A készletgazdálkodás a könyvelés egyik legfontosabb szempontja minden olyan vállalkozás számára, amely termékeket vagy szolgáltatásokat értékesít. Két széles körben használt készletgazdálkodási módszer a FIFO (First-In, First-Out) és a LIFO (Last-In, First-Out). Ezek a módszerek segítenek a vállalkozásoknak nyomon követni a készleteiket és megérteni az eladott áruk költségét (COGS), ami elengedhetetlen a vállalat jövedelmezőségének meghatározásához.
A FIFO a készletgazdálkodás olyan módszere, amely feltételezi, hogy az elsőként beszerzett tételek az elsőként eladott tételek. Más szóval a legrégebbi készletet adják el először, és az újabb készletet adják el utoljára. Ez a módszer ideális a romlandó árukat értékesítő vállalkozások számára, mert biztosítja, hogy ezeket az árukat még a lejáratuk előtt eladják.
Másrészt a LIFO egy olyan készletgazdálkodási módszer, amely azt feltételezi, hogy az utoljára vásárolt tételek az elsőként eladott tételek. Ez a módszer ideális a nem romlandó árukat értékesítő vállalkozások számára, mert lehetővé teszi számukra, hogy a legújabb tételek első értékesítésével frissen tartsák készleteiket.
Nézzünk egy példát arra, hogyan működik a FIFO és a LIFO készletgazdálkodási módszer. Tegyük fel, hogy egy kiskereskedelmi üzlet január 1-jén tíz inget vásárol darabonként 10 dollárért, február 1-jén pedig további tíz inget darabonként 12 dollárért. Ha a bolt február 15-én elad tíz inget, a FIFO-módszer alkalmazásával azt feltételezné, hogy a január 1-jén vásárolt tíz inget adták el először, és az eladott áruk költsége 100 dollár lenne. Másrészt a LIFO-módszer alkalmazásával azt feltételezné, hogy a február 1-jén vásárolt tíz inget adták el először, és az eladott áruk költsége 120 dollár lenne.
Mind a FIFO-, mind a LIFO-módszernek megvannak az előnyei és a hátrányai. A FIFO módszer magasabb nettó nyereséget eredményezhet a vállalkozások számára, amikor az árak emelkednek, mivel azt feltételezi, hogy a régebbi és olcsóbb készletet adják el először, ami magasabb nyereséget eredményez. A LIFO viszont alacsonyabb adófizetési kötelezettséget eredményezhet a vállalkozások számára, amikor az árak emelkednek, mert azt feltételezi, hogy az újabb és drágább készleteket adják el először, ami alacsonyabb nyereséget és alacsonyabb adót eredményez.
Összefoglalva, a FIFO és a LIFO két széles körben használt készletgazdálkodási módszer, amelyek segítenek a vállalkozásoknak nyomon követni a készleteiket és megérteni az eladott áruk költségét. Bár mindkét módszernek megvannak az előnyei és hátrányai, a vállalkozások számára döntő fontosságú, hogy az iparáguknak és üzleti céljaiknak legjobban megfelelő módszert válasszák. A megfelelő készletgazdálkodás segíthet a vállalkozásoknak optimalizálni jövedelmezőségüket és versenyképesnek maradni az adott iparágban.
A FIFO, vagy First-In-First-Out, a készletértékelésnek a számvitelben és a könyvelésben használt módszere. Feltételezi, hogy az elsőként vásárolt vagy előállított tételek az elsőként eladott vagy felhasznált tételek. A FIFO-ra példa egy élelmiszerbolt, amely tejet árul.
Tegyük fel, hogy az élelmiszerbolt január 1-jén vásárol 50 gallon tejet a beszállítótól gallononként 2 dollárért, majd január 15-én további 50 gallont vásárol gallononként 2,50 dollárért. A bolt január 20-án 30 gallon tejet ad el. A FIFO módszer szerint az eladott 30 gallon feltételezhetően a január 1-jén vásárolt első 30 gallonból származik, mivel ez volt az első beszerzés.
Ezzel a módszerrel az eladott áruk költségét a következőképpen számolnák ki:
– 30 gallon x 2 $/gallon = 60 $
A fennmaradó 20 gallon tejet a második beszerzés költségén értékelnék:
– 20 gallon x 2,50 $/gallon = 50 $
Az üzlet készletének értékét a következőképpen számolnák ki:
– 20 gallon x 2 $ gallononként = 40 $ az első vásárlásért
– 50 gallon x 2,50 $ gallononként = 125 $ a második vásárlásért
– A készlet teljes értéke = 40 $ + 125 $ = 165 $
Ez a példa azt mutatja, hogy a FIFO azt feltételezi, hogy az elsőként vásárolt tételek az elsőként eladott tételek, ami befolyásolja a készlet értékelését és az eladott áruk költségének kiszámítását.
A LIFO a Last In, First Out (utolsó beérkező, első kimenő) kifejezés rövidítése. Ez egy olyan számviteli módszer, amelyet a készletek értékelésére használnak, ahol a legutóbb vásárolt tételek az elsőként eladott tételek. A LIFO működésének példája egy élelmiszerbolt, amely romlandó árucikkeket, például gyümölcsöt és zöldséget árul. Amikor új terményszállítmányok érkeznek, azokat a meglévő készletre helyezik, és ahogy a vásárlók megvásárolják ezeket a tételeket, a legfrissebbeket adják el először.
Tegyük fel például, hogy egy élelmiszerbolt az év elején 100 almát tart raktáron, amelyek darabja 1 dollárba kerül, majd júniusban további 100 almát vásárol, darabonként 1,50 dollárért. Amikor decemberben 150 almát adnak el, a LIFO-módszer azt feltételezi, hogy a júniusban vásárolt 100 almát adták el először, és az eladott áruk költségét a következőképpen számítják ki:
100 alma x 1,50 $ = 150 $ (eladott áruk költsége)
50 alma x 1 $ = 50 $ (eladott áruk költsége)
Az eladott áruk összköltsége = 150 $ + 50 $ = 200 $
A LIFO-módszer alkalmazásával az eladott áruk költsége magasabb, mivel a legutóbb vásárolt és drágább almákról feltételezik, hogy először kerülnek értékesítésre. Ennek adózási hatása lehet, mivel csökkenti az adóköteles jövedelmet, és így a fizetendő adó összegét is.
Az Apple a FIFO (First-In-First-Out) módszert alkalmazza a készletek értékelésére. Ez azt jelenti, hogy a legrégebbi leltári tételeket feltételezhetően először értékesítik, a legújabb leltári tételek pedig készleten maradnak. Ezt a módszert általában olyan iparágakban alkalmazzák, ahol a leltári tételeknek lejárati ideje van, például az élelmiszer- vagy gyógyszeriparban. Ez a módszer olyan vállalatoknál is elterjedt, amelyek rövid szavatossági idejű termékeket értékesítenek, mivel biztosítja, hogy a legrégebbi leltári tételeket adják el először, csökkentve ezzel a romlás vagy elavulás kockázatát. Az Apple azonban azért alkalmazza a FIFO-módszert, mert olyan vállalat, amely olyan technológiai termékeket értékesít, amelyeket folyamatosan frissítenek és fejlesztenek. A FIFO-módszer alkalmazásával az Apple biztosítja, hogy az eladott áruk költsége a legrégebbi leltári tételeken alapul, amelyek költsége alacsonyabb lehet, ami magasabb haszonkulcsot eredményez.