A jelzáloghitelezés összetett üzletág, és a hitelezőknek biztosítaniuk kell, hogy hiteleik megfeleljenek a különböző szabályozásoknak és irányelveknek. A jelzáloghitelezés egyik kulcsfontosságú szempontja a jelzáloghitel-akták ellenőrzése, amely egy olyan folyamat, amely felülvizsgálja a hitelfelvevő hitelaktáját annak biztosítása érdekében, hogy a hitelező minden vonatkozó szabályozást és iránymutatást betartott. Ez a cikk ismerteti a jelzáloghitel-akták ellenőrzésének lépéseit, és elmagyarázza, miért olyan fontos ez a hitelezők számára.
A jelzáloghitel-akták ellenőrzésének első lépése az összes szükséges információ összegyűjtése. Ez magában foglalja a hitelkérelmet, a hiteljelentést, az értékbecslési jelentést, a jövedelmi és foglalkoztatási dokumentációt, valamint a hitelhez kapcsolódó egyéb dokumentumokat. Az auditor felülvizsgálja ezeket a dokumentumokat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy azok teljesek, pontosak és megfelelnek a rendeleteknek és irányelveknek.
A jelzáloghitel-akták ellenőrzésének következő lépése az átvállalási folyamat felülvizsgálata. Az ellenőr megvizsgálja az értékbecslő jegyzeteit és a döntéshozatali folyamatot, hogy megbizonyosodjon arról, hogy minden vonatkozó iránymutatást és szabályozást betartottak. Ez magában foglalja annak biztosítását, hogy az underwriter ellenőrizte a hitelfelvevő jövedelmét és foglalkoztatását, felülvizsgálta a hitelfelvevő hiteljelentését, és megfelelően értékelte az ingatlan értékét.
A jelzáloghitel-akták ellenőrzésének harmadik lépése a lezárási folyamat felülvizsgálata. Az ellenőr meggyőződik arról, hogy minden szükséges dokumentumot helyesen írtak alá és dátumoztak, hogy a hitelösszeg és a kamatláb pontos, és hogy minden díj és költség megfelel a szabályoknak és iránymutatásoknak.
A jelzáloghitel-akták ellenőrzésének utolsó lépése a hiányosságok azonosítása és a javításra vonatkozó ajánlások megfogalmazása. Az auditor részletes jelentést készít, amelyben felvázolja azokat a területeket, ahol a hitelező nem tartotta be a rendeleteket vagy iránymutatásokat, és javaslatokat tesz a hitelező folyamatainak és eljárásainak javítására.
Összefoglalva, a jelzáloghitel-akták ellenőrzése a hitelezési folyamat lényeges részét képezi. Segítenek annak biztosításában, hogy a hitelezők minden vonatkozó szabályozást és iránymutatást betartanak, ami segít megvédeni mind a hitelezőt, mind a hitelfelvevőt. Az ebben a cikkben vázolt lépések követésével a hitelezők alapos jelzáloghitel-akták ellenőrzését végezhetik el, és minden szükséges javítást elvégezhetnek folyamataikban és eljárásaikban.
A jelzáloghitel-ellenőrzés a hitelfelvevő jelzáloghitel-dokumentációjának és tranzakcióinak felülvizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek a hitelszerződés feltételeinek, az iparági szabványoknak és a szabályozási követelményeknek. Az ellenőrzést egy harmadik fél cég vagy egy független könyvvizsgáló végzi, aki szakértelemmel rendelkezik a jelzáloghitelek ellenőrzésében.
A jelzáloghitel-ellenőrzés legfontosabb lépései a következők:
1. Dokumentumgyűjtés: Az auditor összegyűjti az összes jelzáloghitel-dokumentációt, beleértve a hitelkérelmet, a hitelszerződést, a váltót, a jelzáloglevelet, az elszámolási nyilatkozatot és minden egyéb kapcsolódó dokumentumot.
2. A hitelakták felülvizsgálata: A könyvvizsgáló felülvizsgálja a hitelaktákat, hogy azonosítsa az esetleges eltéréseket vagy szabálytalanságokat, például a hiányzó vagy hiányos dokumentációt, a hitelszámítások hibáit vagy a hitelezési törvények vagy rendeletek megsértését.
