Egy gyár vezetése gondos figyelmet igényel a részletekre és a működéssel kapcsolatos különböző költségek pontos ismeretét. Ennek egyik kulcsfontosságú szempontja a gyári rezsiköltségek nyomon követése, amelyek a bérleti díjtól és a közüzemi szolgáltatásoktól kezdve a berendezések karbantartásán át a munkavállalói juttatásokig mindent magukban foglalhatnak. Amikor ezeknek a költségeknek a nyilvántartására kerül sor, a terhelések jellemzően a vállalatnál felmerülő összes kiadást tükrözik. Ebben a cikkben megvizsgálunk néhány olyan eseményt, amelyek miatt terheléseket rögzíthetünk egy gyári általános költségszámlán.
Mindenekelőtt, minden alkalommal, amikor egy gyárnak a rezsiköltségekkel kapcsolatos kiadása keletkezik, terhelés kerül rögzítésre a megfelelő számlán. Ilyenek lehetnek például a bérleti díjak, a közüzemi számlák és a berendezések javítása. Ezek a költségek mind szükségesek a gyár működéséhez, és a vállalat pénzügyeinek pontos nyomon követése érdekében el kell számolni velük.
Egy másik esemény, amely a gyár általános költségszámláján terhelést okozhat, az új berendezések vagy gépek vásárlása. Bár ez tőkeköltségnek tűnhet, fontos megjegyezni, hogy a berendezés költsége nem az egyetlen, a vásárlással kapcsolatos kiadás. Lehetnek telepítési és üzembe helyezési költségek, valamint folyamatos karbantartási és javítási költségek, amelyeket el kell számolni. Mindezeket a költségeket a gyári általános költségszámla terhére kell elszámolni, hogy pontosan tükrözzék az új berendezés birtoklásának és üzemeltetésének valódi költségeit.
A munkavállalókkal kapcsolatos költségek is okozhatnak terhelést az üzemi általános költségszámlán. Ide tartozhatnak például a bérszámfejtési adók, a munkavállalói kártérítési biztosítás, valamint az olyan munkavállalói juttatások, mint az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás. Ezek a költségek a gyár működtetésének szükséges részét képezik, de gyorsan összeadódhatnak, és jelentős hatást gyakorolhatnak a vállalat eredményére.
Végül, a gyár általános költségeihez kapcsolódó váratlan kiadások szintén terhelést eredményezhetnek a megfelelő számlán. Ilyenek lehetnek például a berendezések vészhelyzeti javítása vagy a közüzemi költségek váratlan emelkedése. Bár ezek a kiadások nem tervezettek, mégis el kell számolni velük annak érdekében, hogy pontosan tükrözzék a vállalat pénzügyeit.
Összefoglalva, az üzemi általános költségek nyomon követése alapvető fontosságú minden olyan vállalat számára, amely hatékonyan akarja irányítani a működését. A különböző események megértésével, amelyek a gyári rezsiszámlán terheléseket okozhatnak, a vállalkozások tulajdonosai és vezetői biztosíthatják, hogy pontosan nyomon követik a kiadásaikat, és megalapozott döntéseket hozhatnak a vállalatuk jövőjével kapcsolatban. Legyen szó bérleti díjakról, eszközbeszerzésekről vagy váratlan kiadásokról, minden költséget el kell számolni annak érdekében, hogy a gyár zökkenőmentesen és hatékonyan működjön.
A gyári rezsiköltség, más néven gyártási rezsiköltség a gyártási folyamat során felmerülő közvetett költségeket jelenti, amelyeket nem lehet közvetlenül egy adott termékhez vagy szolgáltatáshoz rendelni. Néhány tényező, amely hozzájárul a gyári rezsiköltségekhez:
1. Bérleti díjak és közüzemi díjak: A gyárépület bérleti vagy lízingköltsége, valamint az olyan közüzemi szolgáltatások költségei, mint az áram, a fűtés és a víz, mind általános költségek.
2. Berendezések és karbantartás: A termelési berendezések, például gépek, szerszámok és számítógépek beszerzésének és karbantartásának költségei szintén általános költségnek minősülnek.
3. Munkavállalói juttatások: A munkavállalói juttatások, mint például az egészségbiztosítás, a munkavállalói kártérítés és a nyugdíjprogramok olyan közvetett költségek, amelyek hozzájárulnak a gyár általános költségeihez.
4. Értékcsökkenés: A gyári berendezések idővel történő elhasználódása az értékcsökkenésen keresztül kerül elszámolásra, amely közvetett költség, amely hozzájárul a gyári általános költségekhez.
5. Közvetett anyagok: A termeléshez szükséges, de egy adott termékhez közvetlenül nem rendelhető anyagok, mint például a kenőanyagok, tisztítószerek és kis szerszámok, közvetett anyagoknak minősülnek, és hozzájárulnak az üzemi általános költségekhez.
6. Minőségellenőrzés: A minőségellenőrzési tevékenységek költségei, mint például a tesztelés és az ellenőrzés, közvetett költségnek minősülnek, amelyek hozzájárulnak az üzemi általános költségekhez.
7. Adminisztráció: A gyártási folyamatot támogató adminisztratív tevékenységek, mint például a könyvelés és a bérszámfejtés költségei olyan közvetett költségek, amelyek hozzájárulnak az üzemi általános költségekhez.
Összefoglalva, az üzemi általános költségek számos olyan közvetett költségből állnak, amelyek a termelési folyamathoz szükségesek, de nem rendelhetők közvetlenül egy adott termékhez vagy szolgáltatáshoz.
Az üzemi általános költség nem hitel- és nem terhelési számla. Inkább egy olyan költségtípus, amely a termelési folyamat során merül fel, de nem kapcsolódik közvetlenül egy adott termékhez vagy szolgáltatáshoz. Az üzemi általános költségek közé tartozik például a bérleti díj, a közüzemi költségek, a berendezések értékcsökkenése és a közvetett munkaerő.
A számvitelben és a könyvelésben az üzemi általános költségeket jellemzően külön számlaként könyvelik az eredménykimutatásban a működési költségek között, vagy az eladott áruk költségének részeként. Amikor a rezsiköltségek felmerülnek, azokat a gyári rezsiszámlán terhelik. Egy elszámolási időszak végén az általános költségek teljes összegét előre meghatározott felosztási módszerek alapján felosztják az adott időszakban előállított termékekre vagy szolgáltatásokra.
Összefoglalva tehát, az üzemi általános költség nem egy hitel- vagy terhelési számla, hanem egy olyan költség, amelyet külön számolnak el és osztanak fel az előállított termékekre vagy szolgáltatásokra.