Egy vállalkozás számára a fizetendő adó jelentős kiadás. Az adók hatékony kezeléséhez elengedhetetlen a halasztott adókötelezettség fogalmának és okainak megértése. A halasztott adókötelezettség egy olyan számviteli fogalom, amely akkor keletkezik, amikor egy vállalat fizetendő adója kevesebb, mint az adókiadása. Egyszerűbben fogalmazva, ez az az adóösszeg, amellyel a vállalat tartozik, de még nem fizette meg.
Számos oka van annak, hogy egy vállalkozás halasztott adókötelezettséget halmozhat fel. Az egyik elsődleges ok a könyv szerinti és az adózási értékcsökkenési módszerek közötti különbség. A könyv szerinti értékcsökkenési módszert használják a pénzügyi beszámolási célú értékcsökkenési költségek kiszámítására, míg az adó szerinti értékcsökkenési módszert adózási célokra használják. Az adóleírási módszer gyorsabb értékcsökkenést tesz lehetővé, ami alacsonyabb adóköteles jövedelmet és alacsonyabb adókötelezettséget eredményez. Ennek eredményeként a vállalatnak több adót kell fizetnie a jövőben, amikor az eszközöket eladják.
A halasztott adókötelezettség másik oka a bevételek és kiadások különböző időszakokban történő elszámolása adózási és számviteli célokra. Például egy vállalat könyvelési célokra akkor számolhat el bevételt, amikor befejezett egy munkát, míg adózási célokra a bevételt akkor számolja el, amikor a kifizetés beérkezik. Hasonlóképpen, egy kiadást számviteli célokra akkor lehet elszámolni, amikor felmerül, míg adózási célokra akkor, amikor kifizetésre kerül. Ez az időbeli eltérés halasztott adókötelezettséget eredményez.
Halasztott adókötelezettség keletkezhet adójóváírások, például kutatási és fejlesztési adójóváírások miatt is. A társaság az adójóváírást a pénzügyi kimutatásaiban akkor jelenítheti meg, amikor azt megszerzi, de adózási célokból a társaságnak a jóváírást át kell vinnie és a következő években fel kell használnia. Ez az időbeli eltérés halasztott adókötelezettséget eredményez.
Végül halasztott adókötelezettség keletkezhet a LIFO (last-in, first-out) leltározási módszer alkalmazása miatt. E módszer szerint az eladott áruk bekerülési értékét a legfrissebb készletköltségek alapján számítják ki, ami alacsonyabb adóköteles jövedelmet és alacsonyabb adókötelezettséget eredményez. Amikor azonban a vállalat eladja a készletet, az eladott áruk magasabb bekerülési értéke miatt több adót kell fizetnie.
Összefoglalva, a halasztott adókötelezettség egy összetett számviteli fogalom, amely különböző okok miatt merül fel. A vállalkozások számára létfontosságú, hogy megértsék a fogalmat és annak okait az adók hatékony kezelése érdekében. Ezáltal a vállalatok biztosíthatják, hogy elegendő pénzeszközzel rendelkezzenek az adókötelezettségek megfizetéséhez, és elkerülhetik a büntetések és kamatterhek felmerülését.
Halasztott adókövetelés akkor keletkezhet, ha egy vállalat adóköteles jövedelme alacsonyabb, mint a könyv szerinti jövedelme, mivel bizonyos költségek vagy bevételek elszámolásának időzítése eltér az adózási célú és a számviteli célú elszámolás között. Ezeket a különbségeket átmeneti eltéréseknek nevezik, és akkor fordulhatnak elő, ha a vállalat eltérő számviteli módszereket alkalmaz a pénzügyi és az adóbeszámításhoz, vagy ha fel nem használt adójóváírások vagy nettó működési veszteségek átvihetők.
Amikor egy átmeneti különbözet alacsonyabb adóköteles jövedelmet eredményez a tárgyévben, a társaság felhasználhatja ezt az alacsonyabb adókötelezettséget a következő években, amikor magasabb adóköteles jövedelme lesz. Ezért a társaság halasztott adókövetelést mutathat ki a mérlegében, amely ezen átmeneti különbözetek jövőbeli adókedvezményét jelenti.
Fontos megjegyezni, hogy a halasztott adókövetelés csak akkor jelenik meg, ha valószínűbb, hogy a társaságnak a jövőben olyan adóköteles jövedelme lesz, amellyel az adókedvezményt ellensúlyozni tudja. Ha nem valószínű, hogy a társaságnak a jövőben elegendő adóköteles jövedelme lesz, a halasztott adókövetelést esetleg csökkenteni vagy megszüntetni kell.
Halasztott adókötelezettségek akkor keletkeznek, amikor különbség van a pénzügyi beszámoláshoz használt számviteli módszerek és az adótörvények és -szabályok között. Ez a különbség átmeneti különbséget eredményez a vállalat által kimutatott pénzügyi jövedelem és az adóköteles jövedelem között.
Például, ha egy vállalat egy eszközt a pénzügyi beszámolóban lineáris értékcsökkenéssel ír le, de adózási célokra gyorsított értékcsökkenési módszereket alkalmaz, akkor különbség keletkezik a pénzügyi kimutatásokban szereplő értékcsökkenési leírás összege és az adózási célokra levonható összeg között. Ez a különbség átmeneti különbséget hoz létre a társaság pénzügyi jövedelme és adóköteles jövedelme között.
Az átmeneti különbözetet a pénzügyi kimutatásokban halasztott adókötelezettségként jelenítik meg. Ez a kötelezettség azt az adóösszeget jelenti, amely a jövőben esedékes lesz, amikor az átmeneti különbözet visszafordul, és a pénzügyi jövedelem és az adóköteles jövedelem összhangba kerül.
Halasztott adókötelezettségek akkor is keletkezhetnek, ha a társaságnak vannak fel nem használt adójóváírásai vagy adóveszteségei, amelyek átvihetők a következő időszakokra. Ezek a jóváírások és veszteségek halasztott adókövetelést hoznak létre, amely azt a jövőbeni adómegtakarítást jelenti, amelyet a társaság akkor fog realizálni, amikor ezeket a jóváírásokat vagy veszteségeket a jövőbeni adóköteles jövedelem beszámítására használja fel.
Fontos megjegyezni, hogy a halasztott adókötelezettségek nem tényleges, azonnal esedékes adófizetések. Ezek olyan jövőbeli adókötelezettséget jelentenek, amely akkor lesz esedékes, amikor az átmeneti különbözet visszafordul. Ezért ezeket gondosan kell kezelni és ellenőrizni annak biztosítása érdekében, hogy a vállalat felkészült legyen az adók megfizetésére, amikor azok esedékessé válnak.