Ahogy a vállalkozások a változó piacon és az emelkedő árak között navigálnak, döntő fontosságúvá válik, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a készletgazdálkodással kapcsolatban. Ennek egyik legjelentősebb szempontja a megfelelő készletköltségszámítási módszer kiválasztása. Ez a döntés jelentősen befolyásolhatja a vállalat jövedelmezőségét, különösen inflációs időszakokban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a különböző készletköltségszámítási módszereket, és meghatározzuk, hogy melyik lenne a legmegfelelőbb egy emelkedő árakkal szembesülő vállalat számára.
Az első megfontolandó készletköltségszámítási módszer a FIFO (First-In-First-Out) módszer. Ez a módszer azt feltételezi, hogy a legrégebbi készletet adják el először, és a legújabb készlet marad raktáron. Az áremelkedés időszakában a FIFO-módszer alkalmazása segíthet a vállalat haszonkulcsának növelésében. Ennek oka, hogy az eladott áruk költsége a régebbi, alacsonyabb árú készletet, míg a fennmaradó készlet értéke az újabb, magasabb árú készletet tükrözi. Az eredmény magasabb bruttó haszonkulcs, ami segíthet ellensúlyozni az inflációnak a vállalkozásra gyakorolt hatását.
Egy másik megfontolandó készletköltségszámítási módszer a Last-In-First-Out (LIFO) módszer. Ez a módszer azt feltételezi, hogy a legújabb készletet adják el először, és a legrégebbi készlet marad raktáron. Az áremelkedések időszakában a LIFO-módszer alkalmazása segíthet csökkenteni a vállalat adóköteles jövedelmét. Ennek oka, hogy az eladott áruk költsége az újabb, magasabb árú készletet tükrözi, ami alacsonyabb bruttó haszonkulcsot eredményez. Ez viszont segíthet csökkenteni a vállalat adóterheit, ami rövid távon előnyös lehet. Fontos azonban megjegyezni, hogy a LIFO-módszer alkalmazása alacsonyabb készletértékeket eredményezhet, ami hatással lehet a vállalat pénzügyi kimutatásaira és hosszú távú nyereségességére.
Végül az átlagköltség módszer egy kevésbé bonyolult leltárköltségszámítási módszer, amely az összes leltári tétel átlagköltségét veszi figyelembe. Az emelkedő árak időszakában az átlagköltség-módszer középutas megoldást jelenthet. Bár nem nyújtja a LIFO-módszer adókedvezményeit vagy a FIFO-módszer haszonkulcs-előnyeit, segíthet megelőzni a készletértékek jelentős ingadozását. Ez előnyös lehet azon vállalatok számára, amelyek stabil pénzügyi kimutatásokat szeretnének fenntartani, és el akarják kerülni a készletértékek hirtelen változásainak lehetséges negatív hatásait.
Végső soron a megfelelő készletköltségszámítási módszer kiválasztása a vállalat egyedi igényeitől és céljaitól függ. Az emelkedő árak időszakában feltétlenül figyelembe kell venni a haszonkulcsra, az adókra és a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt lehetséges hatásokat. Az egyes készletköltségszámítási módszerek előnyeinek és hátrányainak gondos mérlegelésével a vállalatok megalapozott döntéseket hozhatnak, amelyek maximalizálják a nyereségességüket és biztosítják a hosszú távú sikert.
Az infláció során a legjobb leltározási módszer a LIFO (Last In, First Out) módszer. Ennek oka, hogy infláció idején az eladott áruk költsége (COGS) általában növekszik, ami csökkenti a bruttó haszonkulcsot. A LIFO azt feltételezi, hogy a legutóbb beszerzett készletet adják el először, ami azt jelenti, hogy a COGS a legutóbbi beszerzések magasabb árait tükrözi. Ez alacsonyabb záró készletértéket eredményez, ami csökkenti az adóköteles jövedelmet és a fizetett adókat.
Ezenkívül a LIFO segít a vállalkozásoknak abban is, hogy jobban összehangolják bevételeiket és kiadásaikat azáltal, hogy az eladott áruk aktuális bekerülési értékét az áruk aktuális eladási árával egyezteti. Ez segít az eladott áruk valós költségének és a vállalkozás jövedelmezőségének pontosabb bemutatásában.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a LIFO nem mindig a legjobb módszer minden vállalkozás számára. Lehet, hogy nem megfelelő az olyan vállalkozások számára, amelyeknek állandó készletáramlásra van szükségük, vagy amelyeknek magas a fluktuációs rátájuk. Ezenkívül a LIFO alacsonyabb készletértékeket is eredményezhet a mérlegben, ami negatívan befolyásolhatja a vállalkozás pénzügyi mutatóit és általános pénzügyi helyzetét. Ezért fontos, hogy a vállalkozások alaposan mérlegeljék készletgazdálkodási igényeiket, és a leltározási módszer kiválasztása előtt konzultáljanak egy pénzügyi szakemberrel.
A FIFO (First-In, First-Out) módszer az a készletezési módszer, amely általában magasabb nettó jövedelmet eredményez, amikor az árak emelkednek. A FIFO azt feltételezi, hogy az elsőként beszerzett tételek egyben az elsőként eladott tételek is, így az eladott áruk költsége (COGS) a legrégebbi készletköltségen alapul. Ahogy az árak idővel emelkednek, a régebbi leltári tételeknek alacsonyabb a bekerülési értéke, ami alacsonyabb COGS-t és magasabb bruttó haszonkulcsot eredményez. Ez magasabb nettó nyereséget eredményez, mivel a költségek alacsonyabbak. Ezzel szemben a LIFO (Last-In, First-Out) módszer azt feltételezi, hogy az utoljára vásárolt tételek az elsőként eladott tételek, így a COGS a legfrissebb készletköltségen alapul. Az árak növekedésével a COGS növekszik, ami csökkenti a bruttó haszonkulcsot és a nettó nyereséget. Ezért az emelkedő árak időszakában a FIFO-módszert általában előnyben részesítik a LIFO-módszerrel szemben a nettó nyereség maximalizálása érdekében.
A LIFO (Last-In, First-Out) egy olyan készletnyilvántartási módszer, amely azt feltételezi, hogy a készletben lévő legfrissebben vásárolt tételek kerülnek elsőként értékesítésre. Ha az árak emelkednek, a legutóbb vásárolt tételek költsége magasabb, mint a korábban vásárolt tételek költsége, így a LIFO alkalmazása magasabb eladott áruk költségét (COGS) és alacsonyabb nyereséget eredményez.
Tegyük fel például, hogy egy vállalkozás 100 darabot vásárol egy termékből darabonként 10 dollárért, majd további 100 darabot vásárol darabonként 12 dollárért. Ha a vállalkozás 150 darabot ad el, a LIFO szerint azt feltételezné, hogy az első 100 eladott darab az volt, amelyet darabonként 12 dollárért vásárolt, ami 1200 dolláros önköltséget eredményezne. Ha az árak emelkednek, valószínű, hogy a következő 50 megvásárolt egység költségei még magasabbak lennének, ami még magasabb COGS-t és alacsonyabb nyereséget eredményezne.
Ezenkívül a LIFO alkalmazása inflációs időszakokban olyan készletértékelést is eredményezhet, amely alacsonyabb az áruk aktuális piaci értékénél, ami hatással lehet a pénzügyi kimutatásokra és az adókötelezettségekre.
Ezen okok miatt egyes vállalkozások az emelkedő árak időszakában más készletnyilvántartási módszerek, például a FIFO (First-In, First-Out) vagy az átlagköltség alkalmazása mellett dönthetnek.