A szoftvermegoldások fejlesztése során kritikus fontosságú a funkcionális és az üzleti követelmények meghatározása. A kétféle követelmény különböző célokat szolgál, és egyedi előnyökkel jár a folyamat során. A kettő közötti különbségek megértése segíthet a projekt sikeres kimenetelének biztosításában.
A funkcionális követelmények azokat a konkrét funkciókat és funkciókat jelentik, amelyekkel egy szoftvermegoldásnak rendelkeznie kell a felhasználó igényeinek kielégítése érdekében. Más szóval, a funkcionális követelmények azok a műszaki előírások, amelyek meghatározzák, hogy mit kell tennie egy szoftvermegoldásnak. A funkcionális követelmények közé tartozik például a felhasználói hitelesítés, az adattárolás és a jelentéstételi képességek. Ezeket a követelményeket általában a fejlesztőcsapat hozza létre, és a szoftvermegoldás alapjául szolgálnak.
Másrészt az üzleti követelmények a szoftvermegoldás tágabb céljaira és célkitűzéseire vonatkoznak. Ezeket gyakran üzleti követelménydokumentumban (BRD) dokumentálják, és az érdekelt felek, köztük az üzleti tulajdonos, a felhasználók és más érintett felek készítik. Az üzleti követelmények meghatározzák, hogy a szoftvermegoldásnak üzleti szempontból mit kell elérnie, például a hatékonyság növelését, a költségek csökkentését vagy az ügyfélelégedettség javítását.
Bár a funkcionális és az üzleti követelmények különböznek egymástól, mégis kölcsönösen függenek egymástól. A funkcionális követelményeknek összhangban kell lenniük az üzleti követelményekkel annak biztosítása érdekében, hogy a szoftvermegoldás megfeleljen a kívánt céloknak és célkitűzéseknek. Más szóval, a funkcionális követelményeknek támogatniuk kell az üzleti követelményeket, hogy a szoftvermegoldás biztosítsa a kívánt üzleti értéket.
Összefoglalva, a funkcionális és az üzleti követelmények egyaránt szükségesek a szoftverfejlesztési projekt sikeréhez. A funkcionális követelmények határozzák meg a szoftvermegoldás technikai specifikációit, míg az üzleti követelmények a tágabb értelemben vett célokat és célkitűzéseket. Mindkét követelménytípus egymástól függ, és össze kell hangolódniuk annak érdekében, hogy a szoftvermegoldás megfeleljen a kívánt üzleti értéknek. A funkcionális és az üzleti követelmények közötti különbségek megértésével az érdekelt felek olyan átfogó és hatékony szoftvermegoldást hozhatnak létre, amely megfelel az igényeiknek.
A reklám és marketing kategóriában a BRD az üzleti követelmények dokumentumát jelenti, az FRD pedig a funkcionális követelmények dokumentumát. Mindkét dokumentum fontos egy termék vagy szolgáltatás fejlesztése során.
A BRD felvázolja a projekt üzleti célkitűzéseit és követelményeit. Jellemzően információkat tartalmaz a célközönségről, a piaci trendekről, a kulcsfontosságú teljesítménymutatókról, a költségvetésről és az ütemtervről. A BRD célja, hogy meghatározza a projekt általános jövőképét és céljait, és biztosítsa, hogy minden érdekelt fél tisztában legyen azzal, hogy mit kell megvalósítani.
Másrészről az FRD a projekt funkcionális követelményeit vázolja fel. Jellemzően a termék vagy szolgáltatás konkrét jellemzőire, funkcióira és teljesítménykövetelményeire vonatkozó információkat tartalmaz. Az FRD célja annak biztosítása, hogy a fejlesztőcsapat tisztában legyen azzal, hogy mit kell megépíteni, és hogyan kell működnie.
Összefoglalva, a BRD az üzleti célokra és követelményekre, míg az FRD a projekt funkcionális követelményeire összpontosít. Mindkét dokumentum fontos annak biztosításában, hogy egy projektet sikeresen fejlesszenek, és az összes érdekelt fél igényeinek megfeleljen.
A reklám és a marketing világában az FSD és a BRD két fontos kifejezés, amelyeket gyakran felváltva használnak, de jelentésük és céljuk eltérő.
