Az ellenőrzés minden vállalkozás vagy szervezet számára szükséges folyamat a pénzügyi és működési pontosság, a megfelelés és a kockázatkezelés biztosítása érdekében. A folyamat azonban túlterhelőnek tűnhet, különösen azok számára, akik újak az auditálásban. Ezért fontos, hogy egy hatlépcsős ellenőrzési folyamatot kövessenek, hogy minden területet lefedjenek, és minden szükséges információt összegyűjtsenek.
1. lépés: Tervezés és előkészítés
Az ellenőrzési folyamat első lépése a tervezés és az előkészítés. Ebben a szakaszban az auditornak meg kell határoznia az audit hatályát és céljait, azonosítania kell az érdekelt feleket, és ki kell dolgoznia az audittervet. A tervnek tartalmaznia kell az audit ütemezését, az auditcsoport tagjait és az audit módszertanát. Ez a lépés döntő fontosságú annak biztosítása érdekében, hogy az auditot hatékonyan és eredményesen hajtsák végre.
2. lépés: Információgyűjtés
A második lépés az információgyűjtés. Az auditornak össze kell gyűjtenie és át kell tekintenie minden releváns dokumentumot, például pénzügyi kimutatásokat, szabályzatokat, eljárásokat és alátámasztó dokumentációt. Ez a lépés alapvető fontosságú annak biztosítása érdekében, hogy minden információ pontos és teljes legyen.
3. lépés: A belső kontrollok értékelése
A harmadik lépés a belső kontrollok értékelése. A könyvvizsgálónak értékelnie kell a szervezet belső kontrolljainak, például a szabályzatoknak, eljárásoknak és folyamatoknak a hatékonyságát. Ez a lépés döntő fontosságú a rendszer esetleges gyengeségeinek vagy hiányosságainak azonosítása és a javítási javaslatok megtétele szempontjából.
4. lépés: tesztelés
A negyedik lépés a tesztelés. Az auditornak teszteket kell végeznie a második lépésben összegyűjtött információk pontosságának és teljességének ellenőrzésére. Ez a lépés annak biztosítása érdekében fontos, hogy az információk megbízhatóak és felhasználhatók legyenek döntéshozatali célokra.
5. lépés: Elemzés és jelentéstétel
Az ötödik lépés az elemzés és jelentéstétel. Az auditornak elemeznie kell az összegyűjtött információkat és a vizsgálati eredményeket, hogy azonosítsa az esetleges problémákat vagy aggályos területeket. A könyvvizsgálónak ezután jelentést kell készítenie, amely tartalmazza a megállapításokat, ajánlásokat és a vezetés válaszait. Ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy az audit eredményeit közölni lehessen az érdekelt felekkel, és hogy megvalósítható javítási javaslatokat lehessen tenni.
6. lépés: nyomon követés
Az utolsó lépés a nyomon követés. Az ellenőrnek figyelemmel kell kísérnie az ajánlások végrehajtását, és értékelnie kell, hogy a szervezet megtette-e a megfelelő intézkedéseket az ellenőrzés során feltárt problémák kezelésére. Ez a lépés fontos annak biztosítása érdekében, hogy az ellenőrzési folyamat hatékony legyen, és a szervezet folyamatosan fejlődjön.
Összefoglalva, a hatlépéses ellenőrzési folyamat követése minden vállalkozás vagy szervezet számára alapvető fontosságú a pénzügyi és működési pontosság, a megfelelőség és a kockázatkezelés biztosítása érdekében. Ezt a folyamatot követve az auditorok hatékonyan és eredményesen gyűjthetnek információkat, értékelhetik a belső kontrollokat, végezhetnek teszteket, elemezhetik az eredményeket, és adhatnak megvalósítható ajánlásokat. Ez a folyamat segíthet a szervezeteknek a fejlesztendő területek azonosításában és a folyamatos kiválóságra való törekvésben.
Az ellenőrzési folyamat általában négy szakaszból áll, nevezetesen a tervezésből, a terepmunkából, a jelentéstételből és a nyomon követésből.
