A nonprofit szervezetek olyan szervezetek, amelyek köz- vagy társadalmi célt szolgálnak. Általában adományokból és támogatásokból finanszírozzák őket, és működésük a küldetésük megvalósítására összpontosít. Azonban, mint minden szervezetnek, a nonprofit szervezeteknek is szükségük van a hatékony működéshez menedzsmentre. A kérdés az, hogy a nonprofit szervezetek által kapott pénzeszközök mekkora részét lehet menedzsmentre költeni?
A válasz nem egyértelmű, mivel nincs olyan fix százalékos arány, amely minden nonprofit szervezetre alkalmazható lenne. Az általánosan elfogadott irányelv azonban az, hogy a nonprofit szervezetek költségvetésének legfeljebb 25%-át szabad irányítási és adminisztratív költségekre fordítani. Ez az irányelv azon a meggyőződésen alapul, hogy a nonprofit szervezeteknek pénzeszközeik nagy részét azokra a programokra és szolgáltatásokra kell fordítaniuk, amelyek közvetlenül a céljukat szolgálják.
Bár ez az irányelv korlátozónak tűnhet, fontos megjegyezni, hogy a hatékony gazdálkodás döntő fontosságú egy nonprofit szervezet sikeréhez. Hatékony irányítás nélkül egy nonprofit szervezet nehezen tudja elérni küldetését, és akár azt is kockáztathatja, hogy elveszíti adományozói és érdekelt felei támogatását. Ezért a nonprofit szervezeteknek egyensúlyt kell teremteniük a programok és szolgáltatások finanszírozása, valamint a menedzsmentbe és adminisztrációba való befektetés között.
A pénzeszközök hatékony elosztásának biztosítása mellett a nonprofit szervezeteknek átláthatónak kell lenniük pénzügyi gazdálkodásukkal kapcsolatban is. Az adományozóknak és az érdekelt feleknek joguk van tudni, hogyan használják fel adományaikat, és a nonprofit szervezeteknek el kell számolniuk pénzügyi döntéseikkel. Ez magában foglalja a rendszeres pénzügyi jelentések és ellenőrzések benyújtását, valamint a visszajelzésekre és kritikákra való nyitottságot.
Végső soron a nonprofit szervezet által gazdálkodásra fordítható pénzeszközök aránya a szervezet sajátos igényeitől és körülményeitől függ. Lényeges azonban, hogy a nonprofit szervezetek működésük során a hatékony gazdálkodást és az átláthatóságot helyezzék előtérbe. Ezáltal biztosíthatják, hogy a lehető legjobban használják ki forrásaikat és hatékonyan szolgálják küldetésüket.
Az adminisztrációra fordított finanszírozás százalékos aránya a szervezettől és annak egyedi igényeitől függően változhat. A szervezetek számára azonban fontos, hogy az adminisztratív költségeket kordában tartsák, hogy a finanszírozásuknak a küldetésük megvalósítására gyakorolt hatását maximalizálják.
Az adminisztrációra fordított finanszírozás százalékos arányának meghatározásához egy szervezet általában kiszámítja az összes adminisztratív kiadását (például a fizetések, bérleti díjak, közüzemi díjak, irodaszerek és egyéb általános költségek), és ezt elosztja az összes kiadásával (beleértve az adminisztratív és a programköltségeket is). Ez a számítás adja meg a szervezet igazgatási költséghányadát, amely egy általánosan használt mérőszám a szervezet működése hatékonyságának és eredményességének értékelésére.
Az adminisztratív költséghányad ésszerű viszonyítási alapja a legtöbb nonprofit szervezet esetében általában 10-20% körül van, bár ez a szervezet méretétől, összetettségétől és más tényezőktől függően változhat. Fontos megjegyezni, hogy az adminisztratív költségek szükségesek a szervezet programjainak támogatásához, és az alacsony adminisztratív költséghányad nem feltétlenül egyenlő a hatékony működéssel vagy a küldetés hatásával.
Végső soron a szervezeteknek arra kell törekedniük, hogy egyensúlyt tartsanak fenn az adminisztratív költségek ésszerű szinten tartása között, miközben biztosítják, hogy rendelkezzenek az alkalmazottaik és programjaik hatékony irányításához és támogatásához szükséges erőforrásokkal.
A nonprofit költségvetésnek a rezsiköltségekre fordítandó százalékos aránya különböző tényezőktől függ, például a szervezet méretétől, küldetésétől és működésének jellegétől. Általában az általános költségek közé tartoznak az adminisztratív és támogató funkciókkal kapcsolatos költségek, mint például a bérleti díj, a közüzemi díjak, a fizetések és az irodaszerek.
A Better Business Bureau Wise Giving Alliance szerint egy nonprofit szervezet általános költségeinek aránya nem haladhatja meg a teljes költségvetés 35%-át. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés legalább 65%-át olyan programköltségekre kell fordítani, amelyek közvetlenül támogatják a szervezet küldetését.
Egyes szakértők azonban azzal érvelnek, hogy a rögzített százalékos arány nem biztos, hogy megfelelő mércéje egy szervezet hatékonyságának vagy eredményességének. Ehelyett azt javasolják, hogy a nonprofit szervezeteknek a hatás és az eredmények maximalizálására kellene összpontosítaniuk, még akkor is, ha ez magasabb általános költségeket jelent.
Végső soron a nonprofit szervezet költségvetésének a rezsiköltségekre fordított százalékos arányát a szervezet szükségleteinek és prioritásainak gondos elemzésén kell alapulnia, valamint azon a képességén, hogy magas színvonalú programokat és szolgáltatásokat nyújtson. Javasoljuk, hogy a nonprofit szervezetek rendszeresen vizsgálják felül és igazítsák ki költségvetési előirányzataikat annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen használják fel erőforrásaikat.
A költséghányad fontos mérőszám a nonprofit szervezetek számára, mivel segít mérni működésük hatékonyságát. A nonprofit szervezetek jó költséghányadosa a szervezet méretétől, hatókörétől és munkájának jellegétől függően változhat. Általános iránymutatásként azonban a nonprofit szervezeteknek 70/30-as vagy annál jobb kiadási arányra kell törekedniük, ami azt jelenti, hogy a kiadások legalább 70%-át a programtevékenységekre, és legfeljebb 30%-át a rezsiköltségekre és adminisztratív kiadásokra kell fordítaniuk.
A magasabb rezsiköltségekkel rendelkező nonprofit szervezetek, például azok, amelyek jelentős adománygyűjtést igényelnek, vagy nagy létszámú személyzettel rendelkeznek, valamivel magasabb költséghányaddal rendelkezhetnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a túl magas költséghányad rossz pénzügyi gazdálkodásra utalhat, és elriaszthatja a potenciális adományozókat attól, hogy hozzájáruljanak a szervezethez.
Végső soron a legjobb megközelítés egy nonprofit szervezet megfelelő költséghányadának meghatározásához az, ha összehasonlítjuk az azonos ágazatban működő hasonló szervezetekkel, és arra törekszünk, hogy a programtevékenységek és a rezsiköltségek között olyan egyensúlyt tartsunk fenn, amely lehetővé teszi a hatékony működést és a maximális hatást.