Amikor a gazdaság hanyatlik, az a pénzügyi világ számos aspektusát érinti. Az egyik legjelentősebb változás a kamatlábak ingadozása. A kamatlábak a kormányok és a központi bankok alapvető eszközei a pénzkínálat szabályozására és a gazdasági növekedés ösztönzésére. A recesszió alatt a kamatlábak a kormány monetáris politikájától függően emelkedhetnek vagy csökkenhetnek.
A recesszió alatti kamatlábcsökkentés fő célja a gazdasági növekedés ösztönzése. Amikor a kamatlábak alacsonyak, a magánszemélyek és a vállalkozások számára könnyebbé válik a hitelfelvétel, ami viszont növeli a kiadásokat és a beruházásokat. Az alacsonyabb kamatlábak azt is megkönnyítik, hogy az emberek visszafizessék meglévő adósságaikat, ami több pénzt szabadíthat fel a kiadásokra.
Másrészről viszont a kamatlábak emelése recesszió idején segíthet az infláció megfékezésében. Amikor a gazdaság hanyatlásban van, az infláció általában alacsony. Ha azonban a gazdaság kezd helyreállni, az magas inflációhoz vezethet, ha nem emelik a kamatlábakat. Ilyen forgatókönyv esetén a központi bankok növelhetik a kamatlábakat az infláció megfékezése és a gazdaság stabilizálása érdekében.
Egy másik tényező, amely recesszió idején hatással lehet a kamatlábakra, a világgazdasági helyzet. Ha a világgazdaság is visszaesést tapasztal, az az áruk és szolgáltatások iránti kereslet csökkenéséhez vezethet, ami a kamatlábak csökkenéséhez vezethet. Ha azonban a világgazdaság stabil, és az adott ország recessziót él át, a kamatlábak stabilak maradhatnak, vagy akár emelkedhetnek is.
Összefoglalva, a recessziónak a kamatlábakra gyakorolt hatása nagymértékben függ a kormány monetáris politikájától és a világgazdasági helyzettől. A központi bank céljaitól függően a kamatlábak csökkenhetnek vagy emelkedhetnek recesszió idején. A kamatlábak irányától függetlenül fontos megérteni, hogy azok milyen hatással lehetnek a pénzügyeire, és ennek megfelelően tervezni.