Üzlettulajdonosként vagy könyvelőként elengedhetetlen, hogy nyomon kövesse az összes pénzügyi tranzakciót, és gondoskodjon arról, hogy minden pontosan szerepeljen a könyvelésben. A könyvelés egyik legkritikusabb szempontja a korrekciós tételek, amelyek segítenek biztosítani, hogy a pénzügyi kimutatások a vállalat tényleges pénzügyi helyzetét tükrözzék. Az egyik ilyen, gyakran figyelmen kívül hagyott korrekciós tétel a fel nem használt készletekre vonatkozó tétel.
A fel nem használt készletek olyan anyagok, amelyeket a vállalkozásban való felhasználásra vásároltak, de még nem használtak fel. Ezek közé tartozhatnak irodaszerek, tisztítószerek, vagy akár a gyártáshoz szükséges nyersanyagok is. Bár a fel nem használt készletek nem tűnnek jelentős problémának, hatással lehetnek a vállalat pénzügyi kimutatásaira, ha nem megfelelően számolják el őket.
Amikor egy vállalkozás készleteket vásárol, a költségeket kezdetben eszközként könyvelik el a mérlegben. A készletek felhasználásával azonban a készletek költsége fokozatosan átkerül a mérlegből az eredménykimutatásba költségként. Ha az elszámolási időszak végén néhány készlet fel nem használt marad, akkor ezen készletek költségének egy részét költségként át kell vezetni az eredménykimutatásba.
A fel nem használt készletek elszámolásához az elszámolási időszak végén korrekciós könyvelést kell végezni. A könyvelés egy költségszámla megterhelését és a készleteszközök eszközszámla jóváírását foglalja magában. A költségszámla megterhelésének összege az időszak során felhasznált készletek becsült mennyisége lesz, a vállalat múltbeli felhasználási arányai alapján.
Fontos megjegyezni, hogy a fel nem használt készletek korrekciós könyvelése nem egyszeri könyvelés, hanem minden elszámolási időszak végén el kell végezni. E bejegyzés elmulasztása pontatlan pénzügyi kimutatásokat eredményezhet, ami helytelen pénzügyi döntésekhez vezethet.
Összefoglalva, a korrekciós tételek elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat pénzügyi helyzetét. A fel nem használt készletekre vonatkozó bejegyzés egy fontos kiigazítás, amelyet minden elszámolási időszak végén el kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi kimutatások pontosak legyenek. Üzlettulajdonosként vagy könyvelőként létfontosságú, hogy megértse a korrekciós tételek fontosságát, és meggyőződjön arról, hogy azokat megfelelően rögzítik a könyvekben.
A készletekre vonatkozó korrekciós tétel rögzítése magában foglalja a mérleg és az eredménykimutatás számláinak frissítését, hogy pontosan tükrözze az időszak végén fennmaradó készletek mennyiségét.
A helyesbítés rögzítéséhez a következő lépéseket lehet megtenni:
1. Határozza meg a készletkészlet kezdeti egyenlegét az időszak elején.
2. Jegyezze fel az időszak során történt összes készletbeszerzést a készletszámlán.
3. Az időszak végén számolja össze a megmaradt készleteket, és határozza meg a készletek értékét.
4. Számítsa ki az időszak során felhasznált készletek költségét úgy, hogy az időszak végén készleten lévő készleteket kivonja az időszak során vásárolt összes készletből.
5. Vezessen be egy helyesbítő könyvelést a készletszámla és a készletkiadás számla módosítására. Ha az időszak során felhasznált készletek költsége kisebb, mint a készletkiadásban elszámolt összeg, a kiigazítás a készletkiadás terhére és a készletek javára történik. Ha az időszak során felhasznált készletek költsége nagyobb, mint a készletkiadásban elszámolt összeg, akkor a kiigazítás a készletkiadás terhelése és a készletkiadás jóváírása lesz.
6. A készletszámla és a készletkiadás számla módosított egyenlegei megjelennek a pénzügyi kimutatásokban.
Fontos a készleten lévő készletek mennyiségének pontos nyilvántartása annak érdekében, hogy a vállalat pénzügyi kimutatásai pontos képet adjanak a vállalat pénzügyi helyzetéről.
Igen, a fel nem használt készletek előre fizetett kiadásnak tekinthetők. Az előre fizetett kiadás olyan kiadás, amelyért előre fizettek, de a kiadás haszna egy későbbi elszámolási időszakban fog befolyni. Ha egy vállalat előre vásárol készleteket, akkor a készletek költsége a felhasználásukig előre fizetett kiadásnak minősül.
Például, ha egy vállalat 1000 dollárért vásárol irodaszereket, és csak 500 dollár értékben használja fel ezeket a készleteket a folyó elszámolási időszakban, akkor a fennmaradó 500 dollár értékű készleteket előre kifizetett kiadásnak kell tekinteni. Az 500 USD-t eszközként tartanák nyilván a mérlegben mindaddig, amíg a készleteket el nem használják, és ekkor azok költségként kerülnek elszámolásra.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden fel nem használt készlet minősül előre fizetett költségnek. Ha a készletek elavultnak vagy már nem hasznosnak minősülnek, akkor nem számítanak előre fizetett költségnek. Továbbá, ha a készleteket hitelre vásárolták, és nem fizették ki előre, akkor nem minősülnek előre fizetett költségnek.
A pénzzel és az adóssággal összefüggésben a készletek kiigazítása a központi bank által a gazdaságban forgalomban lévő pénzmennyiség kezelése érdekében tett intézkedésekre utal. A készletek kiigazításának célja az árstabilitás fenntartása és a gazdasági növekedés támogatása a hitelkínálat és a kamatszint befolyásolásával.
A központi bankoknak számos eszköz áll rendelkezésükre a kínálat kiigazítására, többek között:
1. Nyílt piaci műveletek: Ennek során állampapírokat vásárolnak vagy adnak el a nyílt piacon, hogy növeljék vagy csökkentsék a forgalomban lévő pénzmennyiséget. Az állampapírok vásárlásával a központi bank pénzt juttat a gazdaságba, míg az értékpapírok eladásával pénzt von ki a forgalomból.
2. Tartalékkövetelmények: A központi bankok megkövetelik a kereskedelmi bankoktól, hogy betéteik bizonyos százalékát tartalékként tartsák. Ennek a tartalékkövetelménynek a növelésével vagy csökkentésével a központi bank befolyásolni tudja a bankok által kihelyezhető pénzmennyiséget.
3. Diszkontráta: A diszkontráta az a kamatláb, amelyet a kereskedelmi bankok fizetnek, ha pénzt vesznek fel a központi banktól. Ennek a kamatlábnak a növelésével vagy csökkentésével a központi bank befolyásolni tudja a kereskedelmi bankok hitelfelvételi költségeit, ami viszont befolyásolja a fogyasztók és a vállalkozások számára rendelkezésre álló hitelek összegét.
4. Forward guidance: A központi banknak a jövőbeli politikai szándékairól szóló kommunikációjára utal. Azzal, hogy a központi bank egyértelmű iránymutatást ad jövőbeli intézkedéseiről, befolyásolhatja a várakozásokat és alakíthatja a piaci magatartást.
Összefoglalva, a kínálat kiigazítása számos olyan eszközt és stratégiát foglal magában, amelyeket a központi bank a forgalomban lévő pénz mennyiségének kezelésére és a gazdasági tevékenység befolyásolására használhat. Ezen eszközök célja az árstabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés támogatása és a pénzügyi stabilitás elősegítése.