Amikor vállalkozást vezet, elengedhetetlen, hogy nyomon kövesse a kiadásait, hogy megértse a vállalkozás általános teljesítményét. Az egyik leggyakoribb kérdés, amelyet a vállalkozók feltesznek, hogy a készletek költségnek számítanak-e az eredménykimutatásban. A válasz igen, a készletek költségnek számítanak, és az eredménykimutatásban elszámolhatók.
A kellékek minden olyan anyagot vagy terméket jelentenek, amelyet egy vállalkozás a működéséhez használ. Ide tartozhatnak az irodaszerek, a tisztítószerek, a szállítási anyagok és egyéb olyan tételek, amelyek szükségesek a vállalkozás zavartalan működéséhez. A készletek különböznek a leltártól, amely a vállalkozás által az ügyfeleinek eladásra kínált termékek készlete.
A készleteket változó ráfordításnak tekintik, és az adott időszakban felhasznált készletek költségét ráfordításként könyvelik el az eredménykimutatásban. A készletszámla általában az általános költségszámla egyik alkategóriája, és az eredménykimutatásban található. Az időszak során felhasznált készletek költségét úgy számítják ki, hogy a beszerzések összegéből kivonják a készletek kezdeti készletét, és hozzáadják a készletek záró készletét.
A készletek nyomon követése több okból is lényeges. Először is segít a kiadások kezelésében és annak biztosításában, hogy ne költsön túl sokat a készletekre. Másodszor, lehetővé teszi, hogy előre jelezze a jövőbeli ellátási szükségleteit, és ennek megfelelően tervezzen. A készletfelhasználás időbeli nyomon követésével azonosíthatja a felhasználási tendenciákat, és módosíthatja a készletrendeléseket annak érdekében, hogy mindig legyen elegendő készlete. Végül pedig a készletek nyomon követése segíthet azonosítani azokat a területeket, ahol csökkentheti költségeit.
Összefoglalva, a készletek az Ön üzleti tevékenységének lényeges részét képezik, és kritikus fontosságú annak megértése, hogy hogyan számoljon el velük a pénzügyi kimutatásokban. A készletfelhasználás és a kiadások nyomon követésével hatékonyan kezelheti költségeit, és megalapozott döntéseket hozhat a jövőbeli készletszükségleteiről.
Az eredménykimutatásban kiadásnak minősül minden olyan költség, amely egy vállalkozásnál a bevétel megtermelése érdekében merül fel. Néhány gyakori példa azokra a költségekre, amelyek megjelenhetnek az eredménykimutatásban:
1. Eladott áruk költsége (COGS): Ez tartalmazza a vállalkozás által értékesített termékek vagy szolgáltatások előállításával vagy beszerzésével kapcsolatos közvetlen költségeket.
2. Működési költségek: Ezek azok a költségek, amelyek egy vállalkozásnak a napi működéséből adódnak. Ide tartozhat a bérleti díj, a közüzemi díjak, a fizetések és az irodaszerek.
3. Értékcsökkenés és amortizáció: Ez az eszközök, például az épületek, berendezések és járművek értékének idővel bekövetkező csökkenését jelenti.
4. Kamatköltség: Ez a pénzfelvétel költsége, például a hitelek vagy hitelkártyák után fizetett kamat.
5. Adók: Ide tartoznak a jövedelemadók, a bérszámfejtési adók és a kormánynak fizetett egyéb adók.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden, a vállalkozásnál felmerülő költség tekinthető költségnek az eredménykimutatásban. Például a hosszú távú eszközökbe, például ingatlanba vagy berendezésekbe történő beruházásokat általában nem tekintik költségnek, hanem tőkekiadásoknak minősülnek. Ezenkívül egyes ráfordítások a vállalkozás által alkalmazott számviteli módszertől függően (pl. pénzforgalmi szemléletű vagy eredményszemléletű) eltérő kategóriákba sorolhatók.
A készleteket általában a forgóeszközök közé sorolják, és ezért a mérlegben tartják nyilván. A mérleg egy olyan pénzügyi kimutatás, amely felsorolja a vállalat eszközeit, kötelezettségeit és saját tőkéjét egy adott időpontban. A készleteket azért tekintik eszköznek, mert olyan tárgyi eszközök, amelyek a vállalat tulajdonában vannak, és amelyekből bevételt lehet termelni.
Amikor egy vállalat készleteket vásárol, a készletek költségét az eredménykimutatásban ráfordításként könyvelik el. Magukat a készleteket azonban eszközként tartják nyilván a mérlegben mindaddig, amíg fel nem használják vagy el nem fogynak. Amint a készleteket felhasználták, a bekerülési értékük költségként kerül elszámolásra az eredménykimutatásban.
Fontos megjegyezni, hogy a készletek értéke a mérlegben idővel csökkenni fog, ahogyan azokat felhasználják vagy elfogyasztják. Ahhoz, hogy a készletek aktuális értékét pontosan tükrözzék, a vállalatoknak rendszeresen fizikai leltározást kell végezniük, és a számviteli nyilvántartásukat ennek megfelelően módosítaniuk kell.
A készleteket a számvitelben és a könyvelésben jellemzően a működési költségek egyik típusába sorolják. Ennek oka, hogy ezek olyan tételek, amelyek szükségesek a vállalkozás napi működéséhez, de nem tekinthetők a vállalat alapvető termékeinek vagy szolgáltatásainak részének. A kellékek közé tartozhatnak például olyan dolgok, mint az irodaszerek, a tisztítószerek vagy a termeléshez használt nyersanyagok. Ezeket a kiadásokat általában az eredménykimutatásban működési költségként tartják nyilván, és a bevételből levonják őket a vállalat nettó jövedelmének meghatározásához. Fontos, hogy a vállalkozások gondosan nyomon kövessék ellátási kiadásaikat annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék költségeiket, és biztosítsák, hogy hatékonyan használják fel erőforrásaikat.
Igen, az ellátmányok a számvitelben és a könyvelésben működési költségnek tekinthetők. A működési költségek a vállalkozás napi szintű működtetésével kapcsolatos költségek, például a bérleti díj, a közüzemi szolgáltatások, a fizetések és a készletek.
A kellékek olyan anyagokra és erőforrásokra utalnak, amelyekre egy vállalkozásnak szüksége van a működéshez, például irodaszerekre, tisztítószerekre és készletekre. Ezek a kiadások szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozás folytatni tudja működését és bevételt termeljen.
A kiadások pénzügyi kimutatásokban történő rögzítésekor a készleteket általában a működési költségek közé sorolják. Ez azt jelenti, hogy levonják a vállalat bevételeiből, hogy meghatározzák a működési bevételt vagy veszteséget. A működési költségek fontos mérőszámot jelentenek a vállalat jövedelmezőségének és pénzügyi egészségének értékeléséhez.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden ellátmány minősül működési költségnek. Például, ha egy vállalkozás nagyméretű berendezést vásárol, az tőkeköltségnek minősülhet, és idővel leírható. Ezenkívül egyes készletek készletnek minősülhetnek, ha azokat nem belső használatra, hanem viszonteladásra vásárolják.
Összefoglalva, a készletek a számvitelben és a könyvelésben működési költségnek tekinthetők, mivel szükségesek a vállalkozás mindennapi működéséhez.