A készletforgási arány egy olyan kulcsfontosságú teljesítménymutató, amely azt méri, hogy egy vállalkozás milyen gyorsan értékesíti a készletét, és milyen gyorsan cseréli le új készletre. A készletforgási arányt úgy számítják ki, hogy az eladott áruk költségét elosztják az adott időszak átlagos készletértékével. A magas leltárforgási arány azt jelzi, hogy a vállalkozás gyorsan értékesíti készleteit, míg az alacsony leltárforgási arány arra utal, hogy a vállalkozás nehezen tudja értékesíteni termékeit. Felmerül azonban a kérdés, hogy a magas vagy alacsony készletforgási arány az iparágtól függ-e?
A válasz erre a kérdésre igen. A készletek forgási aránya iparáganként változik, a termékek jellegétől és a piaci kereslettől függően. Például a kiskereskedelmi vállalkozásoknak magasabb a készletek forgási aránya, mint a feldolgozóipari vállalkozásoknak. A kiskereskedelmi vállalkozások gyorsan forgó fogyasztási cikkeket értékesítenek, amelyek rövid eltarthatósági idővel rendelkeznek, például élelmiszereket, divatcikkeket és elektronikai cikkeket. Ennek eredményeként gyakran kell kicserélniük a készleteiket, hogy lépést tartsanak a piaci kereslettel. Ezzel szemben a feldolgozóipari vállalkozásoknak alacsonyabb a készletfordulási arányuk, mivel az árukat ömlesztve gyártják és raktárakban tárolják, amíg el nem adják őket.
Egy másik tényező, amely befolyásolja a készletek forgási arányát, a termékek szezonalitása. Például a szezonális termékeket, például karácsonyi díszeket, nyári ruhákat és halloweeni jelmezeket értékesítő vállalkozásoknak a főszezonban magas, a főszezonon kívüli időszakban pedig alacsony a készletfordulási arányuk. Ezért gondosan kell kezelniük a készleteiket, hogy elkerüljék a túl- vagy alulkészletezést.
Ezenkívül a vállalkozás árképzési stratégiája is jelentős szerepet játszik a készletfordulási arány meghatározásában. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek kedvezményeket és promóciókat kínálnak, általában magasabb a készletfordulási arányuk, mivel a vevők hajlamosak több terméket vásárolni az akciós időszakban. Másrészt a magas haszonkulccsal rendelkező vállalkozásoknak általában alacsonyabb a készletfordulási arányuk, mivel termékeiket magasabb áron értékesítik, és kisebb a vevőkörük.
Összefoglalva, a készletforgási arány egy kritikus mérőszám, amely segít a vállalkozásoknak abban, hogy hatékonyan kezeljék készleteiket és maximalizálják nyereségességüket. A vállalkozásoknak azonban nem szabad összehasonlítaniuk a készletforgási arányukat más iparágakkal, mivel az iparáganként eltérő. Ehelyett a készletgazdálkodási gyakorlatuk javítására és a piaci kereslethez való alkalmazkodásra kell összpontosítaniuk, hogy növeljék a készletforgási arányukat.
Az az iparág, amelynek jellemzően alacsony a készletforgalma, a kiskereskedelmi iparág, különösen a csúcskategóriás luxustermékeket értékesítő vállalkozások. Ennek oka, hogy ezek a termékek magasabb árfekvésűek, ami azt jelenti, hogy lassabban fogynak, mint az alacsonyabb árfekvésű áruk. Emellett a luxuskiskereskedők gyakran nagyobb termékválasztékot tartanak, ami magasabb készletszintet eredményezhet. A lassabb értékesítés és a nagyobb készletszintek kombinációja a luxuskereskedőknél más kiskereskedelmi iparágakhoz képest alacsonyabb készletforgási arányt eredményez. Az ebben az iparágban működő vállalkozások számára fontos, hogy gondosan kezeljék készleteiket és eladásaikat a nyereségesség biztosítása és a készletfelesleg elkerülése érdekében, amely lekötheti a pénzforgalmat.
A vállalatok általában magas leltárforgalmat szeretnének, mivel ez azt jelzi, hogy hatékonyan kezelik a készleteiket, és képesek gyorsan értékesíteni a termékeiket. A magas leltárforgalom azt jelenti, hogy a vállalat gyorsabban el tudja adni a termékeit, és nem tart felesleges készleteket. Ez számos előnnyel járhat, mint például a készletezési költségek csökkentése, a raktárterület felszabadítása, a romlás vagy elavulás kockázatának csökkentése és a pénzforgalom javítása.
Másrészről viszont az alacsony készletforgalom azt jelezheti, hogy a vállalat nehezen tudja értékesíteni termékeit, ami felesleges készletet, magasabb könyvviteli költségeket és potenciálisan alacsonyabb nyereséget eredményezhet. Ha egy vállalatnak alacsony a készletforgalma, akkor lehet, hogy újra kell értékelnie értékesítési és marketingstratégiáit, hogy meghatározza, hogyan növelheti a termékei iránti keresletet.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az ideális készletforgási arány az iparágtól és az értékesített termékek típusától függően változhat. Például egy romlandó árukat értékesítő vállalatnak magasabb lehet az ideális készletfordulási aránya, mint egy lassabb értékesítési ciklusú luxuscikkeket értékesítő vállalatnak. Összességében a vállalatok egyensúlyt szeretnének fenntartani aközött, hogy elegendő készlettel rendelkezzenek a vevői igények kielégítéséhez, ugyanakkor elkerüljék a túlzott készletállományt, amely megnövekedett költségekhez és csökkentett jövedelmezőséghez vezethet.
Ha az Ön készletforgalma magasabb az iparági átlagnál, az azt jelenti, hogy vállalkozása gyakrabban értékesíti készleteit, és ez pozitív jel lehet vállalkozása számára. A magas leltárforgási arány azt jelzi, hogy Ön hatékonyan kezeli a készleteit, ami számos előnnyel járhat vállalkozása számára, mint például:
1. Javuló pénzforgalom: Ha magas a készletforgalom, az azt jelenti, hogy gyorsabban értékesíti a termékeket és gyorsabban termel készpénzt. Ez segíthet felszabadítani készpénzt, amelyet vállalkozásának más területeire fordíthat.
2. Csökkentett raktározási költségek: Ha magas a készletforgalma, rövidebb ideig tartja meg a készleteit, ami segíthet a raktározási költségek csökkentésében. Ez különösen előnyös lehet, ha korlátozott raktárhelyiséggel rendelkező vállalkozást működtet.
3. Javuló haszonkulcsok: A magas leltárforgalom segíthet javítani a haszonkulcsot azáltal, hogy csökkenti a leltár megtartásával kapcsolatos költségeket, például a raktározás, a biztosítás és az értékcsökkenés költségeit.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a magas készletforgási arány azt is jelezheti, hogy nem tart elegendő készletet a vevői igények kielégítéséhez. Ha folyamatosan fogy a készlet, az elmaradt eladásokhoz és elégedetlen vásárlókhoz vezethet. Ezért fontos egyensúlyt találni a kereslet kielégítéséhez elegendő készlet megléte és a készlet tartásával járó költségek minimalizálása között.