A forgalmiadó-bevallás a vállalkozás működtetésének fontos szempontja, és elengedhetetlen, hogy megértse a forgalmiadó-bevallás különböző módszereit. A két legelterjedtebb módszer a pénzforgalmi szemléletű és az eredményszemléletű. Mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, és fontos, hogy megértse, melyik módszer a legjobb az Ön vállalkozása számára.
A készpénzalapú jelentés a két módszer közül az egyszerűbb. Ennél a módszernél csak akkor számol el forgalmi adót, amikor a vevőtől megkapja a fizetést. Ez azt jelenti, hogy nem kell aggódnia a még ki nem fizetett értékesítések forgalmi adójának bejelentése miatt. A készpénzalapú jelentéstételt gyakran alkalmazzák a kisvállalkozások és a korlátozott könyvelési erőforrásokkal rendelkezők, mivel könnyebben kezelhető.
Az eredményszemléletű jelentés egy kicsit bonyolultabb, mint a pénzforgalmi szemléletű jelentés. Ennél a módszernél a forgalmi adót akkor jelenti, amikor az értékesítés megtörténik, függetlenül attól, hogy megkapta-e már a fizetést vagy sem. Ez azt jelenti, hogy a még ki nem fizetett értékesítések után is be kell jelentenie a forgalmi adót. Ezt a módszert gyakran alkalmazzák a nagyobb vállalkozások vagy azok, amelyeknek követniük kell az általánosan elfogadott számviteli elveket (GAAP).
Annak eldöntése, hogy melyik módszer a megfelelő az Ön vállalkozása számára, számos tényezőtől függ. Ha Ön kisvállalkozás, korlátozott könyvelési erőforrásokkal, akkor a pénzforgalmi szemléletű beszámolás lehet a legjobb megoldás az Ön számára. Ha azonban nagyobb vállalkozásról van szó, amelynek követnie kell a GAAP-ot, akkor az eredményszemléletű beszámolásra lehet szükség.
Fontos azt is figyelembe venni, hogy milyen típusú vállalkozással rendelkezik. Ha például olyan termékeket vagy szolgáltatásokat értékesít, amelyekért jellemzően a vásárláskor fizetnek, a pénzforgalmi szemléletű beszámolás jól működhet az Ön számára. Ha azonban termékeket vagy szolgáltatásokat hitelre értékesít, akkor az eredményszemléletű beszámolóra lehet szükség.
Összefoglalva, a forgalmiadó-beszámítás különböző módszereinek megértése kulcsfontosságú minden vállalkozó számára. Akár a pénzforgalmi szemléletű, akár az eredményszemléletű adóbevallást választja, fontos, hogy következetes maradjon a bevallási módszerrel és pontos nyilvántartást vezessen. Ezzel elkerülheti a büntetéseket, és biztosíthatja, hogy vállalkozása megfeleljen a forgalmi adóra vonatkozó előírásoknak.
Általában az adókat vagy pénzforgalmi alapon, vagy eredményszemléletben jelentik. A pénzforgalmi szemléletű könyvelés a bevételeket és a kiadásokat a tényleges bevételezés, illetve kifizetés időpontjában mutatja ki. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás decemberben kap fizetést egy értékesítésért, a bevételt decemberben számolja el, még akkor is, ha az értékesítés novemberben történt.
Hasonlóképpen, a ráfordításokat akkor számolják el, amikor kifizetésre kerülnek. Például, ha egy vállalkozás a novemberi bérleti díjat decemberben fizeti ki, a ráfordítást decemberben számolja el, még akkor is, ha a bérleti díj novemberre szólt.
Ami az adózást illeti, a legtöbb kisvállalkozás készpénzalapon számolhat el. Ez azt jelenti, hogy a bevételt akkor jelentik, amikor ténylegesen beérkezik, a kiadásokat pedig akkor, amikor ténylegesen kifizetésre kerülnek. A nagyobb vállalkozások azonban kötelesek lehetnek az eredményszemléletű elszámolásra, amely a bevételeket és a kiadásokat akkor mutatja ki, amikor azok keletkeznek vagy felmerülnek, függetlenül attól, hogy a pénz ténylegesen mikor cserél gazdát.
