A készletforgalom egy fontos mérőszám, amelyet a vállalkozások a készletgazdálkodás hatékonyságának mérésére használnak. Azt méri, hogy egy vállalat milyen gyorsan értékesíti a készleteit, és milyen gyorsan cseréli ki azokat új készletekre. Minél gyorsabban tudja egy vállalkozás a készletét értékesítésre fordítani, annál hatékonyabb a működése. A készletforgalom azért fontos, mert segít a vállalkozásoknak meghatározni, hogy mennyi készletet kell tartaniuk, és milyen gyakran kell új készletet rendelniük.
A készletforgalmat úgy számítják ki, hogy az eladott áruk költségét (COGS) elosztják a készlet átlagos értékével. A COGS az az összeg, amelyet a vállalkozás az általa értékesített termékek előállítására vagy beszerzésére fordít. A készlet átlagos értéke az adott időszak kezdő és záró készletének összege osztva kettővel. A magasabb készletforgási arány azt jelzi, hogy a vállalkozás gyorsabban értékesíti készleteit, míg az alacsonyabb arány azt jelzi, hogy a készleteket nem értékesítik olyan gyorsan.
A készletek forgási sebessége az eredménykimutatásban és a mérlegben szerepel. Az eredménykimutatásban a készletforgási arányt úgy számítják ki, hogy a COGS-t elosztják az átlagos készletértékkel. A mérlegben a készletek forgási arányát úgy számítják ki, hogy az eladott áruk költségét elosztják a készlet végi készletértékkel.
A magas készlet-körforgási arány általában pozitív jel egy vállalkozás számára. Ez azt jelenti, hogy a vállalat hatékonyan kezeli a készleteit, és a termékeire van kereslet. A magas arány azonban azt is jelezheti, hogy a vállalkozás nem tart elegendő készletet a vevői igények kielégítésére. Másrészt az alacsony leltárforgási arány azt jelezheti, hogy a vállalkozás túl sok készletet tart, ami megnövekedett raktározási és szállítási költségekhez vezethet.
Összefoglalva, a készletek forgási sebessége fontos mérőszám, amelyet a vállalkozások a készletgazdálkodásuk hatékonyságának mérésére használnak. Ezt úgy számítják ki, hogy az eladott áruk költségét elosztják a készlet átlagos értékével. A magasabb arány azt jelzi, hogy a vállalkozás gyorsabban értékesíti készleteit, míg az alacsonyabb arány azt jelzi, hogy a készleteket nem értékesítik olyan gyorsan. A készletforgalom az eredménykimutatásban és a mérlegben szerepel, és kulcsfontosságú tényező a vállalkozás pénzügyi egészségének meghatározásában.
A leltár kiszámításához a pénzügyi kimutatásokban néhány kulcsfontosságú információra van szükség. Először is ismernie kell a készleten lévő áruk bekerülési értékét. Ez magában foglalhatja a beszerzési árat, a szállítási vagy kezelési költségeket, valamint a készlet beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségeket.
Miután megvan a készlet bekerülési értéke, meg kell határoznia a készleten lévő egységek számát. Ez történhet a készlet fizikai megszámlálásával, vagy egy olyan készletgazdálkodási rendszer használatával, amely nyomon követi a készletszinteket.
Ha megvan a készlet költsége és mennyisége is, akkor kiszámíthatja a készlet teljes értékét. Ez úgy történik, hogy az egységenkénti költséget megszorozzuk a készleten lévő egységek számával.
Például, ha van 100 darab készlete, amelyek egyenként 10 dollárba kerülnek, akkor a készlet teljes értéke 1000 dollár (100 x 10 dollár).
Ezt az értéket a mérlegben forgóeszközként kell kimutatni. Fontos megjegyezni, hogy a készlet értéke idővel ingadozhat a költségek vagy a mennyiség változása miatt, és ezt a frissített pénzügyi kimutatásoknak tükrözniük kell.
A készletforgalom egy olyan pénzügyi mutatószám, amely azt méri, hogy egy vállalat hányszor adja el és cseréli ki készleteit egy adott időszak alatt. Ezt úgy számítják ki, hogy az eladott áruk költségét elosztják az adott időszak átlagos készletértékével. A készletforgalom kiszámításának képlete a következő:
Készletforgalom = eladott áruk költsége / átlagos készletérték
Az eladott áruk költségének kiszámításához össze kell adni az adott időszakban eladott összes termék költségét, beleértve a szállítási vagy szállítási költségeket is. Az átlagos készletérték kiszámításához össze kell adni az időszak kezdő és záró készletértékét, és el kell osztani kettővel.
Tegyük fel például, hogy egy vállalat eladott áruk költsége 500 000 $ volt az évben, és az átlagos készletérték 100 000 $ volt. A fenti képletet alkalmazva a készletforgalom a következő lenne:
Készletforgalom = 500 000 $ / 100 000 $ = 5
Ez azt jelenti, hogy a vállalat az év során ötször forgatta át a készletét.
A készletforgalom fontos mérőszám a vállalkozások számára, mivel betekintést nyújthat abba, hogy mennyire hatékonyan kezelik a készleteiket. A magas készletforgási arány azt jelzi, hogy a vállalat gyorsan és hatékonyan értékesíti termékeit, míg az alacsony arány arra utalhat, hogy a vállalat túl sokáig tartja a készletet, ami magasabb költségekhez és alacsonyabb nyereséghez vezethet.
Igen, a készletek forgási sebessége egy pénzügyi mutatószám, amelyet egy vállalat készletgazdálkodásának hatékonyságának értékelésére használnak. Ezt úgy számítják ki, hogy az eladott áruk költségét elosztják az adott időszak átlagos készletével.
A készletforgalom fontos mérőszám a vállalkozások számára, mert betekintést nyújt abba, hogy a vállalat milyen gyorsan értékesíti a készleteit és milyen gyorsan termel bevételt. A magas készletforgási arány azt jelzi, hogy a vállalat gyorsan értékesíti készleteit, ami általában pozitív jel, mivel ez azt jelenti, hogy a vállalat képes lépést tartani a kereslettel és elkerülni a túlzott készletezési költségeket. Másfelől az alacsony leltárforgási arány figyelmeztető jel lehet arra, hogy a vállalat nehezen tudja értékesíteni a készleteit, ami készletfelhalmozódáshoz és megnövekedett könyvviteli költségekhez vezethet.
Ezen túlmenően a készletek forgási sebességét arra is használják, hogy értékeljék a vállalat ellátási lánc menedzsmentjének, beszerzési és termelési folyamatainak teljesítményét. A készletforgási arányok időbeli elemzésével a vállalkozások azonosíthatják a javításra szoruló területeket, és optimalizálhatják folyamataikat a hatékonyság és a nyereségesség növelése érdekében.