3. Az információk ellenőrzése: A könyvvizsgáló a hitelfelvevő adatainak pontosságát külső forrásokkal, például hiteljelentésekkel, munkaügyi nyilvántartásokkal és adóbevallásokkal történő keresztellenőrzéssel ellenőrzi.
4. Megfelelőségi felülvizsgálat: A könyvvizsgáló felülvizsgálja a hitelaktát a hitelezési törvényeknek és rendeleteknek való megfelelés szempontjából, beleértve a hitelezési törvényt (Truth in Lending Act, TILA), az ingatlanelszámolási eljárásokról szóló törvényt (Real Estate Settlement Procedures Act, RESPA) és az otthoni jelzáloghitelek közzétételéről szóló törvényt (Home Mortgage Disclosure Act, HMDA).
5. Kockázatértékelés: A könyvvizsgáló értékeli a hitelfájlhoz kapcsolódó kockázatot, és megállapítja, hogy az jelent-e kockázatot a hitelezőre, a hitelfelvevőre vagy a befektetőkre nézve.
6. Jelentés: A könyvvizsgáló részletes jelentést készít, amely kiemeli az ellenőrzés megállapításait, beleértve az azonosított meg nem felelési kérdéseket, eltéréseket vagy kockázatokat. A jelentést ezután a hitelező vagy a befektető rendelkezésére bocsátja, aki azt felhasználja a megalapozott döntések meghozatalához.
Összefoglalva, a jelzáloghitel-ellenőrzés a hitelfelvevő jelzáloghitel-dokumentációjának és tranzakcióinak alapos felülvizsgálata a hitelezési törvényeknek, szabályozásoknak és iparági szabványoknak való megfelelés biztosítása érdekében. A folyamat segít azonosítani minden olyan eltérést, hibát vagy kockázatot, amely hatással lehet a hitelezőre, a hitelfelvevőre vagy a befektetőkre.
Nincs szigorú szabály arra vonatkozóan, hogy hány könyvvizsgálati eljárást kell elvégezni egy könyvvizsgálat során; van azonban néhány általánosan elfogadott eljárás, amelyet a könyvvizsgálók bizonyítékgyűjtésre és a pénzügyi kimutatások pontosságának ellenőrzésére használnak. Az alábbiakban hét, általánosan alkalmazott könyvvizsgálati eljárást ismertetünk:
1. Analitikai eljárások: Ez magában foglalja az adatelemzés alkalmazását a pénzügyi adatok szokatlan tendenciáinak vagy mintáinak azonosítására. Ez az eljárás segíthet a könyvvizsgálónak azonosítani a lehetséges kockázati területeket, és a további vizsgálatot igénylő területekre összpontosítani.
2. Dokumentumok vizsgálata: Ez magában foglalja a bizonylatok, például számlák, nyugták és bankszámlakivonatok vizsgálatát a tranzakciók ellenőrzése és a pénzügyi nyilvántartások pontosságának tesztelése érdekében.
3. Megfigyelés: Ez magában foglalja az ügyfél működésének és eljárásainak megfigyelését annak érdekében, hogy megérthessük üzleti gyakorlatát, és azonosíthassuk a lehetséges kockázati területeket.
4. Vizsgálat: Ennek során kérdéseket teszünk fel a vezetőségnek és a személyzetnek, hogy információkat gyűjtsünk a vállalat működéséről és pénzügyi nyilvántartásairól.
5. Újraszámítás: Ez magában foglalja a számítások újbóli elvégzését és a matematikai pontosság ellenőrzését a pénzügyi nyilvántartások pontosságának biztosítása érdekében.
6. Megerősítés: Ez magában foglalja a pénzügyi információk, például a banki egyenlegek, a követelések és a tartozások egyenlegeinek harmadik fél általi ellenőrzését.
7. Összehangolás: Ez két pénzügyi nyilvántartás összehasonlítását jelenti annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek egymásnak, például a bankszámlakivonatok összehasonlítása a készpénzszámla-nyilvántartásokkal vagy a leltárnyilvántartások összehasonlítása a fizikai leltárszámlálással.