A hatékony készletgazdálkodás fontossága


A hatékony készletgazdálkodás elengedhetetlen minden olyan vállalkozás számára, amely versenyképes és nyereséges akar maradni. A rossz készletgazdálkodás készlethiányhoz, elmaradt eladásokhoz és a vásárlói elégedettség csökkenéséhez vezethet. Másrészt a hatékony készletgazdálkodás csökkentheti a működési költségeket, javíthatja a pénzforgalmat és növelheti a nyereségességet.

Íme néhány készletellenőrzési módszer, amelyet a vállalkozások alkalmazhatnak annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék készleteiket:

1. Rendszeres leltározás

A rendszeres leltározás a készletellenőrzés egyik legalapvetőbb módszere. Ez magában foglalja a készletek rendszeres fizikai számbavételét annak biztosítása érdekében, hogy a rendszerben rögzített adatok megfeleljenek a ténylegesen készleten lévő készleteknek. Ez segíthet az eltérések azonosításában és a korrekciós intézkedések meghozatalában.

2. ABC-elemzés

Az ABC-elemzés egy olyan technika, amelyet a készletek fontossági szintjük alapján történő osztályozására használnak. A készletet értékük és felhasználásuk alapján három kategóriába osztják; az A tételek a nagy értékű, alacsony felhasználású tételek, a B tételek a közepes értékű, közepes felhasználású tételek, a C tételek pedig a kis értékű, magas felhasználású tételek. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a legfontosabb tételekre összpontosítsanak, és ennek megfelelően osszák el erőforrásaikat.

3. Just-in-Time készletgazdálkodás

A Just-in-Time készletgazdálkodás egy olyan technika, amelynek lényege, hogy éppen annyi készletet tartanak készleten, amennyi az aktuális keresletnek megfelel. Ez a módszer rendkívül hatékony ellátási láncot igényel, mivel a készletkimaradások elkerülése érdekében a készletek időben történő szállítására támaszkodik. A JIT készletgazdálkodás csökkentheti a készletköltségeket azáltal, hogy minimalizálja az egy időben tartott készlet mennyiségét.

4. Szállító által kezelt készlet

A szállító által kezelt készlet olyan módszer, ahol a készlet szállítója felelős a készlet kezeléséért és feltöltéséért a vevő nevében. Ez segíthet a vevő leltárkezelési költségeinek csökkentésében, és biztosítja, hogy a készlet mindig rendelkezésre álljon, amikor szükség van rá.

Összefoglalva, a készletgazdálkodás minden sikeres vállalkozás lényeges eleme. A hatékony készletgazdálkodási módszerek bevezetése segíthet a vállalkozásoknak a költségek csökkentésében, a pénzforgalom javításában és a nyereségesség növelésében. A rendszeres leltározással, az ABC-elemzés elvégzésével, a just-in-time leltárkezelés alkalmazásával és a szállító által kezelt leltár bevezetésével a vállalkozások biztosíthatják, hogy hatékonyan és eredményesen kezeljék készleteiket.

FAQ
Mi a leltár 4 típusa?

A vállalkozások jellemzően négyféle leltártípust tartanak fenn:

1. Nyersanyag-készlet: Ez azoknak az áruknak és anyagoknak a készletét jelenti, amelyeket a végtermék előállításához használnak fel. A nyersanyagkészlet olyan dolgokat foglalhat magában, mint a fűrészáru, acél, szövet vagy vegyi anyagok.

2. Folyamatban lévő termelés leltár: Azoknak az áruknak a készletére utal, amelyek jelenleg a gyártási folyamatban vannak. A befejezetlen termelés készletei közé tartoznak a részben kész termékek, amelyek további feldolgozásra vagy összeszerelésre várnak.

3. Késztermékek készlete: Ez a késztermékek készletére vonatkozik, amelyek készen állnak a vevőknek történő értékesítésre. A késztermék-készletbe tartozhatnak például ruházati, elektronikai vagy élelmiszeripari termékek.

4. Karbantartási, javítási és üzemeltetési (MRO) készlet: Azoknak a tételeknek a készletére utal, amelyekre a vállalkozásnak szüksége van a működés zavartalan fenntartásához. Az MRO-készlet olyan dolgokat foglalhat magában, mint a pótalkatrészek, szerszámok és készletek.

Fontos, hogy a vállalkozások hatékonyan kezeljék készleteiket, hogy minden egyes készlettípusból megfelelő mennyiségű készlettel rendelkezzenek. A túl sok készlet lekötheti a pénzforgalmat és értékes helyet foglalhat el, míg a túl kevés készlet elmaradt eladásokhoz és elégedetlen ügyfelekhez vezethet.

Mi a 3 legfontosabb készletszabályozási technika?

Számos leltárellenőrzési technika létezik, amelyet a vállalkozások alkalmazhatnak a készletek kezelésére és annak biztosítására, hogy a vevői igények kielégítéséhez megfelelő mennyiségű készlet álljon rendelkezésre, miközben minimalizálják a felesleges készletköltségeket. Az alábbiakban három fő leltárellenőrzési technikát ismertetünk, amelyeket a vállalkozások általában alkalmaznak:

1. Just-in-time (JIT) készletgazdálkodás: A JIT egy olyan technika, amely során a készletet csak akkor rendelik meg, amikor az a termeléshez vagy a vevői megrendelésekhez szükséges. Ez a technika segít a vállalkozásoknak minimalizálni a készletezési költségeket és csökkenteni a készletfelesleg kockázatát. A JIT bevezetéséhez a vállalkozásoknak megbízható ellátási lánccal kell rendelkezniük, olyan beszállítókkal, akik gyorsan és időben tudják szállítani az anyagokat és termékeket.

2. ABC-elemzés: Az ABC-elemzés egy olyan technika, amely a készletek három csoportba sorolását jelenti a készletek értéke és a vállalkozás számára való fontossága alapján. Az A csoportba tartozó tételek olyan nagy értékű tételek, amelyek a teljes készlet kis százalékát képviselik, de az értékesítés nagy százalékát teszik ki. A B csoportba tartozó tételek közepes értékű tételek, amelyek a készlet és az értékesítés közepes százalékát képviselik. A C csoportba tartozó tételek alacsony értékű tételek, amelyek a készlet nagy százalékát képviselik, de az értékesítés kis százalékát teszik ki. A készletek ilyen módon történő kategorizálásával a vállalkozások figyelmüket a legkritikusabb tételek kezelésére összpontosíthatják, és csökkenthetik a készletkimaradások kockázatát.

3. Gazdasági rendelési mennyiség (EOQ): Az EOQ egy olyan technika, amely egy adott tétel optimális rendelési mennyiségének kiszámítását jelenti a készlet megrendelésének és tartásának költségei alapján. Az EOQ olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a rendelés költsége, a készlet tartásának költsége és a cikk iránti kereslet mértéke. Az optimális rendelési mennyiség kiszámításával a vállalkozások minimalizálhatják a rendelés és a készletezés teljes költségét, miközben biztosítják, hogy elegendő készlet álljon rendelkezésre a vevői igények kielégítésére.