Fontos megjegyezni, hogy bizonyos típusú bevételekre és kiadásokra eltérő adóbevallási szabályok vonatkozhatnak. Például a tőkenyereségeket és -veszteségeket más alapon lehet jelenteni, mint a szokásos bevételeket és kiadásokat. Ezenkívül bizonyos adójóváírásoknak és levonásoknak saját jelentési szabályaik lehetnek.
Összességében az, hogy az adóbevallás a pénzforgalmi vagy az eredményszemléletű alapon történik-e, a vállalkozás méretétől és típusától, valamint az adott iparágra és telephelyre vonatkozó egyedi szabályoktól és előírásoktól függ.
A forgalmi adót jellemzően a pénztárkönyvben külön soron vagy számlán tartják nyilván. Amikor egy vállalkozás olyan értékesítést végez, amely forgalmiadó-köteles, az értékesítés teljes összegét az értékesítési számla terhére és a követelések vagy a pénzforgalmi számla javára könyvelik, attól függően, hogy az értékesítés hitelre vagy készpénzben történt.
Ezen túlmenően az értékesítés után beszedett forgalmi adó összegét egy külön számlán, például a fizetendő forgalmi adó számlán kell nyilvántartani. Ezt a számlát jóváírják a beszedett forgalmi adó összegével, majd később megterhelik, amikor a vállalkozás átutalja a forgalmi adót az illetékes adóhatóságnak.
Fontos, hogy a vállalkozások pontosan rögzítsék a forgalmi adót a pénztárkönyvükben, mivel ezt az információt használják az adóbevallások elkészítéséhez és az adótörvények betartásának biztosításához. A forgalmi adó megfelelő nyilvántartásának elmulasztása az adóhatóságok által kiszabott büntetéseket és bírságokat vonhat maga után.
Annak eldöntése, hogy a 1099-es számla készpénzben vagy eredményszemléletben kerüljön-e kiállításra, a kifizető által alkalmazott számviteli módszertől függ. Az általános szabály az, hogy a 1099-es számlát a kifizető által alkalmazott számviteli módszer alapján kell kiállítani.
A pénzforgalmi szemléletű elszámolás a bevételt és a kiadást akkor mutatja ki, amikor a készpénz beérkezik, illetve kifizetésre kerül. A pénzforgalmi szemlélet szerint a 1099-es számlát a naptári év során teljesített kifizetésekről kell kiállítani, függetlenül attól, hogy az árukat vagy szolgáltatásokat ténylegesen mikor nyújtották.
Az eredményszemléletű számvitel a bevételeket és a ráfordításokat akkor számolja el, amikor azok keletkeztek, függetlenül attól, hogy a készpénz ténylegesen mikor érkezett meg, illetve mikor került kifizetésre. Az eredményszemléletű elszámolás alapján 1099-es számlát kell kiállítani a naptári év során felmerült kiadásokról, függetlenül attól, hogy azokat mikor fizették ki ténylegesen.
Fontos megjegyezni, hogy az IRS megköveteli a vállalkozásoktól, hogy évről évre következetes számviteli módszert alkalmazzanak. Ezért ha egy vállalkozás megváltoztatja a számviteli módszerét, az IRS jóváhagyását kell kérnie, és adóbevallásában megfelelő kiigazításokat kell végrehajtania.
Összefoglalva, az, hogy a 1099-es számlát pénzforgalmi vagy eredményszemléletű alapon kell-e kibocsátani, a kifizető által alkalmazott számviteli módszertől függ. Fontos, hogy a vállalkozások évről évre következetes számviteli módszert alkalmazzanak, és a számviteli módszer megváltoztatása esetén szükség szerint módosítsák adóbevallásukat.