A hubok egykor népszerű eszközei voltak az eszközök hálózathoz való csatlakoztatásának. Az utóbbi években azonban kiestek a népszerűségükből, mivel jobb technológiák, például a switchek és a routerek jelentek meg. Bár a hubokat még mindig használják néhány speciális alkalmazásban, általában rosszabbak, mint modernebb társaik. Ebben a cikkben megnézzük a hubok használatának néhány hátrányát.
Teljesítményproblémák
A hubok az OSI-modell fizikai rétegén működnek, ami azt jelenti, hogy nem rendelkeznek a hálózati forgalom továbbításához szükséges intelligenciával. Ehelyett egyszerűen továbbítják az összes hálózati forgalmat az összes csatlakoztatott eszköznek. Ez sok hálózati torlódást okozhat, különösen a csatlakoztatott eszközök számának növekedésével. Ennek eredményeképpen a hubok hajlamosak a teljesítményproblémákra, beleértve a lassú hálózati sebességet és az elejtett csomagokat.
Biztonsági kockázatok
Mivel a hubok minden hálózati forgalmat továbbítanak az összes csatlakoztatott eszköznek, eleve kevésbé biztonságosak, mint a switchek és az útválasztók. A hubhoz csatlakoztatott bármely eszköz „lehallgathatja” az összes hálózati forgalmat, beleértve az olyan érzékeny információkat, mint a jelszavak és a felhasználói adatok. Ez teszi a hubokat rossz választássá olyan környezetekben, ahol a biztonság elsődleges fontosságú, mint például a vállalkozások vagy a kormányzati szervek.
Korlátozott skálázhatóság
A hubokat úgy tervezték, hogy kis számú eszközt csatlakoztassanak a hálózathoz. A csatlakoztatott eszközök számának növekedésével a hálózat teljesítménye csökkenhet. Ennek oka, hogy a hubok nem képesek a hálózati forgalom priorizálására vagy az adatok intelligens továbbítására. Ennek eredményeképpen a hubok nem jó választás nagy hálózatokhoz vagy olyan hálózatokhoz, amelyek várhatóan idővel növekedni fognak.
Korlátozott funkcionalitás
A hubok egyszerű technológia, amelyből hiányzik a modern kapcsolók és útválasztók számos funkciója. A hubok például nem képesek VLAN-szegmentálásra, amely lehetővé teszi a hálózati rendszergazdák számára, hogy egy fizikai hálózaton belül külön virtuális hálózatokat hozzanak létre. A hubok nem képesek szolgáltatásminőségi (QoS) funkciókat sem biztosítani, amelyek lehetővé teszik a rendszergazdák számára a hálózati forgalom priorizálását, és biztosítják, hogy a fontos adatok akkor is átjussanak, ha a hálózat túlterhelt.
Összefoglalva, bár a hubok egykor népszerű módja voltak az eszközök hálózathoz való csatlakoztatásának, számos jelentős hátrányuk van a modern kapcsolókkal és útválasztókkal szemben. Ezek közé tartoznak a teljesítményproblémák, a biztonsági kockázatok, a korlátozott skálázhatóság és a korlátozott funkcionalitás. Ennek eredményeképpen a hubokat ma már általában csak olyan speciális alkalmazásokban használják, ahol egyszerűségük előnyös, például otthoni hálózatokban vagy kis irodákban.
Az üzleti modellekben és szervezeti struktúrákban a „hubok” kifejezés jellemzően az ellátási lánc menedzsmentben használt fizikai csomópontokra utal, ahol a termékeket vagy alkatrészeket központosítják, majd különböző helyszínekre osztják szét. Az utóbbi években a hubok használata több tényező miatt csökkent.
Először is, a technológia fejlődése hatékonyabb és költséghatékonyabb szállítási és elosztási módszereket tett lehetővé. Például az e-kereskedelem növekedése a közvetlenül a fogyasztónak történő szállítás növekedéséhez vezetett, ami megszüntette a közvetítők, például a központok szükségességét.
