A mérleg egy olyan pénzügyi kimutatás, amely összefoglalja a vállalat eszközeit, kötelezettségeit és saját tőkéjét egy adott időpontban. Pillanatképként szolgál egy vállalkozás pénzügyi helyzetéről, és betekintést nyújt annak pénzügyi állapotába. Bár mind a nyereségérdekelt, mind a nem nyereségérdekelt szervezetek mérleget készítenek, a különbség a céljaikban és a működésük módjában rejlik.
A nyereségorientált szervezetek célja, hogy nyereséget termeljenek részvényeseik számára, míg a nonprofit szervezetek egy adott küldetés vagy cél szolgálatára összpontosítanak. Ennek eredményeképpen egy for-profit vállalat mérlege másképp épül fel, mint egy nonprofit szervezeté.
Az egyik jelentős különbség a kettő között a saját tőkéjük nyilvántartásának módjában rejlik. A nyereségérdekelt szervezeteknek vannak részvényesei, akik befektetnek a vállalatba, és a befektetésük megtérülését saját tőkeként tartják nyilván. Ezzel szemben a nonprofit szervezeteknek nincsenek részvényeseik, és a működésükből származó bármilyen többletet nettó eszközként vagy alapegyenlegként tartanak nyilván.
Egy másik különbség a bevételek és kiadások kezelése. A nyereségorientált vállalatok a bevételeket és a kiadásokat a nettó jövedelmük vagy nyereségük meghatározásához könyvelik. Ezzel szemben a nonprofit szervezetek a bevételeket és kiadásokat a nettó vagyonuk vagy alapegyenlegük meghatározásához könyvelik. Mivel a nonprofit szervezetek nem nyereségtermelésre törekszenek, középpontjukban a küldetésük vagy céljuk elérése áll. Ezért a bevételeket és kiadásokat a funkcionális besorolásuk alapján könyvelik, mint például a programköltségek, az irányítási és általános költségek, valamint az adománygyűjtési költségek.
Végül, a mérleg bemutatása különbözik a nyereségorientált és a nem nyereségorientált szervezetek esetében. A nyereségérdekelt vállalatok jellemzően függőleges formátumban mutatják be mérlegüket, ahol először az eszközök, majd a kötelezettségek és a saját tőke szerepelnek. Ezzel szemben a nonprofit szervezetek vízszintes formátumban mutatják be mérlegüket, ahol a bal oldalon az eszközök, a jobb oldalon pedig a kötelezettségek és a nettó eszközök szerepelnek.
Összefoglalva, bár mind a nyereségérdekelt, mind a nem nyereségérdekelt szervezetek mérleget készítenek, céljaik, a saját tőke kezelése, a bevételek és kiadások elszámolása, valamint a bemutatási forma tekintetében különböznek egymástól. E különbségek megértése elengedhetetlen e szervezetek pénzügyi kimutatásainak elemzéséhez és a megalapozott döntések meghozatalához.
A for-profit és a nonprofit számvitel közötti elsődleges különbségek a céljaikban és a beszámolási követelményekben rejlenek. A for-profit szervezetek a nyereségtermelésre és a részvényesi érték maximalizálására összpontosítanak, míg a nonprofit szervezetek küldetésorientáltak, és egy meghatározott cél vagy ügy szolgálatának céljával működnek.
A nyereségorientált számvitel a nyereségesség és a pénzügyi teljesítmény mérésével foglalkozik. A for-profit szervezetek pénzügyi kimutatásait, például az eredménykimutatást, a mérleget és a pénzforgalmi kimutatást úgy tervezték, hogy a befektetők és más érdekelt felek számára információt nyújtsanak a szervezet bevételeiről, kiadásairól, eszközeiről és kötelezettségeiről. A nyereség a for-profit szervezet sikerének értékelésére használt fő mérőszám, és a számviteli gyakorlatok a nyereségesség maximalizálására irányulnak.
A nonprofit számvitel ezzel szemben az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra összpontosít. A nonprofit szervezetek pénzügyi kimutatásait, például a tevékenységi kimutatást, a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást és a pénzforgalmi kimutatást úgy tervezték, hogy az érdekeltek tájékoztatást kapjanak a szervezet küldetéséről, programjairól és pénzügyi helyzetéről. A nonprofit számvitel további beszámolási kötelezettséget is előír, például a finanszírozási források és azok elköltésének nyilvánosságra hozatalát, annak biztosítása érdekében, hogy a szervezet felelősségteljesen bánik a forrásaival.
Egy másik lényeges különbség a for-profit és a nonprofit számvitel között az adóügyi kezelés. A for-profit szervezetek a társasági adó hatálya alá tartoznak, míg a nonprofit szervezetek bizonyos feltételek teljesülése esetén mentesülnek a szövetségi jövedelemadó alól. A nonprofit szervezetek mentesek lehetnek az állami és helyi adók alól is.
Összefoglalva, a for-profit számvitel a nyereségességre és a pénzügyi teljesítményre, míg a nonprofit számvitel az átláthatóságra, az elszámoltathatóságra és a szervezet küldetésének teljesítésére összpontosít. A nonprofit számvitel további jelentéstételt is igényel, és adózási előnyökkel is járhat a for-profit számvitelhez képest.
A nonprofit szervezetek mérlege ugyanazt a célt szolgálja, mint bármely más szervezet mérlege, azaz pillanatfelvételt nyújt a szervezet pénzügyi helyzetéről egy adott időpontban. A nonprofit szervezetek esetében azonban a mérleg célja gyakran a szervezet pénzügyi egészségének és stabilitásának bemutatása az érdekeltek, az adományozók és a támogatást nyújtó szervezetek számára.
A nonprofit szervezetek mérlege három fő részből áll: eszközök, kötelezettségek és nettó eszközök. Az eszközök a szervezet tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló erőforrások, például készpénz, ingatlan és befektetések. A kötelezettségek a szervezet kötelezettségei vagy adósságai, mint például a kölcsönök vagy a kötelezettségek. A nettó eszközök az eszközök és a kötelezettségek közötti különbséget jelentik, és a szervezet pénzügyi helyzetét mutatják.
Egy világos és pontos mérleg bemutatásával a nonprofit szervezetek az érdekeltek számára olyan információkat nyújthatnak, amelyek alapján megalapozott döntéseket hozhatnak a szervezet támogatásáról. Az adományozók például a mérleg alapján megállapíthatják, hogy a szervezet pénzügyileg stabil és jól vezetett-e, mielőtt adományt nyújtanának. Hasonlóképpen, a támogatást nyújtó szervezetek is használhatják a mérleget az értékelési folyamat részeként annak megállapítására, hogy a nonprofit szervezet megfelelő jelölt-e a finanszírozásra.
Összességében a mérleg fontos pénzügyi kimutatás a nonprofit szervezetek számára, mivel világos képet ad a szervezet pénzügyi helyzetéről, és segít az érdekeltek közötti bizalom kiépítésében.