1. Tervezés: Ez a szakasz magában foglalja az ellenőrzés kezdeti tervezését, ahol a könyvvizsgáló meghatározza az ellenőrzés céljait és hatókörét. A könyvvizsgáló felméri továbbá a pénzügyi kimutatások kockázatait és lényegességét, és kidolgozza a könyvvizsgálati tervet, amely tartalmazza a könyvvizsgálati megközelítést, a könyvvizsgálati eljárásokat és a könyvvizsgálat elvégzéséhez szükséges erőforrásokat. A könyvvizsgáló kommunikál az ügyfél vezetésével is, hogy megértse üzleti tevékenységét és számviteli rendszereit.
2. Terepmunka: Ez a szakasz magában foglalja az ügyfél pénzügyi kimutatásainak és belső kontrollrendszereinek tényleges vizsgálatát. A könyvvizsgáló bizonyítékokat gyűjt és vizsgál meg az ügyfél könyvelésében rögzített pénzügyi tranzakciók alátámasztására. A könyvvizsgáló az ügyfél belső kontrollrendszerének hatékonyságát is értékeli a kontrollok tesztelésével.
3. Jelentéstétel: Ez a szakasz magában foglalja a könyvvizsgálati megállapítások közlését az ügyfél vezetésével és az érdekelt felekkel. A könyvvizsgáló könyvvizsgálói jelentést készít, amely véleményt nyilvánít a pénzügyi kimutatások valódiságáról és az alkalmazandó számviteli standardoknak való megfeleléséről. A könyvvizsgáló azonosíthatja a belső kontrollrendszer jelentős hiányosságait is, és javításokat javasolhat.
4. Utókövetés: Ez az utolsó szakasz magában foglalja a könyvvizsgálónak az ügyfél által a könyvvizsgálat megállapításaira válaszul tett korrekciós intézkedések felülvizsgálatát. A könyvvizsgáló további eljárásokat is végezhet annak biztosítására, hogy az ügyfél végrehajtotta a belső kontrollrendszer javasolt javításait. A könyvvizsgáló minden megoldatlan problémát közölhet az ügyfél vezetésével és az érdekelt felekkel is.
A 7 könyvvizsgálati eljárás a következő:
1. Tervezés: Ez a könyvvizsgálat kezdeti szakaszát foglalja magában, amikor a könyvvizsgáló részletesen megismeri a vállalkozást és annak működését. Ez magában foglalja a szervezet struktúrájának megértését, a potenciális kockázatok azonosítását és az audit hatókörének meghatározását.
2. Belső ellenőrzési felülvizsgálat: A könyvvizsgálónak értékelnie kell a szervezet belső kontrollrendszerének hatékonyságát. Ez annak biztosítása érdekében történik, hogy a pénzügyi kimutatások megbízhatóak és lényeges hibás állításoktól mentesek legyenek.
3. Lényeges eljárások: Ez a pénzügyi kimutatásokban szereplő tranzakciók és egyenlegek tesztelésének folyamata. Ez magában foglalja a tranzakciók és egyenlegek pontosságának és teljességének vizsgálatát.
4. Elemző eljárások: Ez magában foglalja a pénzügyi adatok közötti kapcsolatok elemzését a szokatlan vagy váratlan tendenciák vagy ingadozások azonosítása érdekében. Az analitikai eljárásokat a pénzügyi kimutatásokban szereplő esetleges hibás állítások azonosítására használják.
5. A részletek vizsgálata: Ez az eljárás az egyes tranzakciók vagy egyenlegek tesztelése azok pontosságának és teljességének biztosítása érdekében. Ez magában foglalja a tranzakciók vagy egyenlegek mintájának kiválasztását és azok igazoló dokumentumokkal való ellenőrzését.
6. Ellenőrzési dokumentáció: A könyvvizsgálónak dokumentálnia kell az összes elvégzett ellenőrzési eljárást és a kapott eredményeket. Ez magában foglalja az ellenőrzés megállapításainak és következtetéseinek dokumentálását.
7. Befejezés és jelentéstétel: Az ellenőrzés utolsó szakasza magában foglalja az ellenőrzési munka befejezését és az ellenőrzési jelentés kiadását. A könyvvizsgálói jelentés véleményt ad a pénzügyi kimutatásokról, és összefoglalja a könyvvizsgálat megállapításait.