Másodszor, a karcsúbb és agilisabb ellátási lánc modellek felé történt elmozdulás, a vállalatok a kisebb, decentralizált raktárakat és elosztóközpontokat részesítik előnyben, amelyek közelebb vannak a végfelhasználókhoz. Ez gyorsabb szállítási időt, alacsonyabb szállítási költségeket és nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a változó piaci igényekre való reagálásban.
Végül a COVID-19 világjárvány rávilágított a globális ellátási láncok sebezhetőségére és a helyi termelés és forgalmazás fontosságára. A vállalatok most újraértékelik ellátási lánc stratégiáikat, és keresik a központosított központoktól és tengerentúli beszállítóktól való függőségük csökkentésének módjait.
Összességében, bár a központok még mindig szerepet játszhatnak bizonyos iparágakban és ellátási láncokban, használatuk az elmúlt években csökkent a technológia fejlődése, a karcsúbb ellátási láncmodellek előnyben részesítése és a változó piaci dinamika miatt.
A hubok azért nem biztonságosak, mert olyan típusú hálózati eszközök, amelyek az OSI-modell fizikai rétegén működnek, ami azt jelenti, hogy egyszerűen továbbítják a kapott adatjeleket az összes csatlakoztatott eszköznek. Ez az intelligencia hiánya kiszolgáltatottá teszi őket az olyan biztonsági kockázatoknak, mint az illetéktelen hozzáférés, az adatok lehallgatása és a hálózati támadások.
Mivel a hubok nem képesek az adatforgalom szűrésére vagy blokkolására, bármely hubhoz csatlakoztatott eszköz potenciálisan elfoghatja és megtekintheti a hálózaton lévő más eszközök között továbbított adatokat. Ez jelentős biztonsági kockázatot jelent, különösen az olyan érzékeny adatokat, például pénzügyi tranzakciókat vagy személyes adatokat tartalmazó hálózatokban.
Ezenkívül a hubok nem rendelkeznek beépített biztonsági funkciókkal, például tűzfalakkal vagy hozzáférés-szabályozással, ami azt jelenti, hogy bárki, aki fizikai hozzáféréssel rendelkezik a hálózathoz, könnyen csatlakozhat a hubhoz, és potenciálisan hozzáférhet az egész hálózathoz.
Összességében a hubok nem biztonságosak, mivel nem rendelkeznek a modern biztonsági fenyegetések elleni védelemhez szükséges intelligenciával és biztonsági funkciókkal. Ennek eredményeképpen a legtöbb modern hálózat hubok helyett switcheket vagy routereket használ a jobb biztonság és a hálózati forgalom feletti ellenőrzés biztosítása érdekében.
A számítógép-hálózatokkal összefüggésben a hub olyan eszköz, amely több eszközt csatlakoztat egy hálózathoz. A hub feladata az adatok továbbítása az eszközök között, lehetővé téve számukra az egymással való kommunikációt.
Arra a kérdésre, hogy a hub lassítja-e az internetet, a válasz igen és nem.
Egyrészt a hub potenciálisan lelassíthatja az internetet, ha maximális kapacitással működik. Ha több eszköz csatlakozik egy hubhoz, és ezek mindegyike egyszerre próbál kommunikálni, a hub túlterhelté válhat, és szűk keresztmetszetet okozhat a hálózatban. Ez lassabb adatátviteli sebességet és a hálózat általános teljesítményének csökkenését eredményezheti.
Másrészről viszont a modern hubokat általában nagy mennyiségű forgalom kezelésére tervezték, és a legtöbb helyzetben nem valószínű, hogy túlterhelődnek. Ráadásul a hubokat általában kis, alacsony sávszélességű hálózatokban használják, például otthoni hálózatokban vagy kis irodákban, ahol a lassulás hatása minimális.
Összességében, bár lehetséges, hogy egy hub lelassítja az internetet, ez általában nem jelent jelentős problémát a legtöbb felhasználó számára. Más tényezők, például a hálózat túlterheltsége, a sávszélesség és a hardver korlátai általában nagyobb valószínűséggel okoznak lassulást, mint a hub használata.