Az emberi erőforrás-gazdálkodás (HRM) minden olyan szervezetben kritikus fontosságú funkció, amely a vállalat emberi tőkéjének kezelésével foglalkozik. A HRM számos tevékenységet foglal magában, beleértve a toborzást, a képzést és fejlesztést, a teljesítménymenedzsmentet, a munkavállalói kapcsolatokat, valamint a kompenzációt és juttatásokat. A HRM azonban nem csak az emberekkel való gazdálkodásról szól; magában foglalja a munkahelyet érintő különböző törvényeknek való megfelelést is.
A jogi megfelelés a HRM egyik legfontosabb aspektusa, mivel biztosítja, hogy a szervezet a törvényes kereteken belül működjön. Számos szövetségi, állami és helyi törvény szabályozza a munkahelyeket, és a HR-szakembereknek jól kell ismerniük ezeket a törvényeket, hogy biztosítsák a vállalat megfelelőségét. E törvények be nem tartása költséges pereket, bírságokat és büntetéseket eredményezhet.
A HRM-et érintő törvények közül néhány a Fair Labor Standards Act (FLSA), az Americans with Disabilities Act (ADA), a Family and Medical Leave Act (FMLA), a Occupational Safety and Health Act (OSHA) és a Civil Rights Act VII. címe. Ezek a törvények a HRM különböző aspektusait szabályozzák, beleértve a minimálbért, a túlórapótlékot, a fogyatékkal élő munkavállalók elhelyezését, a családi és betegszabadságot, a munkahelyi biztonságot és a diszkriminációt.
A HR-szakembereknek biztosítaniuk kell, hogy a vállalat megfeleljen ezeknek a törvényeknek azáltal, hogy olyan irányelveket és eljárásokat dolgoznak ki, amelyek összhangban vannak a jogi követelményekkel. Az FLSA például előírja, hogy a munkavállalóknak legalább a minimálbért és a heti 40 órát meghaladó munkaórákért túlórapótlékot kell fizetni. A HR-szakembereknek biztosítaniuk kell, hogy a vállalat fizetési gyakorlata megfeleljen ezeknek a követelményeknek, hogy elkerüljék a törvénysértést.
A HRM jogi megfelelésének másik kritikus szempontja a dokumentáció. A HR szakembereknek pontos és naprakész nyilvántartást kell vezetniük a munkavállalói információkról, beleértve a munkaszerződéseket, a teljesítményértékeléseket, a fegyelmi intézkedéseket és a felmondóleveleket. Ezek a nyilvántartások bizonyítékként felhasználhatók jogvitákban, és a megfelelő dokumentáció elmulasztása a vállalat jogi felelősségét vonhatja maga után.
Összefoglalva, a jogi megfelelés a HRM egyik kritikus szempontja, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A HR-szakembereknek tisztában kell lenniük a munkahelyet érintő törvényekkel, és biztosítaniuk kell, hogy a vállalat megfeleljen ezeknek a törvényeknek. E törvények be nem tartása költséges jogvitákhoz és a vállalat hírnevének romlásához vezethet. A jogi megfelelés fenntartásával a HR-szakemberek biztonságos és produktív munkakörnyezetet teremthetnek, amely támogatja a vállalat céljait és célkitűzéseit.
A HRM-ben számos olyan aktuális jogi kérdés van, amellyel a szervezeteknek és a HR-szakembereknek tisztában kell lenniük. Néhány ezek közül a kérdések közül:
1. Munkahelyi sokszínűség: Napjaink egyik legjelentősebb kérdése a HRM-ben annak biztosítása, hogy a munkahelyek sokszínűek és befogadóak legyenek. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatóknak figyelemmel kell lenniük a védett osztályok, például a faj, a nem, az életkor, a vallás és a fogyatékosság elleni megkülönböztetésre.
2. Szexuális zaklatás: A szexuális zaklatás sok munkahelyen egyre nagyobb gondot jelent. A munkáltatóknak rendelkezniük kell a szexuális zaklatás megelőzésére és kezelésére szolgáló irányelvekkel, valamint képzést kell biztosítaniuk a munkavállalók számára arról, hogy mi számít zaklatásnak, és hogyan jelenthetik azt.
