A tényleges órabér kiszámítása alapvető lépés a jövedelem megértéséhez és a fizetés maximalizálásához. A tényleges órabér az az összeg, amelyet óránként keres, miután az adókat, levonásokat és juttatásokat kivették belőle. Ez a szám pontos képet ad arról, hogy ténylegesen mennyi pénzt visz haza egy ledolgozott óránként. Ebben az útmutatóban elmagyarázzuk, hogyan kell kiszámítani a tényleges órabérét.
Először is meg kell határoznia a bruttó bérét. A bruttó bér az Ön teljes keresete, mielőtt bármilyen levonást levonnának belőle. A bruttó bérének kiszámításához egyszerűen szorozza meg órabérét a ledolgozott órák számával. Ha például óránként 20 dollárt keres, és 40 órát dolgozik, a bruttó fizetése 800 dollár lesz.
Ezután le kell vonnia a bruttó fizetéséből az adózás előtti levonásokat. Az adózás előtti levonások olyan juttatások, amelyeket még az adók kiszámítása előtt levesznek a fizetéséből. Az adózás előtti levonások közé tartoznak például az egészségbiztosítási díjak, a nyugdíjjárulékok és a rugalmas kiadási számlák. Az adózás előtti levonások kiszámításához adja össze az említett juttatásokra a fizetéséből levont teljes összeget.
Az adózás előtti levonások után kell kiszámítania a szövetségi és állami adókat. A munkáltatója a W-4 nyomtatvány alapján vonja le az adókat a fizetéséből. A visszatartott adók összege az Ön jövedelmétől, bejelentési státuszától és a juttatások számától függ. Szövetségi és állami adójának kiszámításához használjon adókalkulátort, vagy forduljon adószakértőhöz.
Végül le kell vonnia a fizetéséből az adózás utáni levonásokat. Az adózás utáni levonások olyan juttatások, amelyeket az adók kiszámítása után vonnak le a fizetéséből. Az adózás utáni levonások közé tartoznak például a gyermektartásdíj-kifizetések, a bérlefoglalás és a jótékonysági adományok. Az adózás utáni levonások kiszámításához adja össze az ilyen juttatásokra a fizetéséből levont teljes összeget.
Miután minden szükséges összeget levont a bruttó fizetéséből, megkapja a nettó fizetését. A nettó fizetése az az összeg, amelyet az adók, levonások és juttatások levonása után ténylegesen hazavisz. A tényleges órabérének kiszámításához ossza el a nettó fizetését a ledolgozott órák számával. Például, ha a nettó fizetése 640 $, és 40 órát dolgozott, akkor a tényleges órabér 16 $.
A tényleges órabér kiszámítása fontos lépés a jövedelmének megértésében és a fizetése maximalizálásában. A tényleges órabérének ismeretében megalapozott döntéseket hozhat a pénzügyeivel kapcsolatban, és ennek megfelelően költségvetést készíthet. Ne feledje, hogy minden alkalommal, amikor megváltozik a fizetése, például amikor fizetésemelést kap vagy megváltoznak a juttatásai, újra ki kell számolnia a tényleges órabérét.
Az órabér kiszámítása a következő lépésekből áll:
1. Határozza meg a munkavállaló órabérét.
2. Jegyezze fel a munkavállaló által a bérfizetési időszakban ledolgozott összes óraszámot.
3. A bruttó bér kiszámításához szorozza meg az órabér mértékét a munkavállaló által ledolgozott összes óraszámmal.
4. Az adóköteles jövedelem kiszámításához vonja le a bruttó bérből az adózás előtti levonásokat, például a nyugdíjjárulékokat vagy az egészségbiztosítási díjakat.
5. Számítsa ki a munkavállaló adóköteles jövedelméből visszatartott szövetségi, állami és helyi adókat a munkavállaló W-4 nyomtatványa, valamint az IRS és az állami/helyi adóhatóságok által megadott adótáblázatok alapján.
6. Vonja le az adózás előtti levonások és a visszatartott adók teljes összegét a bruttó fizetésből, hogy kiszámítsa a munkavállaló által kapott nettó fizetést.
Fontos az órabér pontos kiszámítása annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalókat pontosan és időben fizessék ki, valamint a szövetségi, állami és helyi adótörvényeknek és előírásoknak való megfelelés érdekében. Sok vállalkozás használ automatizált bérszámfejtő szoftvert a folyamat egyszerűsítése és a hibakockázat csökkentése érdekében.
A tényleges bérhányad az a tényleges összeg, amelyet egy munkavállaló óránként keres, miután figyelembe vette a kompenzációs csomag minden szempontját, beleértve a juttatásokat, bónuszokat és minden egyéb kiegészítő jövedelmet. Más szóval, ez a teljes díjazás osztva a ledolgozott órák teljes számával.
Például, ha egy munkavállaló évi 50 000 dolláros fizetést kap, 5000 dolláros bónuszban részesül, és 5000 dollár értékű egészségbiztosítási juttatásokkal rendelkezik, akkor a teljes kompenzáció 60 000 dollár. Ha a munkavállaló 2000 órát dolgozik egy évben, a tényleges bérezés 30 $/óra lenne.
A tényleges bérhányad fontos fogalom a számvitelben és a könyvelésben, mert segít a vállalatoknak és a munkavállalóknak megérteni a foglalkoztatás valódi költségeit, és pontosan tervezni a munkaerőköltségeket. Hasznos továbbá az állásajánlatok értékelésénél és a bér- vagy kompenzációs csomagok tárgyalásánál is.
A tényleges munkaidő kiszámításához először is meg kell határoznia, hogy egy munkavállaló várhatóan összesen hány órát dolgozik egy adott időszakban. Például, ha egy munkavállaló várhatóan napi 8 órát dolgozik a hét 5 napján, akkor a teljes várható munkaideje a héten 40 óra.
Ezután ki kell számítani a munkavállaló által az adott időszakban ténylegesen ledolgozott órákat. Ezt úgy lehet elvégezni, hogy a munkavállaló által a munkahelyén töltött összes órából levonjuk a szüneteket, ebédidőt vagy egyéb nem munkaidős órákat. Ha például a munkavállaló minden nap 1 órás ebédszünetet tart, akkor a tényleges napi munkaidő 7 óra.
Miután meghatározta a napi tényleges munkaórákat, összeadhatja azokat a hétre vonatkozóan, hogy megkapja az adott időszak teljes tényleges munkaidejét. Példánkban a teljes heti tényleges munkaidő 35 óra (5 nap x 7 óra naponta).
A tényleges munkaórák kiszámításához meg kell határoznia, hogy a teljes várható munkaidő hány százalékát dolgozták le ténylegesen. Ezt úgy lehet megtenni, hogy az összes tényleges munkaórát elosztjuk az összes várható munkaórával, és megszorozzuk 100-zal. Példánkban a heti tényleges munkaidő 87,5% (35 tényleges óra ÷ 40 várható óra x 100). Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a várt munkaórák 87,5%-át ténylegesen ledolgozta.
A tényleges munkaórák kiszámítása fontos mérőszám a vállalkozások számára, mivel segít meghatározni, hogy a munkavállalók mennyire produktívak, és hogy elérik-e a kitűzött célokat. Arra is használható, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol az alkalmazottaknak további támogatásra vagy képzésre lehet szükségük hatékonyságuk javítása érdekében.