A hatékony készletgazdálkodás minden vállalkozás sikeréhez elengedhetetlen. A készletgazdálkodás egyik legfontosabb mérőszáma a készletforgalom vagy a készletezési idők. A leltári idők egyszerűen azt jelentik, hogy egy vállalkozás egy adott időszakban, általában egy év alatt hányszor adja el és cseréli ki a készletét. A leltári idők kiszámítása azért fontos, mert segít a vállalkozásoknak optimalizálni a készletszinteket, csökkenteni a szállítási költségeket és javítani a pénzforgalmat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan kell kiszámítani a készletezési időket, és milyen előnyökkel járhat ez a vállalkozás számára.
A készletezési idők kiszámításához ismernie kell az eladott áruk költségét (COGS) és az átlagos készletszintet. A COGS az adott időszakban eladott áruk teljes költsége, míg az átlagos készletszint a készletének átlagos értéke ugyanezen időszak alatt. Ha már rendelkezik ezekkel a számadatokkal, a következő képlet segítségével kiszámíthatja a készletidőket:
Például, ha az éves COGS 500.000 $ volt, és az átlagos készletszint ugyanebben az időszakban 100.000 $ volt, a készletezési idők a következők:
Ez azt jelenti, hogy a készletei ötször fordultak át az év során.
A készletezési idők kiszámítása csak a csata egyik fele; az eredményeket értelmezni is kell. A magas leltárfordulási arányt általában pozitívnak tekintik, mert azt jelenti, hogy a vállalkozás gyorsan értékesíti és pótolja a készleteit. Az alacsony leltárforgási arány azonban azt jelezheti, hogy vállalkozása túl sok készletet tart, ami lekötheti a pénzforgalmat és növelheti a könyvviteli költségeket. Ebben az esetben szükség lehet a készletszintek csökkentésére, hogy javítsa a leltározási időt.
A készletezési idők javításának számos módja van, többek között az átfutási idő csökkentése, az értékesítés növelése, valamint a rendelési és készletezési folyamatok optimalizálása. A készletezési idők rendszeres kiszámításával és elemzésével azonosíthatja a trendeket, és megalapozott döntéseket hozhat a készletgazdálkodással kapcsolatban.
Összefoglalva, a készletezési idők kiszámítása a készletgazdálkodás egyik alapvető szempontja. Segít a vállalkozásoknak optimalizálni készletszintjeiket, csökkenteni a hordozási költségeket és javítani a pénzforgalmat. A készletezési idők rendszeres kiszámításával és elemzésével a vállalkozások azonosíthatják a trendeket, és megalapozott döntéseket hozhatnak a készletgazdálkodással kapcsolatban.
A készletezési idő azt az időtartamot jelenti, amely alatt egy vállalkozás a készleteinek fizikai számlálását végzi. Ennek során fizikailag megszámolják és ellenőrzik a készlet vagy a vállalkozásban eladásra vagy felhasználásra rendelkezésre álló áruk mennyiségét.
A leltározási időt általában rendszeres időközönként, például havonta, negyedévente vagy évente ütemezik, az üzleti tevékenység méretétől és összetettségétől függően. Ez idő alatt a vállalkozás ideiglenesen felfüggeszti az értékesítési és rendelési tevékenységeket, hogy lehetővé tegye a készlet pontos számbavételét.
A leltározási idő célja annak biztosítása, hogy a vállalkozásnak pontos nyilvántartása legyen a készletszintekről, valamint a készletgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos esetleges eltérések vagy problémák azonosítása. Ez az információ döntő fontosságú a gyártási, rendelési és értékesítési stratégiákkal kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához.
A fizikai számláláson kívül a leltározási idő más feladatokat is magában foglalhat, mint például a leltári tételek rendezése, kategorizálása és címkézése, valamint a leltári nyilvántartások és rendszerek frissítése.
A hatékony leltárkezelés minden vállalkozás sikeréhez elengedhetetlen, és a leltározási idő ennek a folyamatnak lényeges részét képezi. A rendszeres leltárszámlálással a vállalkozások azonosíthatják és kezelhetik a készletszintekkel kapcsolatos problémákat, csökkenthetik a készletkimaradások kockázatát, és optimalizálhatják működésüket a vevői igények kielégítése érdekében.
A készletforgási arány egy olyan pénzügyi mutatószám, amellyel azt mérik, hogy egy vállalat egy adott időszak alatt hányszor adta el és cserélte ki a készletét. Ezt az arányt úgy számítják ki, hogy az eladott áruk költségét elosztják az átlagos készlettel.
A készletek forgási arányának kiszámításához kövesse az alábbi lépéseket:
1. lépés: Az eladott áruk költségének (COGS) meghatározása
Az eladott áruk költsége az adott időszakban értékesített áruk előállítása során felmerült összes költség. Ez magában foglalja a nyersanyagok, a munkaerő és a közvetlen általános költségek költségeit.
2. lépés: Az átlagos készlet kiszámítása
Az átlagos készlet a vállalat által az időszak során tartott készletek átlagos értéke. Az átlagos készlet kiszámításához adja össze a kezdeti és a záró készletet, majd ossza el 2-vel.
Átlagos készlet = (Kezdő készlet + Végső készlet) / 2
3. lépés: A készletek forgási arányának kiszámítása
A készletek forgási arányát úgy számítják ki, hogy az eladott áruk költségét elosztják az átlagos készlettel.
Készletforgási arány = Áruköltség / Átlagos készlet
A magas készletforgási arány azt jelzi, hogy a vállalat gyorsan értékesíti a készletét, ami jó jel a vállalkozás számára. Másfelől az alacsony készletforgási arány azt jelzi, hogy a vállalat nem értékesíti hatékonyan a készleteit, és felesleges készletei lehetnek, ami költséges lehet a vállalat számára.
A készletnapok kiszámítása fontos mérőszám a vállalkozások számára, hogy meghatározzák készletgazdálkodási folyamataik hatékonyságát. A készletnapok azt mérik, hogy egy vállalat átlagosan hány napig tartja a készletét, mielőtt azt eladná.
A készletnapok kiszámításával a vállalkozások betekintést nyerhetnek abba, hogy milyen gyorsan képesek készleteiket átforgatni és bevételt termelni. Minél tovább tartja egy vállalat a készletet, annál több tőkét köt le a készletben, ami pénzforgalmi problémákhoz és a nyereségesség csökkenéséhez vezethet.
Emellett a készletnapok kiszámítása segíthet a vállalkozásoknak azonosítani a készletgazdálkodási folyamataikkal kapcsolatos potenciális problémákat, mint például a túlkínálat, az alulkészletezés vagy a lassan mozgó készletek. E problémák azonosításával a vállalkozások kiigazításokat végezhetnek a készletszintek optimalizálása, valamint hatékonyságuk és jövedelmezőségük növelése érdekében.
Összességében a készletnapok kiszámítása fontos eszköz a vállalkozások számára a készletszintek nyomon követéséhez és kezeléséhez, valamint annak biztosításához, hogy a lehető leghatékonyabban működjenek.