3. Bér- és munkaidőtörvények: A munkáltatóknak tisztában kell lenniük a szövetségi és állami bér- és munkaidőtörvényekkel, például a minimálbérrel, a túlórapénzzel, valamint az étkezési és pihenőszünetekkel. E törvények be nem tartása jogi lépéseket vonhat maga után a munkáltatóval szemben.
4. Munkavállalói adatvédelem: A munkáltatóknak egyensúlyt kell teremteniük a munkavállalók ellenőrzésének szükségessége és a magánélethez való joguk tiszteletben tartása között. Ez magában foglalja a munkavállalók e-mailjeinek, internethasználatának és közösségi média tevékenységeinek nyomon követését.
5. A bejelentők védelme: A munkáltatójuk illegális vagy etikátlan magatartását bejelentő munkavállalókat a whistleblower-törvények védik. A munkáltatóknak olyan irányelvekkel kell rendelkezniük, amelyek megvédik a bejelentőket a megtorlástól, és komolyan veszik a bejelentéseket.
6. Bevándorlási törvények: A munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók felvétele és irányítása során betartják a bevándorlási törvényeket. Ez magában foglalja az újonnan felvett munkavállalók foglalkoztatási jogosultságának ellenőrzését és a nem állampolgár munkavállalókkal szembeni megkülönböztetés elkerülését.
7. Adatbiztonság: A munkáltatóknak meg kell védeniük a munkavállalók adatait a kiberfenyegetésektől és az adatvédelmi incidensektől. Ez magában foglalja az érzékeny információk védelmére vonatkozó irányelvek bevezetését és a munkavállalók képzését az adatbiztonság megsértésének megelőzéséről.
Összefoglalva, a HR-szakembereknek naprakésznek kell maradniuk a HRM aktuális jogi kérdéseivel kapcsolatban annak biztosítása érdekében, hogy szervezeteik megfeleljenek a jogszabályoknak, és biztonságos és befogadó munkahelyet biztosítsanak minden munkavállaló számára.
Számos olyan törvény és rendelet van, amely hatással van a munkavállalói irányítási folyamatra. Ezek a törvények és rendeletek azért vannak érvényben, hogy megvédjék a munkavállalók jogait, és megakadályozzák a megkülönböztetést, a zaklatást vagy a tisztességtelen bánásmódot. Néhány a legfontosabb törvények és rendeletek közül, amelyekkel a munkáltatóknak tisztában kell lenniük:
1. Fair Labor Standards Act (FLSA): Ez a törvény határozza meg a szövetségi minimálbért, a túlórapótlékot és a gyermekmunkára vonatkozó előírásokat.
2. Egyenlő foglalkoztatási lehetőségek (EEO): Ez tiltja a munkavállalók faji, bőrszín, vallás, nem, nemzeti származás, életkor vagy fogyatékosság alapján történő megkülönböztetését.
3. A fogyatékossággal élő amerikaiakról szóló törvény (ADA): Ez a törvény tiltja a fogyatékkal élőkkel szembeni megkülönböztetést, és megköveteli a munkáltatóktól, hogy ésszerű alkalmazkodási lehetőségeket biztosítsanak.
4. Családi és egészségügyi szabadságról szóló törvény (FMLA): Ez a törvény a jogosult munkavállalók számára bizonyos családi és egészségügyi okok miatt legfeljebb 12 hét fizetés nélküli szabadságot biztosít.
5. Munkahelyi biztonsági és egészségügyi törvény (OSHA): Ez a törvény megköveteli a munkáltatóktól, hogy biztonságos és egészséges munkahelyet biztosítsanak alkalmazottaik számára.
6. Nemzeti munkaügyi kapcsolatokról szóló törvény (NLRA): Ez a törvény védi a munkavállalók azon jogát, hogy szakszervezetet alapítsanak és kollektív tárgyalásokat folytassanak.
7. A bevándorlási reformról és ellenőrzésről szóló törvény (IRCA): Ez a törvény megköveteli a munkáltatóktól, hogy ellenőrizzék alkalmazottaik foglalkoztatási jogosultságát.
A munkáltatóknak be kell tartaniuk ezeket a törvényeket és rendeleteket annak érdekében, hogy ne kelljen jogi következményekkel számolniuk, és hogy pozitív munkakörnyezetet tartsanak fenn alkalmazottaik számára.