A felkészültség művészete: A katasztrófa-helyreállítási terv és az üzletmenet-folytonossági terv közötti különbség megértése


A mai rohanó üzleti világban fontos, hogy legyen egy terv arra az esetre, ha váratlan helyzetek állnának elő, amelyek megzavarhatják a működést. Két általánosan használt terv a katasztrófa helyreállítási terv (DRP) és az üzletmenet-folytonossági terv (BCP). Bár mindkettő célja az üzletmenet folytonosságának biztosítása előre nem látható körülmények esetén, alkalmazási körük és megközelítésük különbözik egymástól.

A DRP olyan eljárások összessége, amelyeket az üzleti működésben bekövetkező jelentős zavarok utáni helyreállításra terveztek. A katasztrófa bekövetkezése után a kritikus rendszerek, alkalmazások és adatok helyreállítására összpontosít. A DRP célja, hogy minimalizálja a katasztrófa üzleti tevékenységre gyakorolt hatását, és a lehető leggyorsabban helyreállítsa a működést. Ez a terv jellemzően az adatmentésre és -helyreállításra, a rendszer helyreállítására és az alternatív infrastruktúrára vonatkozó folyamatokat tartalmazza.

Ezzel szemben a BCP egy szélesebb körű terv, amelynek célja az üzlet folyamatos működésének biztosítása egy zavaró esemény alatt és után. Nemcsak a helyreállítás technikai szempontjait veszi figyelembe, hanem az üzleti működés fenntartásához szükséges embereket, folyamatokat és létesítményeket is. A BCP célja, hogy a lehető legkisebbre csökkentse a zavarnak az üzletre és az érdekelt felekre, köztük az ügyfelekre és a munkavállalókra gyakorolt hatását. Ez a terv jellemzően a vészhelyzet kezelésére, a válságkommunikációra és az alternatív munkarendre vonatkozó folyamatokat tartalmazza.

Bár mindkét terv fontos, a fő különbség közöttük a fókuszukban van. A DRP reaktív, a katasztrófa bekövetkezése utáni helyreállításra összpontosít, míg a BCP proaktív, a katasztrófa bekövetkezése előtti megelőzésre és felkészülésre összpontosít. A DRP a BCP egy alcsoportja, mivel csak a helyreállítás technikai szempontjaival foglalkozik, míg a BCP holisztikusabb megközelítést alkalmaz az üzleti műveletek folytonosságának biztosítása érdekében.

Összefoglalva, egy DRP és egy BCP megléte segíthet a vállalkozásoknak a zavaró események hatásainak enyhítésében. A DRP alapvető fontosságú a kritikus rendszerek és adatok katasztrófa utáni helyreállításához, míg a BCP kritikus fontosságú az üzlet folyamatos működésének biztosításához egy zavaró esemény alatt és után. Fontos megjegyezni, hogy ezek a tervek élő dokumentumok, amelyeket rendszeresen felül kell vizsgálni és frissíteni kell, hogy a fejlődő fenyegetésekkel és technológiákkal szemben is relevánsak és hatékonyak maradjanak.

FAQ
Az üzletmenet-folytonosság a katasztrófa utáni helyreállítás új neve?

Nem, az üzletmenet-folytonosság és a katasztrófa utáni helyreállítás nem ugyanaz. Bár mindkét fogalom annak biztosításához kapcsolódik, hogy egy vállalkozás váratlan zavar esetén is folytatni tudja működését, a fókuszuk és céljaik eltérőek.

A katasztrófa utáni helyreállítás egy reaktív megközelítés a zavarok kezelésére. Olyan tervek és eljárások kidolgozását foglalja magában, amelyekkel bizonyos események, például természeti katasztrófák, kibertámadások vagy áramkimaradások után helyreállítható a rendszer. A katasztrófa utáni helyreállítás célja a zavarok hatásának minimalizálása és a normál működés lehető leggyorsabb helyreállítása.

Az üzletmenet-folytonosság ezzel szemben egy olyan proaktív megközelítés, amely biztosítja, hogy egy vállalkozás még zavarok esetén is folytatni tudja működését. Átfogó tervezést és kockázatkezelést foglal magában a potenciális veszélyek azonosítása és az azok mérséklésére irányuló stratégiák kidolgozása érdekében. Az üzletmenet-folytonosság célja a kritikus üzleti funkciók fenntartása és a zavarok érintettekre gyakorolt hatásának minimalizálása.

Bár a katasztrófa utáni helyreállítás az üzletmenet-folytonossági tervezés fontos eleme, ez csak egy része a nagyobb stratégiának. Az üzletmenet-folytonossági tervezés a lehetséges zavarok szélesebb körét veszi figyelembe, és olyan intézkedéseket tartalmaz, mint a redundáns rendszerek, a tartalék adatközpontok és a kommunikációs tervek, amelyek biztosítják, hogy az üzleti tevékenység különböző körülmények között is folytatódhasson.

Összefoglalva, bár mindkét koncepció kapcsolódik annak biztosításához, hogy az üzleti működés fennmaradhasson a zavarokkal szemben, az üzletmenet-folytonosság egy szélesebb körű és proaktívabb megközelítés, amely egy nagyobb stratégia részeként magában foglalja a katasztrófa utáni helyreállítási tervezést is.

Mi a BCP három fázisa?

Az üzletmenet-folytonossági tervezés (BCP) egy olyan folyamat, amely segít a szervezeteknek felkészülni a működésükben bekövetkező lehetséges zavarokra és helyreállni azokból. A folyamat jellemzően három fő fázist foglal magában:

1. Tervezési szakasz: Ez a fázis a szervezet működését érintő potenciális kockázatok és fenyegetések azonosítását és azok lehetséges hatásainak felmérését foglalja magában. A szervezet ezután átfogó tervet dolgoz ki annak érdekében, hogy minimalizálja e zavarok üzleti tevékenységre gyakorolt hatását. Ez magában foglalja a kritikus üzleti funkciók és folyamatok azonosítását, a zavarokra való reagálásra vonatkozó eljárások kialakítását, valamint a terv végrehajtásáért felelős személyzet azonosítását és képzését.

2. Végrehajtási szakasz: A terv kidolgozását követően a szervezet végrehajtja azt az eljárások és folyamatok bevezetésével. Ez magában foglalja a kommunikációs protokollok kialakítását, a terv tesztelését és annak biztosítását, hogy minden szükséges erőforrás rendelkezésre álljon.

3. Karbantartási szakasz: Az üzletmenet-folytonossági tervezés folyamatos folyamat, és a szervezetnek folyamatosan felül kell vizsgálnia és frissítenie kell a tervét annak biztosítása érdekében, hogy az továbbra is hatékony maradjon. Ez magában foglalja a rendszeres képzések és tesztelési gyakorlatok elvégzését, a terv aktualizálását az üzleti vagy külső környezetben bekövetkezett változások tükrözése érdekében, valamint annak biztosítását, hogy a személyzet minden tagja tisztában legyen szerepével és felelősségével egy esetleges zavar esetén.

E három fázis követésével a szervezetek hatékony BCP-ket dolgozhatnak ki, amelyek segítségével felkészülhetnek a működésükben bekövetkező zavarokra, és reagálhatnak azokra, lehetővé téve számukra, hogy továbbra is kritikus szolgáltatásokat és termékeket nyújtsanak ügyfeleiknek.