A könyvelés olyan terület, amely nagyfokú pontosságot és odafigyelést igényel. A könyvelésben elkövetett bármilyen hiba súlyos pénzügyi következményekkel járhat egy vállalkozás számára. A felső könyvelési tételek a könyvelési folyamat alapvető fontosságú elemei, amelyek segítenek biztosítani, hogy a pénzügyi kimutatások pontosak és teljesek legyenek.
A felülről történő könyvelés olyan naplóbejegyzés, amely a szokásos számviteli cikluson kívül történik. Általában a pénzügyi időszak végén készül, hogy kiigazítsa a számviteli nyilvántartást olyan tranzakciók vagy események miatt, amelyeket a szokásos üzletmenet során nem rögzítettek. Ezeket a bejegyzéseket jellemzően a könyvelési osztály vagy egy külön könyvelői csoport végzi, amely az ilyen típusú munkára specializálódott.
A felső tételek használhatók a hibák kijavítására, az elhatárolások vagy halasztások kiigazítására és a szokatlan tranzakciók rögzítésére. Például, ha egy vállalat év végén nagy összegű kifizetést kap egy ügyféltől olyan szolgáltatásokért, amelyeket a következő évben fog nyújtani, akkor a bevétel tárgyévben történő elszámolásához szükség lehet egy felülről történő bejegyzésre. Ez a bejegyzés biztosítja, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat adott évi bevételeit.
A felülről történő könyvelés másik felhasználási módja a szokásos üzletmenet során elkövetett hibák kijavítása. Például, ha egy tranzakciót rossz számlán vagy rossz összeggel rögzítettek, a hiba kijavítására egy felülről történő könyvelés használható. Ez a bejegyzés biztosítja, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat valós pénzügyi helyzetét és teljesítményét.
Összefoglalva, a felső tételek a számviteli folyamat fontos elemei. Segítenek biztosítani, hogy a pénzügyi kimutatások pontosak és teljesek legyenek, és felhasználhatók a hibák kijavítására, az elhatárolások vagy halasztások kiigazítására, valamint a szokatlan tranzakciók rögzítésére. A számviteli szakembereknek tisztában kell lenniük ezzel a folyamattal, és biztosítaniuk kell, hogy az összes felső könyvelési tétel pontosan és időben készüljön el, hogy elkerüljék a vállalkozásra gyakorolt negatív pénzügyi következményeket.
A felülről történő korrekció egy olyan könyvelési tétel, amelyet a számviteli időszak végén végeznek el bizonyos számlák vagy tranzakciók kiigazítására, amelyeket az adott időszakban nem megfelelően rögzítettek vagy vezettek be. Ezeket a kiigazításokat általában a vezetőség vagy a számviteli csoport végzi annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat pénzügyi helyzetét és teljesítményét.
A legfelsőbb korrekciók közé tartozhat a számlaegyenlegek hibáinak kijavítása, a tranzakciók egyik számláról a másikra történő átsorolása, az elhatárolások vagy halasztások kiigazítása, vagy bármely más szükséges, a könyvekben nem tükröződő korrekció elvégzése. Ezeket a kiigazításokat egy külön papírlapon vagy egy külön fájlban, az úgynevezett „topside” naplóban végzik el, majd beépítik a vállalat pénzügyi kimutatásaiba.
A felülről történő kiigazítások célja, hogy teljes és pontos képet adjanak a vállalat pénzügyi helyzetéről és teljesítményéről, valamint hogy biztosítsák az általánosan elfogadott számviteli elveknek (GAAP) vagy a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (IFRS) való megfelelést. E kiigazítások nélkül a pénzügyi kimutatások hiányosak vagy pontatlanok lehetnek, ami a vezetés vagy az érdekeltek által hozott helytelen döntésekhez vezethet.
A számvitelben a főkönyv (GL) egy olyan nyilvántartási rendszer, amely egy vállalkozás összes pénzügyi tranzakcióját nyomon követi és karbantartja. A főkönyvi tételek azok a naplóbejegyzések, amelyek ezeket a pénzügyi tranzakciókat rögzítik a főkönyvben.
A főkönyvi bejegyzéseknek három fő típusa van:
1. Kiigazító tételek: Ezeket a bejegyzéseket a számviteli időszak végén végzik a számlaegyenlegek kiigazítására és annak biztosítására, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat pénzügyi helyzetét. A korrekciós tételek közé tartoznak például az értékcsökkenés, az aktív időbeli elhatárolások és a passzív időbeli elhatárolások.
2. Lezáró tételek: Ezeket a bejegyzéseket a számviteli időszak végén végzik, hogy az ideiglenes számlák (például bevételi és kiadási számlák) egyenlegét átvezetik az eredménytartalék számlára. Ez a folyamat az ideiglenes számlákat nullára állítja vissza a következő elszámolási időszakra.
3. Visszavezető tételek: Ezeket a bejegyzéseket a számviteli időszak elején kell elvégezni, hogy az előző időszakban elvégzett bizonyos korrekciós tételek hatásait visszafordítsák. A visszafordító tételeket a számviteli folyamat egyszerűsítésére és racionalizálására használják, valamint annak biztosítására, hogy az aktuális időszak pénzügyi kimutatásai pontosak legyenek.
Összességében a főkönyvi könyvelési tételek a számviteli folyamat lényeges részét képezik, mivel segítenek nyomon követni az összes pénzügyi tranzakciót, és biztosítják, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat pénzügyi helyzetét.
A könyvelésben számos gyakori bejegyzés létezik, amelyeket a pénzügyi tranzakciók nyomon követése érdekében végeznek. A leggyakoribb könyvelési tételek közé tartoznak a következők:
1. Értékesítés: Amikor egy értékesítés történik, a bevételt jóváírásként könyvelik az értékesítési számlán, és ennek megfelelő terhelési könyvelést végeznek a pénzforgalmi vagy a követelésszámlán.
2. Vásárlások: Vásárláskor a költséget a beszerzési számlán terhelő tételként könyvelik, és a megfelelő jóváírást a pénzforgalmi vagy a szállítói számlán.
3. Költségek: Amikor kiadás merül fel, a költséget a megfelelő költségszámlán terhelő tételként könyvelik, és a megfelelő jóváírást a pénzforgalmi vagy a szállítói számlán.
4. Kifizetések: Kifizetéskor a pénzforgalmi számla megterhelésre, a szállítói számla pedig jóváírásra kerül.
5. Bevételek: Amikor egy bizonylat beérkezik, a pénzforgalmi számla jóváírásra kerül, a követelések számlája pedig megterhelésre kerül.
6. Értékcsökkenés: Amikor egy tárgyi eszközt vásárolnak, a bekerülési értéket a tárgyi eszköz számlán terhelő tételként könyvelik, és ennek megfelelő jóváírást hajtanak végre a pénzforgalmi vagy a szállítói számlán. Idővel az eszköz értéke az elhasználódás miatt csökken, és ezt az értékcsökkenést az értékcsökkenési költség számlán terhelő tételként könyvelik, a megfelelő jóváírást pedig a halmozott értékcsökkenési számlán.
Ez csak néhány példa a gyakori könyvelési tételekre. A konkrét könyvelési tételek a vállalkozás jellegétől és az előforduló tranzakciók típusától függnek. A vállalkozás pénzügyi egészségének biztosítása érdekében fontos a pontos és naprakész nyilvántartások vezetése.