Amikor az emberek a „hazai” szót hallják, gyakran az otthonra, a családra és a személyes ügyekre asszociálnak. Az üzleti világban azonban a „hazai” kifejezés más értelmet nyer. A hazai vállalat olyan vállalat, amelyet ugyanabban az államban vagy országban alapítottak, és ugyanabban az államban vagy országban működik, ahol alapították. Ez a vállalattípus különbözik a külföldi vállalatoktól, amelyeket más államban vagy országban alapítottak, mint ahol működnek.
A belföldi társaságokra annak az államnak vagy országnak a törvényei és rendelkezései vonatkoznak, ahol bejegyezték őket. Ez azt jelenti, hogy meg kell felelniük a helyi adótörvényeknek, a foglalkoztatási szabályoknak és az üzleti engedélyezési követelményeknek. Ezen túlmenően a belföldi társaságok gyakran nagyobb fokú ellenőrzésnek vannak kitéve a kormányhivatalok és a szabályozó szervek részéről, mint a külföldi társaságok.
A belföldi társasági formában történő cégalapítás egyik fő előnye a személyes felelősség korlátozása. Amikor egy vállalatot különálló jogi személyként jegyeznek be, saját adósságaiért és jogi kötelezettségeiért felel. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás tulajdonosai és részvényesei általában nem felelnek személyesen a vállalat adósságaiért és kötelezettségeiért. Ehelyett a vállalat vagyonát a fennálló tartozások vagy bírósági ítéletek kiegyenlítésére használják.
A belföldi társaságok másik előnye, hogy részvények és kötvények eladásával tőkét tudnak bevonni. A részvénytársaság részvényeket bocsáthat ki a befektetőknek, amelyek a vállalatban való tulajdonjogot képviselik. Ez a tulajdonjog feljogosítja a részvényeseket a vállalat nyereségének egy részére, valamint arra, hogy szavazhassanak a fontos vállalati döntésekről. A részvények és kötvények eladásának képessége megkönnyítheti a vállalat számára a terjeszkedés és növekedés finanszírozásához szükséges tőkebevonást is.
A belföldi társaságok más típusú gazdasági egységekhez képest nagyobb fokú állandósággal is rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a társaság akkor is fennmaradhat, ha az eredeti alapítók vagy részvényesek elhagyják a vállalatot. Ezenkívül a vállalat tulajdonjoga részvények eladásával átruházható, ami megkönnyíti a vállalat tulajdonosváltását vagy új befektetők bevonását.
Összefoglalva, a belföldi társaság olyan típusú gazdasági társaság, amelyet ugyanabban az államban vagy országban alapítottak és működtetnek, ahol alapították. Ez a társasági forma számos előnyt kínál, beleértve a korlátozott személyes felelősséget, a részvények és kötvények eladásával történő tőkebevonás lehetőségét, valamint a más típusú gazdasági egységeknél nagyobb fokú állandóságot. Ha vállalkozás indítását fontolgatja, fontos, hogy beszéljen egy szakképzett ügyvéddel vagy könyvelővel annak eldöntése érdekében, hogy a belföldi társaság a megfelelő választás-e az Ön igényeihez.
Az amerikai adózás szempontjából a belföldi társaság olyan társaság, amelyet az Egyesült Államok törvényei vagy az Egyesült Államok bármelyik államának törvényei szerint alapítottak vagy szerveztek. A belföldi társaságok az Egyesült Államok szövetségi jövedelemadója alá tartoznak a világszintű jövedelmük után, valamint az egyes államok jövedelemadója alá tartoznak az egyes államokban szerzett jövedelmük után, ahol üzleti tevékenységet folytatnak.
A belföldi társaságoknak éves adóbevallást kell benyújtaniuk az Internal Revenue Service-nek (IRS), és adót kell fizetniük a nettó jövedelmük után, amelyet úgy számítanak ki, hogy a bruttó jövedelmükből levonják a megengedett levonásokat. Ezen túlmenően a belföldi társaságok egyéb adók, például foglalkoztatási adók, jövedéki adók, valamint állami és helyi adók hatálya alá tartozhatnak a konkrét üzleti tevékenységüktől és székhelyüktől függően.
A belföldi társaságok a tulajdonosaiktól elkülönült jogi személyek, ami azt jelenti, hogy a tulajdonosok korlátozott felelősségi védelmet élveznek. Ez azt jelenti, hogy a belföldi társaságok tulajdonosai személyesen nem felelősek a társaság adósságaiért és kötelezettségeiért. Ehelyett a társaságnak a saját adósságait és kötelezettségeit a saját vagyonából kell megfizetnie.
Ami a szervezeti felépítést illeti, a hazai részvénytársaságot jellemzően egy igazgatótanács irányítja, amely felelős a fontos döntések meghozataláért és a társaság irányításának felügyeletéért. Az igazgatótanács nevezi ki a tisztségviselőket, például a vezérigazgatót, a pénzügyi igazgatót és az operatív igazgatót, akik a vállalat napi működéséért felelősek. A részvénytársaság részvényesei választják az igazgatótanácsot, és szavazati joggal rendelkeznek bizonyos, a társaságot érintő ügyekben, mint például az egyesülések és felvásárlások, a társaság alapszabályának módosítása és új részvények kibocsátása.
A belföldi társaság olyan társaság, amelyet abban az országban alapítottak, ahol üzleti tevékenységét végzi. Más szóval, olyan vállalatról van szó, amelyet a saját országa határain belül jegyeznek be és működtetnek. A belföldi társaságra annak az országnak a törvényei és szabályai vonatkoznak, ahol bejegyezték, és általában adót fizet az adott ország kormányának.
Másrészről a külföldi társaság olyan társaság, amelyet nem abban az országban jegyeztek be, ahol üzleti tevékenységét végzi. A külföldi társaságnak lehet fizikai jelenléte abban az országban, ahol működik, például fióktelep vagy leányvállalat, de nem az adott országban van bejegyezve. Ehelyett a székhelye szerinti országban van bejegyezve, és annak az országnak a törvényei és jogszabályai vonatkoznak rá.
A belföldi és a külföldi társaságok között számos különbség van. Az egyik fő különbség az egyes vállalattípusokra vonatkozó jogi és szabályozási keretekben rejlik. A belföldi társaságokra a saját országuk törvényei és jogszabályai vonatkoznak, míg a külföldi társaságokra mind a saját országuk, mind a működési országuk törvényei és jogszabályai vonatkoznak.
Egy másik különbség az adóvonzatokban rejlik. A belföldi társaságok általában abban az országban fizetnek adót, ahol bejegyezték őket, míg a külföldi társaságok mind a saját országukban, mind abban az országban adózhatnak, ahol működnek. Ez bonyolult adózási helyzetet eredményezhet a külföldi társaságok számára, mivel két vagy több ország adótörvényeinek kell megfelelniük.
Összességében a fő különbség a belföldi és a külföldi társaságok között az, hogy hol alapították őket, és milyen jogi és szabályozási keretek vonatkoznak rájuk. E különbségek megértése fontos a nemzetközi terjeszkedést és több országban való működést tervező vállalkozások számára.