Az FSD a Functional Specification Document (funkcionális specifikációs dokumentum) rövidítése, amely egy olyan dokumentum, amely felvázolja egy szoftver vagy alkalmazás műszaki követelményeit és specifikációit. Elsősorban a fejlesztők és mérnökök használják, hogy megértsék, hogyan kell a szoftvert megtervezni, fejleszteni és tesztelni. Tartalmazza a funkcionalitás, a funkciók, a felhasználói felület, az adatséma és egyéb technikai specifikációk részleteit, amelyeknek a szoftvernek meg kell felelnie.
Másrészt a BRD az üzleti követelményeket tartalmazó dokumentumot jelenti, amely egy olyan dokumentum, amely felvázolja a projekt üzleti igényeit, céljait és célkitűzéseit. Ezt elsősorban a projektmenedzserek és az üzleti elemzők használják az üzleti követelmények megértésére és annak biztosítására, hogy a projekt összhangban legyen az üzleti célokkal. Tartalmazza a célközönségre, a projekt hatókörére, a teljesítendő feladatokra, az ütemtervre, a költségvetésre és egyéb, üzleti vonatkozású követelményekre vonatkozó részleteket.
Összefoglalva, míg az FSD a műszaki követelményekre és specifikációkra, addig a BRD az üzleti igényekre és célokra összpontosít. Mindkettő fontos dokumentum a szoftverfejlesztési és projektmenedzsment folyamatokban, és azokat egymással együtt kell használni a technikai és üzleti követelményeknek egyaránt megfelelő projekt sikeres megvalósítása érdekében.
Az üzleti követelmények funkcionális követelményekké történő átalakítása a szoftverfejlesztési folyamat lényeges lépése. Az alábbi lépéseket kell követni:
1. Értse meg az üzleti követelményeket: Az első lépés az üzleti követelmények megértése. Ez magában foglalja az üzleti célok, célkitűzések és igények megértését. Alapvető fontosságú az összes érdekelt fél bevonása ebbe a lépésbe annak biztosítása érdekében, hogy az összes követelményt rögzítsük.
2. A funkcionális követelmények azonosítása: Miután jól megértette az üzleti követelményeket, megkezdheti a funkcionális követelmények azonosítását. Ezek azok a konkrét jellemzők és funkciók, amelyekkel a szoftvernek rendelkeznie kell az üzleti követelmények teljesítéséhez. Fontos, hogy ebben a lépésben konkrét és részletes legyen, hogy biztosítsa az összes követelmény rögzítését.
3. A követelmények rangsorolása: Miután azonosította az összes funkcionális követelményt, rangsorolnia kell azokat. Ennek során meg kell határozni, hogy mely követelmények a legfontosabbak az üzlet szempontjából, és melyekkel lehet később foglalkozni.
4. Definiálja a követelményeket: A következő lépés a követelmények meghatározása. Ez magában foglalja az egyes követelményeket részletesen leíró részletes specifikációk elkészítését. Ennek tartalmaznia kell, hogy mi a követelmény, hogyan fogják megvalósítani, és hogyan fogják tesztelni.
5. Validálja a követelményeket: Miután meghatározta a követelményeket, validálnia kell azokat. Ez magában foglalja a követelmények áttekintését az érdekeltekkel, hogy megbizonyosodjon arról, hogy azok pontosak, teljesek és megfelelnek az üzleti igényeknek.
6. Dokumentálja a követelményeket: Végül dokumentálnia kell a követelményeket. Ez magában foglalja egy olyan dokumentum létrehozását, amely felvázolja az összes funkcionális követelményt, azok prioritásait és specifikációit. Ezt a dokumentumot a szoftverfejlesztési folyamat során végig használni fogják annak biztosítására, hogy a szoftver megfeleljen az üzleti követelményeknek.
Összefoglalva, az üzleti követelmények funkcionális követelményekké történő átalakítása a szoftverfejlesztés kritikus lépése. Ha ezeket a lépéseket követi, biztosíthatja, hogy minden követelményt rögzít, rangsorol, meghatároz, érvényesít és dokumentál, ami sikeres szoftverfejlesztési projekthez vezet.