A kereslet árrugalmassága a közgazdaságtan egyik kulcsfogalma, amely egy termék vagy szolgáltatás iránti keresletnek az árváltozásra való reagálását méri. Segít a vállalkozásoknak és a politikai döntéshozóknak megérteni, hogyan reagálnak a fogyasztók egy termék árának változásaira, és hogyan határozzák meg az árakat a profit maximalizálása vagy a politikai célok elérése érdekében. A kereslet árrugalmasságának kiszámítására többféle módszer létezik, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és korlátai.
A kereslet árrugalmasságának kiszámítására leggyakrabban használt képlet a középponti módszer. Ez a képlet a keresett mennyiség változását veszi, és elosztja a kezdeti és a végső mennyiségek átlagával, majd ezt az eredményt elosztja az árváltozásnak a kezdeti és a végső árak átlagával osztott értékével. Az így kapott szám a kereslet árrugalmassága. Ez a módszer azért előnyös, mert az árváltozás irányától függetlenül konzisztens eredményeket ad, és elkerüli a nullával való osztás problémáját.
A kereslet árrugalmasságának kiszámítására szolgáló másik módszer a pontrugalmassági módszer. Ez a képlet a kereslet rugalmasságát a keresleti görbe egy adott pontján méri. A keresleti függvény árhoz viszonyított deriváltját veszi, megszorozza az árral, és az eredményt elosztja a keresleti függvénnyel. Ez a módszer hasznos a kereslet rugalmasságának kiszámításához a keresleti görbe különböző pontjain, de kevésbé pontos, ha az árváltozás nagy.
Az ívrugalmassági módszer a középponti módszer egy változata, amely a kereslet átlagos rugalmasságát számítja ki egy ár- és mennyiségi tartományban. Ez a képlet a mennyiségi változást veszi, és elosztja a kezdeti és a végső mennyiségek átlagával, majd ezt az eredményt elosztja az árváltozásnak a kezdeti és a végső árak átlagával osztott értékével. Ez a módszer akkor hasznos, ha az árváltozás nem kicsi, és ha a keresleti függvény nem lineáris.
Végül a kereslet jövedelemrugalmassága a keresletnek a jövedelemváltozásra való érzékenységét méri. A keresett mennyiség százalékos változását méri, osztva a jövedelem százalékos változásával. Ez a képlet hasznos annak megértéséhez, hogy a jövedelemváltozás hogyan befolyásolja egy termék vagy szolgáltatás iránti keresletet, és hogy a jövedelemeloszlás változásai hogyan befolyásolhatják egy gazdaságban a teljes keresletet.
Összefoglalva, a kereslet árrugalmassága a vállalkozások és a politikai döntéshozók számára kulcsfontosságú fogalom, amelyet meg kell érteniük ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak az árképzéssel és a politikával kapcsolatban. A kereslet árrugalmasságának kiszámítására szolgáló különböző módszerek mindegyikének megvannak a maga előnyei és korlátai, és a módszer kiválasztása az adatok jellegétől és a feltett kérdésektől függ. E különböző módszerek alkalmazásával meg lehet fejteni a keresletrugalmasság rejtélyét, és jobb döntéseket lehet hozni, amelyek a fogyasztók, a vállalkozások és a gazdaság egészének javát szolgálják.
A kereslet rugalmassága azt méri, hogy egy adott áru vagy szolgáltatás iránti kereslet mennyire reagál az árváltozásra. A kereslet rugalmasságát három fő módon lehet kiszámítani:
1. A kereslet árrugalmassága (PED) – Ez a leggyakrabban használt módszer a kereslet rugalmasságának kiszámítására. A PED-et úgy számítják ki, hogy a keresett mennyiség százalékos változását elosztják a termék árának százalékos változásával. Például, ha egy termék ára 10%-kal nő, és a keresett mennyiség 20%-kal csökken, akkor a PED 2,0. Ez azt jelzi, hogy a termék nagymértékben rugalmas, ami azt jelenti, hogy egy kis árváltozás jelentős változást okozhat a keresletben.
2. A kereslet jövedelemrugalmassága (IED) – Ez a módszer a keresletnek a fogyasztói jövedelem változásaira való érzékenységét méri. Az IED-t úgy számítják ki, hogy a keresett mennyiség százalékos változását elosztják a fogyasztói jövedelem százalékos változásával. Ha az IED pozitív, az azt jelzi, hogy a termék normál áru, és a kereslet a fogyasztói jövedelem növekedésével nő. Ha az IED negatív, az azt jelzi, hogy a termék rosszabb minőségű áru, és a kereslet a fogyasztói jövedelem növekedésével csökken.
3. A kereslet keresztrugalmassága (CED) – Ez a módszer azt méri, hogy egy termék iránti kereslet mennyire reagál egy másik kapcsolódó termék árának változására. A CED-t úgy számítják ki, hogy az egyik termék keresett mennyiségének százalékos változását elosztják egy másik kapcsolódó termék árának százalékos változásával. Ha a CED pozitív, az azt jelzi, hogy a két termék helyettesíthető, és az egyik termék árának növekedése a másik termék iránti kereslet növekedését eredményezi. Ha a CED negatív, akkor azt jelzi, hogy a két termék kiegészíti egymást, és az egyik termék árának növekedése a másik termék iránti kereslet csökkenését okozza.
A kereslet árrugalmasságának kiszámításához használt képlet a következő:
A kereslet árrugalmassága = a keresett mennyiség százalékos változása / az ár százalékos változása
A keresett mennyiség százalékos változását úgy számítjuk ki, hogy az új keresett mennyiség és az eredeti keresett mennyiség közötti különbséget elosztjuk az eredeti keresett mennyiséggel, majd megszorozzuk 100-zal, hogy százalékra konvertáljuk. Hasonlóképpen, az ár százalékos változását úgy számítjuk ki, hogy az új és az eredeti ár közötti különbséget elosztjuk az eredeti árral, majd megszorozzuk 100-zal.
Például, ha az eredeti keresett mennyiség 100 darab volt, és az új keresett mennyiség 120 darab, miután az ár 10 dollárról 8 dollárra csökkent, akkor a keresett mennyiség százalékos változása a következő:
(120 – 100) / 100 x 100 = 20%
Hasonlóképpen, az ár százalékos változása a következő:
($8 – $10) / $10 x 100 = -20%
Ezeket az értékeket a képletben felhasználva megkapjuk:
A kereslet árrugalmassága = 20% / -20% = -1
Ez azt jelenti, hogy a termék iránti kereslet rugalmas, mivel az ár 1%-os változása a keresett mennyiség 1%-os változását eredményezi az ellenkező irányban.