. A FASB és a GASB pénzforgalmi kimutatásra gyakorolt hatásainak megértése azonban elengedhetetlen mindazok számára, akik pontosan akarják elemezni egy vállalat pénzügyi kimutatásait.
A FASB vagy Financial Accounting Standards Board és a GASB vagy Governmental Accounting Standards Board két olyan szervezet, amely számviteli standardokat határoz meg az Egyesült Államokban. Míg a FASB a magántulajdonú, nyereségorientált vállalatokra vonatkozó standardokat, addig a GASB az állami és helyi önkormányzatokra vonatkozó standardokat határozza meg. A kettő közötti fő különbség az, hogy a GASB az elszámoltathatóságra és az átláthatóságra összpontosít az állami pénzügyi beszámolásban, míg a FASB a befektetők és más érdekelt felek számára hasznos információk nyújtására.
A FASB elsődleges hatása a cash flow-kimutatásra az, hogy előírja a vállalatok számára, hogy a cash flow-k bemutatására a közvetett módszert alkalmazzák. A közvetett módszer a nettó nyereségből indul ki, majd korrigálja a nem készpénzes tételeket, mint például az értékcsökkenés és amortizáció, a működőtőke változásai és bármely más nem működési tétel. A közvetlen módszer ezzel szemben közvetlenül a működési tevékenységből származó pénzbeáramlásokat és -kiáramlásokat mutatja be, ami átláthatóbbá teszi, de bonyolultabbá is teszi az elkészítését.
A GASB viszont előírja az állami és helyi önkormányzatok számára, hogy a közvetlen módszert alkalmazzák a cash flow-k bemutatására. Ennek oka, hogy a közvetlen módszer részletesebb információt nyújt a pénzeszközök forrásairól és felhasználásáról, ami elengedhetetlen a nyilvános elszámoltathatóság szempontjából. A közvetlen módszer rávilágít minden olyan nem működési jellegű tételre is, amely hatással lehet a kormányzat pénzforgalmi helyzetére, mint például a támogatások és adományok.
Összefoglalva, a FASB és a GASB pénzforgalmi kimutatásra gyakorolt hatásainak megértése kulcsfontosságú a pontos pénzügyi elemzéshez. Míg a FASB a közvetett módszert írja elő a magán, nyereségorientált vállalatok számára, addig a GASB a közvetlen módszert írja elő az állami és helyi önkormányzatok számára az átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében. E különbségek megértésével az elemzők jobban tudják értelmezni egy vállalat pénzügyi kimutatásait, és megalapozottabb befektetési döntéseket hozhatnak.
A Pénzügyi Számviteli Standard Testület (FASB) szerint a cash flow-kimutatás elsődleges célja, hogy releváns információkat nyújtson a gazdálkodó egység pénzeszközeiben és pénzeszköz-egyenértékeiben egy adott időszak alatt bekövetkezett változásokról. Ez a kimutatás segíti a pénzügyi kimutatások felhasználóit abban, hogy megértsék a pénzeszközök forrásait és felhasználását, és hogy felmérjék a gazdálkodó egység azon képességét, hogy működési tevékenységből, befektetési tevékenységből és finanszírozási tevékenységből származó pénzáramlásokat generáljon.
A cash flow-kimutatás a pénzeszközök be- és kiáramlását három kategóriába sorolja: működési tevékenységek, befektetési tevékenységek és finanszírozási tevékenységek. A működési tevékenységek a gazdálkodó egység fő üzleti tevékenységeihez kapcsolódó pénzáramlásokat foglalják magukban, mint például az értékesítésből származó bevételek és a szállítóknak történő kifizetések. A befektetési tevékenységek a hosszú lejáratú eszközök, például ingatlanok és berendezések, valamint más vállalatokba történő befektetések megszerzésével és elidegenítésével kapcsolatos pénzáramlásokat foglalják magukban. A finanszírozási tevékenységek a tőke bevonásával és visszafizetésével kapcsolatos pénzáramlásokat foglalják magukban, mint például hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy részvények kibocsátása és osztalékfizetés.
Ezen információk világos és tömör bemutatásával a cash flow-kimutatás segíti a pénzügyi kimutatások felhasználóit abban, hogy jobban megértsék a gazdálkodó egység likviditását és fizetőképességét, valamint a jövőbeni cash flow-k generálására való képességét. Ez az információ kritikus fontosságú a befektetők, hitelezők és más érdekelt felek számára a gazdálkodó egységgel kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalában.
A GASB (Governmental Accounting Standards Board) és a FASB (Financial Accounting Standards Board) egyaránt független szervezet, amely a számviteli standardok meghatározásáért felelős az Egyesült Államokban. Van azonban néhány alapvető különbség a két szervezet között.
A GASB felelős az állami és helyi önkormányzatok és más kormányzati szervezetek számviteli standardjainak meghatározásáért, míg a FASB a magánvállalatok és a nem kormányzati szervezetek számviteli standardjait határozza meg.
Bár mindkét szervezet célja olyan számviteli standardok kialakítása, amelyek elősegítik a pénzügyi beszámolás átláthatóságát, pontosságát és következetességét, különböző területekre és megközelítésekre összpontosítanak. A GASB inkább az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot helyezi előtérbe a kormányzati pénzügyi beszámolásban, míg a FASB a magánvállalatok befektetői és hitelezői számára hasznos pénzügyi információk nyújtására összpontosít.
E különbségek ellenére a GASB és a FASB együttműködik annak érdekében, hogy adott esetben biztosítsák a számviteli standardok összhangját. Például a GASB számos, a FASB-vel azonos számviteli standardot fogadott el olyan területeken, mint a származékos termékek és a fedezeti ügyletek. Emellett a GASB és a FASB néha közös projektekben is együttműködik olyan új számviteli standardok kidolgozása érdekében, amelyek mind a kormányzati, mind a magánszervezetek számára relevánsak.
Összességében, bár vannak különbségek a GASB és a FASB között, mindkét szervezet fontos szerepet játszik az Egyesült Államokban a pénzügyi beszámolás átláthatóságát, pontosságát és következetességét elősegítő számviteli standardok kialakításában.